Jelentéstételi sokk helyett digitalizáció: a döntés a cégvezetőké

Az Európai Unióban, így Magyarországon is egyértelmű cél, hogy a gazdaság a fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve működjön. Ennek megfelelően erősödik a jogszabályi kényszer: a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló uniós irányelv (CSRD – Corporate Sustainability Reporting Directive) 2024 és 2028 között építi fel a cégek jelentéstételi kötelezettségét, akiknek a korábbinál több fenntarthatósággal kapcsolatos információt kell majd nyilvánosságra hozniuk olyan formában, hogy a befektetők össze tudják hasonlítani azokat más cégek adataival.

CSRD kisokos
Az Európai Parlament 2022 novemberében fogadta el a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvet (CSRD), amely a korábban hatályos nem pénzügyi beszámolási irányelvet (NFRD) módosította. A 27 EU-tagállamnak legkésőbb a CSRD hatályba lépését követő 18 hónapban át kell ültetnie az irányelvet a nemzeti jogba. A CSRD része az európai zöld megállapodásnak, amely célja, hogy megteremtse az alapokat ahhoz, hogy az unió 2050-re klímasemlegessé váljon.

Lejárt a greenwashing ideje

Az irányelv meghatározza, hogy milyen társadalmi és környezeti információkat kell közzétenni a fenntarthatósági jelentésben, beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátását, az emberi jogok tiszteletben tartását, a munkavállalók jólétét és egyebeket (pl. ESG szempontrendszer).

Az egységesítés kiemelt jelentőségű: a cégek nem tudják majd zöldebbnek és fenntarthatóbbnak mutatni magukat, mint amilyenek valójában.

Nem domboríthatják ki pozitívumaikat és nem rejthetik véka alá azt, amiben nem tudnak fejlődni. A CSRD irányelv egyik fő célja tehát, hogy véget vessen a “greenwashing”-nak.

Magyarországon először a pénzintézeteket és a tőzsdei cégeket éri el a fenntarthatósági jelentések készítésének kötelezettsége, nekik a 2024-es eredményekről 2025-ben számot kell adniuk. A CSRD alapján azonban hamarosan minden magyar középvállalatnak jelentést kell készítenie, először 2026-ban a 2025-ös vállalati tevékenységekről, amely a KPMG számításai alapján ez legalább 1000-1500 magyar céget fog érinteni.

Túl nagy falat a fenntarthatósági jelentés elkészítése?

"A fenntarthatósági jelentések meglehetősen összetett dokumentumok, amelyek elkészítése rendkívül időigényes. Legfőbb jellemzőjük, hogy adat alapon készülnek, amely a központilag kevésbé szabályozott, többféle protokoll és szabvány mentén készített vállalati jelentések esetében is így volt eddig, azonban a CSRD irányelvvel tovább erősödik az adatközpontú jelentéskészítés" – mondta el a Portfolio-nak Imre Andrea, a DMS One folyamatfejlesztési szakértője.

A vállalatoknak minőségi, mennyiségi, előre-és múltba tekintő információkat kell szolgáltatniuk majd az értéklánc egészében, rövid, közép- és hosszú távú időhorizonton.

Ebben az összefüggésben az értéklánc magában foglalja a vállalat saját üzleti tevékenységét, a létrehozott termékeket és szolgáltatásokat, valamint a vállalat üzleti kapcsolatait az unió területén belül és kívül. A vállalatok az irányelv alkalmazásának első három évében csak akkor térhetnek el ettől a nagyon átfogó értékláncra vonatkozó jelentéstételtől, ha indokolják, hogy miért nem állnak rendelkezésre a szükséges információk, illetve hogyan fognak azokhoz a jövőben hozzájutni.

Érdemes tehát időben elkezdeni a jelentéskészítési munkára való felkészülést. Itt csak három alapvető kérdést vetünk fel, amiket végig kell gondolni a vállalati jelentéstételi kötelezettség kapcsán:

• Hogyan azonosítják és gyűjtik össze a fenntarthatósággal kapcsolatos adatokat?
• Hogyan kezelik a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási kockázatokat?
• Hogyan dolgozzák ki a szabályzatokat, célokat és határozzák meg a teljesítménymutatókat?

A vállalatvezetők szembesülnek elsőként a jelentéstételi teherrel, ők gondolják végig először a fenti kérdéseket, és döntik el, hogy digitális megoldások használatával felelnek-e meg a jelentéstételi kötelezettségnek.

Választhatják a nehezebb utat is, hogy előre nem tisztázott folyamatok és adatgyűjtési módszerek mentén állítják elő a jelentési számaikat, ez azonban könnyen a külső audit sikertelenségéhez vezethet

– hangsúlyozta Imre Andrea.

Hogyan támogatja a digitalizáció a fenntarthatósági jelentések elkészítését?

Vegyünk egy fiktív magyar példát, egy 6 telephelyes élelmiszeripari nagyvállalatot. Egy ilyen cég jelentéséből nem maradhatnak ki a hulladékgazdálkodásra vonatkozó adatok, és az erre a területre megfogalmazott fenntarthatósági célkitűzések.

Magyarországon 2015. január 1-jén hatályba lépett a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről. Ez a jogszabály a példában szereplő cég esetében biztosítja, hogy az adat rendelkezésre álljon a fenntarthatósági jelentés hulladékgazdálkodással kapcsolatos részének elkészítéséhez. Kérdés, hogy hogyan gyűjtik ezeket az adatokat, mennyire strukturáltak és feldolgozhatóak? Mit ír a kormányrendelet, mi mindennek kell rendelkezésre állnia?

