Hozzá sem tudnak szagolni az egyetemről kikerülők az ipar 4.0-ás folyamatokhoz
Portfolio
A Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia panelbeszélgetésén arról volt szó, hogy ki hogyan csinálja, mire kell figyelni egy-egy digitalizációs fejlesztési projekt tervezésénél és megvalósításánál.
"A kkv-knál ilyen erőforrások nem állnak rendelkezésre, nálunk ez nincs nevesítve, de az ügyféligények miatt egyszerűen erre vezet az út. Váltottuk ki az embereket robotokkal a munkaerőhiány miatt, nem neveztük nevén, hogy ipar 4.0, de elengedhetetlen az innováció. Más kérdés, hogy nálunk nincs arra kapacitás, hogy minden létrejövő adatot felhasználjunk" - mondta Hirschler Judit, a Hirschler-Glas Kft. ügyvezető igazgatója. Hirschler hozzátette, hogy oktatás szempontjából elég nagy a szakadék az oktatott és a gyakorlatban hasznosítható tudás között.
Vannak gyakorlati programjaink, de igazából nem tudunk mit kezdeni velük, mert a tanulók 3D-ben virtuálisan kidolgozott megoldásaik nem voltak kivitelezhetők a gyakorlatban.
A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy ahhoz, hogy legyen hozzáadott értéke az oktatási intézményből érkezőknek, először részt kell venniük egy belső képzésen, mert anélkül hozzá sem tudnak szagolni a folyamatokhoz.
"Sok szigetszerűen működő platform van, amelyek különböző rendszerek, ezért azok összehangolása nem mindig egyszerű. Itt jöhet be az AI szerepe majd, de egyelőre mi még nem találtunk erre megfelelő megoldást" - mondta Bara Tamás, a Valeo Auto-Electric Magyarország Kft. részéről.
"Jelenleg pilot projektek futnak például Iot - témában, de a karbantartás tervezés és az állásidő minimalizálása szempontjából áttörő technológiák várhatók" - ezt Hlács Balázs, a Siemens Zrt. Business development menedzsere mondta.
Molnár István, a Continental Automotive Hungary Kft. Digitális Gyár Mérnökség vezetője szerint náluk az ipar 4.0 nem is opció, hanem kötelező standardként be van vezetve minden gyárban. "Idén elnyertük az ipar 4.0 mintagyár címet, így fogadunk kkv-kat és bemutatjuk nekik a technológia alkalmazását élőben" -tette hozzá és azt javasolta azoknak, akik most ismerkednek a témával, hogy rögtön az elején érdemes szakértőt bevonni, hogy kiderüljön mik azok a projektek, amibe érdemes belekezdeni.
A Bridgestone könnyű helyzetben van: minden, ami csúcstechnológia Japánban, az Tatabányára jön először. "Már 2008-ban teljesen automatán gyártottuk a gumiabroncsokat, azóta pedig folyamatosan fejlődtünk. Ma már tejes mértékben mesterséges intelligenciával dolgozunk, nem csak automata már a gyártási folyamat, hanem ellenőrizzük is a folyamatokat és feldolgozzuk a befolyó információkat. A jövő az, hogy a gyártás során és tesztelés során bejött adatokból a vevőknek egy virtuális szolgáltatást tudunk nyújtani. Ugyanakkor a japánból érkező tudást lokalizálni kell, nem lehet egy az egyben átvenni, szükség van a dolgozókkal való együttgondolkodásra is" - mondta Topolcsik Melinda, a Bridgestone EMEA régió elnöke, a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. ügyvezető igazgatója.