Ismét adózűrzavarba került az energetika szakma a héten, adókulcsok jöttek, mentek, miközben nem szabad elfelejteni, hogy egy olyan stratégiailag fontos, évtizedes távlatokban tervező iparágról van szó, amelynek működéséhez elengedhetetlen lenne a kiszámítható szabályozási környezet. A Portfolio.hu felkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy tisztázza a héten felmerült kérdéseket:
- A gyakorlatban nincs szó 30%-os társasági adókulcs bevezetéséről. Marad a jelenlegi társasági adózás az energetikai és közműszolgáltatóknál (10 és 19%).
- A Széll Kálmán Terv 2.0-ban bemutatott új, 16%-os Robin Hood-adókulccsal szemben csak 11%-os várható.
- Sérülhet a kormány Széll Kálmán Terv 2.0-ban Robin Hood-adóból előirányzott 55 milliárd forintos bevételi célszáma.
- A Robin Hood-adót jelenlegi befizetők mellett a 11%-os kulccsal meg kell fizetniük az egyetemes szolgáltatóknak, elosztói engedélyeseknek, a víz-, és csatornaszolgáltatóknak, valamint a települési hulladékkezelési közszolgáltatóknak.
Az elmúlt napokban igen sok adóügyi változásról lehetett értesülni a sajtóban, amelyek nem egyszer egymásnak ellentmondó információkat tartalmaztak. A különböző bejelentések és közlemények igen sok forgatókönyvnek adtak teret, ezért a Portfolio.hu pontosítást kért a Nemzetgazdasági Minisztériumtól.
Az energetikai, közműszolgáltatást végző társaság jövőbeni adózásának kérdése az elmúlt időszakban elsőként a Széll Kálmán Terv 2.0-ban merült fel. A dokumentumban leírtak szerint a kormány kivezeti idén az energetikai válságadót, azonban továbbra is életben tartja a Robin Hood-adót (Energiaellátók jövedelemadója), méghozzá a jelenlegi kulcs kétszerese, vagyis 16% mellett. A Tervben emellett írnak arról is, hogy egyéb közműszolgáltatókkal szélesítik az adófizetők körét, így a Robin Hood-adóból tervezett bevétel 55 milliárd forintra növekszik.
Ezt követőn Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter az új adótörvények elfogadásával összefüggésben arról számolt be a héten, hogy a három kulcsossá váló társasági adórendszerről is folynak egyeztetések a tárcánál: a 10 és 19%-os kulcs mellett 30%-os kulcs vonatkozik majd az energiaszolgáltató és közműcégekre - fogalmazott a miniszter.
Később a tárca adóügyekért felelős helyettes államtitkára úgy pontosította a kijelentést, hogy az energia- és közműtársaságok esetében a 19%-os társasági adókulcs mellett a 11%-os Robin Hood-adóval jön ki a 30%-os új kulcs. A piacok egyébként igen hevesen reagáltak a nemzetgazdasági miniszter szavaira, hiszen az eredeti bejelentés felvillantotta annak lehetőségét, hogy az energiacégeknek a jövőben a 16%-os Robin Hood-adófizetési kötelezettségük mellett 30%-os társasági adóterhet kell majd viselniük, vagyis eredményük közel felét befizethetik az államkasszába.
Később a tárca, az MTI-nek eljuttatott közleményében megerősítette az adóügyi helyettes államtitkár, Dr. Balog Ádám szavait a 30% = 19% + 11%-os (változatlan társasági + 11%-osra emelt Robin Hood-adó) elképzelésről, egyben megnevezte azok körét is, akiknek az új, "30%-os társasági adókulkcs" alatt kell majd adózniuk: a villamos energiáról szóló, továbbá a földgázellátásról szóló jogszabályban meghatározott egyetemes szolgáltatók, elosztói engedélyesek, a víz-, és csatornaszolgáltatók, illetve a települési hulladékkezelési közszolgáltatók.
A felsorolás azért érdekes, mert a megnevezettek jelenleg nem kötelezettjei a Robin Hood-adónak, vagyis felmerült a kérdés, hogy mi lesz a jelenlegi Robin Hood-adóbefizetőkkel, az "energiaellátókkal".
Nem lesz 30%-os társasági adókulcs
A NGM-től kapott tájékoztatás szerint a gyakorlatban nincs szó "30%"-os új társasági adókulcsról, hanem továbbra is minden érintett a jelenlegi társasági adókulcsok mellett fog adózni, azonban a Robin Hood-adót a jelenlegi 8%-ról (csak) 11%-osra emelik, és befizetői körébe bevonják az egyetemes szolgáltatókat, az elosztói engedélyeseket, a víz-, és csatornaszolgáltatókat, illetve a települési hulladékkezelési közszolgáltatókat. Ez egyben azt is jelenti, hogy átviteli hálózatot üzemeltető MVM-leány Mavir és a magasnyomású földgázvezetékek működéséért felelős MOL-leány FGSZ Zrt. nem kerül be a kötelezettek körébe.
Összességben tehát arról van szó, hogy a Robin Hood-adó tekintetében megtörténik a Széll Kálmán Terv 2.0-ban is közölt kiszélesítés (az energiaellátókon túl egyéb közműszolgáltatókra is vonatkozik majd), azonban a dokumentumban foglalt 16%-osra történő kulcsemelés helyett 11%-osra történő emelés valósul meg. A Széll Kálmán Terv 2.0-ban megfogalmazottakhoz képest történt 5 százalékpontos csökkenés alapesetben azt vetíti előre, hogy a kormány a Robin Hood-adóból nem tudja majd beszedni a Tervben megfogalmazott 55 milliárd forintot, arányosítva a várható bevétel csak 38 milliárd forint lenne.
A Robin Hood-adó kiszélesítése most már közvetlenül is eléri majd a lakossági energiaszolgáltatást, vagyis további árnyomás alá kerülhetnek a lakossági szolgáltatást végző energiavállalatok.
Elmondható, hogy igen szerencsétlen kormánykommunikáció történt az elmúlt napokban az energetikai, közmű-adózás területén, hiszen a bejelentések között felmerült a társasági adókulcs jelentős emelésének gondolata, ami azonnali pánikot váltott ki a piacokon, miközben a pár héttel korábbi ismeretekhez képest "csak annyi történt", hogy a tárca a korábban kommunikált 16%-os új Robin Hood-adó helyett csak 11%-os kulcs bevezetésével tervezi a jelenlegi 8%-ossal szemben: vagyis a kötelezettek számára "inkább pozitív" bejelentés történt. Persze továbbra is kérdéses, hogy a tárca miért ragaszkodik még mindig a "30%-os új társasági adókulcs" terminológiához, illetve hogy miként tervezi pótolni a 16%-ról 11%-ra módosított Robin Hood-adókulcsból várható kb. 17 milliárd forintos kiesést.