Megállapodott Amerika Iránnal
Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap hajnalban jelentette be, hogy az ENSZ Biztonsági Tanács (BT) öt állandó tagjából és Németországból álló hatok csoportja, valamint Irán képviselői között lezajlott maratoni tárgyalások eredményeként létrejött egy hathónapos időtartamra szóló megállapodás, ami lehetővé teszi egy későbbi átfogó egyezmény kidolgozását.
A megállapodásban - az Egyesült Államok által közzétett részletek szerint - Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy nem dúsítja 5 százaléknál magasabbra uránkészleteit, illetve semlegesíti a 20 százalékra dúsított készleteket.
A hatok cserébe 7 milliárd dollár értékben (1,5 ezer milliárd forint) enyhíti az Irán elleni szankciókat, de "korlátozott, ideiglenes és célzott" jelleggel, s úgy, hogy ez a lépés szükség esetén visszavonható. Az iráni kőolajexportot érintő szankciók egy részének feloldásából Teherán további 4,2 milliárd dollárhoz (925 milliárd forint) juthat. A hatok vállalták, hogy az elkövetkező fél évben nem hoznak újabb szankciókat, ha Irán betartja a megállapodásban foglaltakat. Ugyanakkor az amerikai kereskedelmi és pénzügyi korlátozások, valamint az ENSZ BT által hozott szankciók nagy részét nem függesztik fel.
Az egyezség tényét valamennyi résztvevő sikerként értékeli, a tartalmát azonban részben eltérő módon értelmezik. Míg iráni vezetők szerint az egyezmény elismeri Irán jogát az urándúsításra, John Kerry amerikai külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy ez szó szerint nem szerepel a megállapodásban, vagyis szerinte a hatok nem ismerik el Irán jogát ehhez.
Barack Obama fontos első lépésnek nevezte a megállapodást. Az amerikai elnök rámutatott, hogy a nukleáris kérdést békés úton kívánja megoldani. Hozzátette, ha Teherán nem teljesíti a vállalt kötelezettségeket az elkövetkező hat hónapban, véget vetnek a szankciók enyhítésének és Iránnak újabb nyomással kell számolnia. Haszan Róháni iráni elnök Twitter-üzenetében "új horizontokról" írt. Üdvözölte a megállapodást Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és szellemi vezetője is. Róháni egy élőben közvetített televíziós beszédben azt mondta, hogy haladéktalanul megkezdik a tárgyalásokat a végleges megállapodásról a hatokkal. Ismét kijelentette: "Irán soha nem törekedett és soha nem is fog törekedni atomfegyver építésére". A tárgyalásokon részt vevő orosz, kínai és európai külügyminiszterek szintén üdvözölték a megállapodást. Élesen bírálta viszont a genfi tárgyalások eredményét Izrael. Benjámin Netanjahu miniszterelnök történelmi hibának nevezte a megállapodást.
A hírre csaknem 1,5 százalékkal erősödött és a lélektaninak számító 80 ezer pontos szint fölé került vasárnap a teheráni értéktőzsde irányadó TEPIX indexe.
A teheráni értéktőzsdén az olajipari és az autógyártó ágazat cégeinek nőtt különösen az árfolyama, mivel elsősorban ezekre a szektorokra vonatkozhat a szankciók enyhítése. Az 1967-ben létrehozott iráni értéktőzsdén tavaly bejegyzett 339 cég együttes piaci kapitalizációja valamivel meghaladta a 104 milliárd dollárt.
A megállapodásban - az Egyesült Államok által közzétett részletek szerint - Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy nem dúsítja 5 százaléknál magasabbra uránkészleteit, illetve semlegesíti a 20 százalékra dúsított készleteket.
A hatok cserébe 7 milliárd dollár értékben (1,5 ezer milliárd forint) enyhíti az Irán elleni szankciókat, de "korlátozott, ideiglenes és célzott" jelleggel, s úgy, hogy ez a lépés szükség esetén visszavonható. Az iráni kőolajexportot érintő szankciók egy részének feloldásából Teherán további 4,2 milliárd dollárhoz (925 milliárd forint) juthat. A hatok vállalták, hogy az elkövetkező fél évben nem hoznak újabb szankciókat, ha Irán betartja a megállapodásban foglaltakat. Ugyanakkor az amerikai kereskedelmi és pénzügyi korlátozások, valamint az ENSZ BT által hozott szankciók nagy részét nem függesztik fel.
Az egyezség tényét valamennyi résztvevő sikerként értékeli, a tartalmát azonban részben eltérő módon értelmezik. Míg iráni vezetők szerint az egyezmény elismeri Irán jogát az urándúsításra, John Kerry amerikai külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy ez szó szerint nem szerepel a megállapodásban, vagyis szerinte a hatok nem ismerik el Irán jogát ehhez.
Barack Obama fontos első lépésnek nevezte a megállapodást. Az amerikai elnök rámutatott, hogy a nukleáris kérdést békés úton kívánja megoldani. Hozzátette, ha Teherán nem teljesíti a vállalt kötelezettségeket az elkövetkező hat hónapban, véget vetnek a szankciók enyhítésének és Iránnak újabb nyomással kell számolnia. Haszan Róháni iráni elnök Twitter-üzenetében "új horizontokról" írt. Üdvözölte a megállapodást Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és szellemi vezetője is. Róháni egy élőben közvetített televíziós beszédben azt mondta, hogy haladéktalanul megkezdik a tárgyalásokat a végleges megállapodásról a hatokkal. Ismét kijelentette: "Irán soha nem törekedett és soha nem is fog törekedni atomfegyver építésére". A tárgyalásokon részt vevő orosz, kínai és európai külügyminiszterek szintén üdvözölték a megállapodást. Élesen bírálta viszont a genfi tárgyalások eredményét Izrael. Benjámin Netanjahu miniszterelnök történelmi hibának nevezte a megállapodást.
A hírre csaknem 1,5 százalékkal erősödött és a lélektaninak számító 80 ezer pontos szint fölé került vasárnap a teheráni értéktőzsde irányadó TEPIX indexe.
A teheráni értéktőzsdén az olajipari és az autógyártó ágazat cégeinek nőtt különösen az árfolyama, mivel elsősorban ezekre a szektorokra vonatkozhat a szankciók enyhítése. Az 1967-ben létrehozott iráni értéktőzsdén tavaly bejegyzett 339 cég együttes piaci kapitalizációja valamivel meghaladta a 104 milliárd dollárt.