309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet – hulladékok nyilvántartása

A példaként vett élelmiszeripari nagyvállalat – mint hulladéktermelő – köteles a hulladékáról telephelyenként és hulladéktípusonként nyilvántartást vezetni olyan módon, hogy az a telephelyi hulladékforgalom tételes nyomon követhetőségét biztosítsa egy hatósági ellenőrzések során.

A telephelyi nyilvántartás tartalma (a Korm. rendelet részletesebb, itt csak a fontosabbakat emeljük ki):

• a telephelyre vonatkozó, Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszerbe bejelentett adatok;
• a telephelyen folyó tevékenységek TEÁOR szám alapján;
• a hulladék eredete;
• a hulladék megnevezése, hulladékjegyzék szerinti azonosító kódja;
• az üzemi gyűjtőhelyre szállítás gyakorisága;
• a hulladék csomagolási módja;
• a hulladék fizikai megjelenési formája;
• különböző mennyiségi adatok: üzemi gyűjtőhelyi mennyiség, tevékenység során képződő mennyiség, kezelésre átadott mennyiség;
• ártalmatlanítási, hasznosítási, előkezelési azonosító kódok;
• az egyes hulladékszállítmányok fuvarokmányainak azonosítója;
• a hulladékmozgásokhoz rögzített időpontok;
• a hulladékot eredményező technológia megnevezése, TEÁOR kódja;
• a technológia anyagmérlege;
• a képződött félkész vagy késztermékek, valamint melléktermékek termelési adatai.

Veszélyes hulladék esetén további veszélyességi jellemzőket is fel kell tüntetni a nyilvántartásban, sőt további rendeletekben meghatározott adatokat is fel kell tüntetni pl. a hulladékká vált gépjárművek, elektronikus berendezések, illetve az elem- és akkumulátorhulladékok vonatkozásában.

A 309/2014. Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése kimondja, hogy a hatósági ellenőrzés során az adatszolgáltatásra kötelezett a nyilvántartási dokumentációt köteles átadni vagy az elektronikusan vezetett dokumentációhoz hozzáférést kell biztosítania.

Hulladékbevallási kisokos
A 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet határozza meg a hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget is, amit hulladékbevallásként szoktak emlegetni. A bevallás elektronikusan az OKIRKAPU-n keresztül teljesíthető, lehet éves vagy negyedéves.

"A példának vett élelmiszeripari cégnél tehát a hulladékok telephelyi nyilvántartási és bevallási kötelezettsége egy adatgyűjtésre és -feldolgozásra épülő, erőforrásigényes tevékenység, ami összetett dokumentációval társul. Az érintett cégek esetében ez egy jó terep a fenntarthatósági jelentéstételt támogató digitalizáció kipróbálására – emelte ki a szoftverfejlesztő és tanácsadó vállalat szakértője. (A hulladékközvetítők, -gyűjtők, -kereskedők, -kezelők esetében még nagyobb teher a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség.)

Hulladékbevallás és fenntarthatósági jelentés – nem muszáj belehalni!

A hulladékbevallás és a fenntarthatósági jelentés is a munkafolyamatok során keletkező adatokból állítható össze. Folyamatszemléletű optimalizációra van szükség, amelynél a fő szempont a strukturált adatbázisképzés.

Az adatokat meghatározott formában, lehetőleg automatikusan kell gyűjteni, a manuális adatrögzítés kerülendő.

Elengedhetetlen a rendelkezésre álló rendszerek és eszközök összekapcsolása. A digitális folyamatmenedzsment központjában olyan szoftvernek kell állnia, amely a dokumentumokban szereplő és a folyamatokat leíró adatokhoz egyaránt hozzáfér, képes azokból adatbázist építeni, majd elemzéseket, riportokat készíteni. A megfelelő rendszer kiválasztásához és a folyamatok felépítéséhez érdemes külső szakértőket alkalmazni.

Az eredmény: az ESG szemlélet érvényesítése

A CSRD irányelv szerinti jelentéstételi követelmény valóban bonyolultnak és riasztónak hat. Jól látható, hogy hiába találunk hozzá – a magyar jogrendnek köszönhetően – rendelkezésre álló adatokat, azok használata nem lehetséges digitalizáció nélkül.

Azonban, ha túl vagyunk egy olyan típusú folyamat digitalizálásán, mint amilyen a hulladéknyilvántartás, sokkal könnyebben és magabiztosabban fogunk hozzányúlni minden többszereplős, adatokkal vagy dokumentumokkal dolgozó back office folyamathoz.

A back office folyamatok digitalizálása önmagában jelenthet a vállalatunk számára egy fenntarthatósági célt, amit beleírhatunk a jelentésbe.

A CSRD irányelv ugyanis lényegében egy ESG szempontrendszert érvényesítő jogszabály, a back office digitalizáció az alábbi célmeghatározással illeszkedik ebbe a szempontrendszerbe:

• Környezeti (Environmental - E): Digitalizációval közel nullára redukálható a papírhasználat, ezzel vízhasználati, erdővédelmi célokat érhetünk el és hulladéktermelésünk is csökken. A folyamatok rövidíthetők, csökkentett energiafelhasználás, kisebb CO2-kibocsátás érhető el.
• Társadalmi (Social - S): A digitalizáció biztosítja a távmunka hatékonyságát, hiszen megfelelő ellenőrzési eszközöket ad a vezetők kezébe. A távmunka lehetősége támogatja a munkavállalók életminőségének javítását.
• Irányítási (Governance - G): A digitalizációval elérhető vállalati átláthatóság biztosítja a vállalatok integritását és a jó vezetési gyakorlatokat.

Címlapkép: Getty Images

A cikk megjelenését a DMS One támogatta.