A rejtett hálózatok életünk megannyi területén felbukkannak
A rejtett hálózatok életünk megannyi területén felbukkannak, és látszólag egymástól távol eső területek is sokszor nagyon hasonló törvények alapján működnek. A három alkalmas programban egymástól látszólag távol eső területek hálózatkutatói mutatják be speciális kutatási témájukat, majd a velük „párban felkért” előadóval közösen feltérképezik a látszólag távoli területek lehetséges, addig rejtett kapcsolatait. Az első alkalmat október 17-én tartották; a második és harmadik időpont november 14-e és január 9-e (mindkét nap szombat) lesz.
November 14-én Jordán Ferenc és Kertész János előadásán vehetnek részt az érdeklődők:
Kulcsjátékosok az ökológiában x A Wikipédia hálózatai
Jordán Ferenc, biológus, rendszerökológus, az MTA doktora, az ÖK Balatoni Limnológiai Intézetének igazgatója szerint az ökológusok számára kellemes, de nagy kihívás megérteni és előrejelezni, hogy miként működik mondjuk egy erdő vagy egy tó. Azt már tudjuk, hogy bizonyos fajok nélkülözhetetlenek, nélkülük összeomlik a rendszer, míg mások csak szürke mellékszereplők. Az előadás arra keresi a választ, hogyan lehet a modern adatokkal és algoritmusokkal azonosítani a főszereplőket. Megnézzük, mely fajok a legfontosabbak egy ökoszisztémában, mely egyedek egy állati csoportban vagy éppen mely erdőfoltok egy tájban.
Kertész János, Széchenyi-díjas akadémikus, fizikus, hálózatkutató a Wikipédiáról tart előadást. Úgy látja, a Wikipédia csodálatos, hiszen a józan észnek ellentmondó módon, önkéntesek százezreinek önszerveződő komplex rendszerében eredményesen működik. Ezen rendszer mögött a cikkek egymáshoz kapcsolódásától a szerkesztők közötti érdeklődési összefüggésekig számos hálózat rejlik. De hogyan működnek ezek a hálózatok? Mit lehet belőlük a szerkesztői háborúkról, a cikkek fejlődéséről, vagy az információs térben való tájékozódásról tanulni?
Január 9-én Perczel Júlia és Vicsek Tamás előadásait hallgathatjuk meg:
Pozíciók a globális művészeti mezőben x Az élőlények társas hálózatainak hierarchiája
Perczel Júlia, társadalomtudós, művészettörténész arra keresi a választ, hogy érdemes-e még nemzetállamokban gondolkodni a kulturális globalizáció korában? Lényeges-e egyes országok között kimutatni centrum-periféria viszonyokat vagy elsősorban területi hovatartozástól független hierarchiák rendezik a globális művészeti mezőt? Egyáltalán, megérthetjük-e mélyebben a művészeti mező sokrétű és összetett működését a hierarchia és a centrum-periféria fogalmain keresztül? Az előadás azt vizsgálja, hogy miként látszik a globális művészeti mező működése közép-kelet-európai perspektívából illetve, hogy megragadható-e a régió helyzete és szerepe koherensen globális kontextusban.
Vicsek Tamás, fizikus, akadémikus szerint az összetett rendszerek szinte mindegyike hierarchikus szerveződésű, mégis a hozzájuk rendelhető hierarchikus hálózatokra vonatkozó kvantitatív ismereteink nagyon korlátozottak. De mik az előnyei az ilyen szerveződésnek? A hatékonyabb működés? Esetleg a jobb információáramlás, illetve irányíthatóság? Vagy az, hogy az ilyen struktúrák jobban tudnak alkalmazkodni a változó körülményekhez?A tudósok két módszerrel közelítik meg a fenti kérdésekre adható válaszokat. Először is olyan modelleket konstruálnak, amelyek alapszabályai jól egybecsengenek a hétköznapi életben megfigyelhető viselkedésformákkal. A modellek futtatása során a hierarchiák kialakulásának eredete és egyes tulajdonságai érthetővé válnak. A fizikus kísérleti megfigyeléseket is végzett több állatcsoport mozgására, illetve dominancia-viszonyaira vonatkozóan. Párhuzamosan fennálló, hierarchikus kapcsolati hálókat tárt fel galambok, kutyák és vadlovak csoportjaiban.
Az előadásokat a Ludwig Múzeum Auditóriumában rendezik meg. A 30 perces előadásokat egy 30 perces beszélgetés követi.
A cikk megjelenését a Ludwig Múzeum támogatta.
Címlapkép és fotók: Ludwig Múzeum