Elkerülhető a szankció: nem minden esetben él a 8 napos számlakibocsátási határidő
8 nap, de mikortól?
A számla kiállítás időpontjára vonatkozó változás az egyéb ügyletekről kiállított számlákat nem érinti. Az Áfa törvény általános szabályai szerint a számlát változatlanul az abban foglalt gazdasági esemény teljesítésének időpontjáig kell kiállítani. Közösségi termékértékesítésről az ügylet teljesítését követő hónap 15. napjáig, készpénzzel, készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel történő vételár kiegyenlítés esetén pedig haladéktalanul kell az értékesítőnek eleget tennie a számlakibocsátási kötelezettségének.
A számlakibocsátók részéről sok esetben gondot okoz, hogy mely időponttól kell számítani a 8 napos határidőt. A számlakibocsátásra nyitva álló 8 napos határidőt a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás áfa törvény 55. § és 58. § szerint meghatározott teljesítési időponttól kell számolni. Az ügylet számviteli szabályok szerinti teljesítési időpontja a számla kibocsátási határidő vizsgálatára nincs hatással.
Időszaki elszámolású ügyletek teljesítési időpontját az áfa tv. 58. § rendelkezései alapján kell meghatározni. „Vegyünk egy konkrét példát: ha 2020. augusztus havi értékesítések ellenértékét a vevőnek 2020. október 10-ig kell megtérítenie, akkor az értékesítés áfatörvény szerinti teljesítési időpontjának a számla esedékességének időpontja, vagyis 2020. október 10-e tekintendő. Ebben az esetben az értékesítőnek legkésőbb 2020. október 18-ig kell a számla kiállításáról gondoskodnia” - mondta Vincze Péter a Saldo Zrt. adószakértője.
Vagyis
téves a következtetés, miszerint időszaki elszámolású ügyletek esetén a számla kiállításra nyitva álló 8 napos határidőt az elszámolási időszak utolsó napjától, vagy a felek közötti elszámolásról kiállított dokumentum dátumától vélelmezik,
mivel ebben az esetben kizárólag az áfa tv. 58. § szerint meghatározott teljesítési időpont a mérvadó.
A belső adminisztrációs teendők miatt termékértékesítések esetén gondot okozhat a 8 napos számlakibocsátási határidő betartása akkor, ha számla kiállítására ügyletenként kerül sor. Megoldás lehet a számlakibocsátó részéről, ha a termékértékesítésekről a felek egy meghatározott időszak vonatkozásában számolnak el. Az elszámolási időszak terjedelmét a felek szabadon határozhatják meg, így heti, havi vagy negyedéves elszámolás is kiköthető.
Amennyiben az értékesítő a vonatkozó időszakban teljesített értékesítéseiről állít ki számlát úgy, hogy az időszak utolsó napját követő hatvanadik napon belül kell a számla végösszegét kifizetnie a vevőnek, akkor a számlában szereplő gazdasági esemény teljesítési időpontja megegyezik a fizetési határidővel. Ha az ellenérték esedékessége az elszámolási időszak utolsó napját követő hatvanadik napot követő időpontra esik, akkor a teljesítés időpontja az elszámolási időszak utolsó napját követő hatvanadik nap lesz.
Érdemes lehet elszámolási időszakban megállapodni
A gyakorlat azt mutatja, hogy időszaki elszámolású ügyletek esetén a speciális teljesítési időpont meghatározása miatt nem okoz problémát a teljesítést követő 8 napon belül történő számlakibocsátási kötelezettség teljesítése.
Minden olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén, amelyhez kapcsolódóan problémát okoz a számlakibocsátás határidőben történő teljesítése megoldásként javasolható, hogy az ügyletekről a felek időszakonként számoljanak el
- javasolja az adószakértő.
A cikk megjelenését a Saldo Zrt. támogatta.