Sokan nem készültek fel rendesen az új ESG-s kötelezettségekre - Hogy állnak a magyar cégek?

Sokan nem készültek fel rendesen az új ESG-s kötelezettségekre - Hogy állnak a magyar cégek?

Az ESG egyre meghatározóbb tényező a vállalatok működésében, ezért a cégeknek érdemes keresniük és integrálniuk vállalati döntéseikbe a fenntartható megoldásokat. A szabályozási és a piaci trendek az ESG jelentések növekvő jelentőségét mutatják, hiszen az ESG általános szabályozási elvvé kezd válni, valamint a befektetők és pénzügyi elemzők egyre inkább beépítik ezeket a szempontokat az értékelési modelljükbe. A BDO Magyarország ESG üzletága a vállalat 9 közép-kelet-európai irodájának részvételével a régiós vállalatok fenntarthatósághoz való hozzáállásáról készített kutatást. Az eredmények alapján a legtöbben tudják, hogy az üzleti működés során elkerülhetetlenek az ESG-szempontok, de még nincsenek felkészülve a jogszabályi megfelelésekre. A magyar vállalatok egy része pedig nincs tudatában annak, hogy a CSRD szabályozás alá esik.

Vállveregetés helyett már minimum kritériumot kapnak a vállalatok - A magyarországi ESG-törvény hatásai

Vállveregetés helyett már minimum kritériumot kapnak a vállalatok - A magyarországi ESG-törvény hatásai

Az elmúlt hetekben számoltunk be róla, hogy életbe lépett a magyarországi ESG-törvény, elsőként a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokon a sor, hogy ebben az évben már az ESG-szempontoknak megfelelően gondolják át a mindennapi tevékenységüket, a kockázatokat és ezekről egy év múlva nyilvánosan is számot adjanak. Három tanácsadót - a KPMG-t, a PwC-t és a Dandelion Group-ot kérdeztünk meg arról, hogy miként látják a szereplők felkészültségét és milyen következményekre számítanak a piacon a törvényi kényszerítés hatására. Amire eddig dicséretet kaptak a vállalatok, az mostantól minimum kritériummá vált.

A Parlament elfogadta a magyarországi ESG törvényt

A Parlament elfogadta a magyarországi ESG törvényt

Az Országgyűlés december 12-én elfogadta a fenntartható finanszírozást és egységes vállalati felelősségvállalást támogató ESG törvényt, mely 2024. január 1-jén lép hatályba. Az új törvény célja a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítása, figyelembe véve a környezettudatosságot. A jogszabályi megfelelés a legtöbb esetben teljesen újfajta adatgyűjtést jelent a nagyvállalat számára, ráadásul ezt majd auditálni kell, és a felkészülésre 1000 hazai nagyvállalat esetében 12 hónap áll csak rendelkezésre, ezért a sikeres megfelelés érdekében a vállalatoknak érdemes minél hamarabb elkezdeni a felkészülést - írja a BDO a közleményében.

Fontos határidő közeleg - Mégsem készültek fel a cégek erre a jelentéstételre

Fontos határidő közeleg - Mégsem készültek fel a cégek erre a jelentéstételre

A KPMG új ESG Tanúsítási Érettségi Indexe alapján világszerte a vállalatok 75 százaléka úgy érzi, hogy még hosszú út áll előtte ahhoz, hogy készen álljon az ESG teljesítményének tanúsítására és az új szabályozási követelményeknek való megfelelésre. Pedig a 2024. január 1-jétől kezdődő üzleti év vonatkozásában az európai uniós közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak már kötelező lesz jelentést közzétenniük.

ESG: már a csapból is ez folyik

ESG: már a csapból is ez folyik

ESG. Már a csapból is... Közel 800 millió találat csak a Google keresőn. Ezzel együtt pedig a közvetlenül érintettek, tehát a vállalkozások és a szakemberek részéről sok kérdés, kétely, zavar, félreértés, aggály merül fel, fogalmazódik meg. Az elvet – számos tisztázatlanságával együtt - már ismerjük, a gyakorlatról viszont kevés szó esik. Ezért érdemes, sőt szükséges tisztázni mind a rendszerrel, mind a gyakorlattal kapcsolatos pár olyan kérdést, melynek nyomán a fókuszt az érdemi munkára lehet áthelyezni.

Tisztázta a kérdéseket az EU - Már egyértelmű minden vállalatnak, hogy milyen fenntarthatósági jelentést kell készíteni

Tisztázta a kérdéseket az EU - Már egyértelmű minden vállalatnak, hogy milyen fenntarthatósági jelentést kell készíteni

Bár a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok már aktívan foglalkoznak a fenntarthatósági kérdésekkel, arra mindeddig várni kellett, hogy a beszámolási kötelezettség tartalma, valamint formája kidolgozásra és elfogadásra kerüljön. Július végén azonban a Bizottság elfogadta az Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabványokat (ESRS) - áll az MN6 Energiaügynökség közleményében.

Jelentéstételi sokk helyett digitalizáció:  a döntés a cégvezetőké

Jelentéstételi sokk helyett digitalizáció: a döntés a cégvezetőké

A várakozások alapján nagy terhet fog a vállalatoknak jelenteni a fenntarthatósági jelentések elkészítése. Első körben legalább 1000-1500 hazai céget érint a jogszabályi előírás, a CSRD alapján pedig a jelentéstételi kötelezettség hamarosan minden magyar középvállalatra vonatkozik majd. A döntés a vezetőké: egy nagyon körülményes procedúra során, akár még büntetést is kockáztatva, analóg módon gyűjtik és dolgozzák fel a jelentéshez szükséges adatokat vagy digitalizálnak. Az biztos, hogy érdemes minél előbb elkezdeni a jelentéskészítési munkára való felkészülést, a DMS One szakértője, Imre Andrea szerint a CSRD irányelv által elvárt adatközpontú jelentéskészítéshez folyamatszemléletű optimalizációra van szükség.

Az Unisys és a KÉSZ Csoport is kiadta a legfrissebb fenntarthatósági jelentését

Az Unisys és a KÉSZ Csoport is kiadta a legfrissebb fenntarthatósági jelentését

2024-2025-től már minden nagyvállalatnak - amelyeknek az árbevétele, mérlegfőösszege, illetve a munkavállalói létszáma eléri a jogszabályban meghatározott számokat - kötelező lesz a fenntarthatósági jelentés készítése a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelv (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD) alapján. Vannak hazai nagyválallatok, amelyek már évekre visszamenőleg készítenek jelentést, illetve egyre több olyannal is találkozni, akik még 2024 előtt, az idei évben is beszámolnak a nem pénzügyi eredményeikről. A Magyarországon mintegy 800 főt foglalkoztató Unisys, illetve a KÉSZ Csoport is közzétette a 2022-es évre vonatkozó fenntarthatósági jelentését.

Az ingatlanpiacot is elárasztják az adatok - Ezekkel bizonyítható a zöldebb működés

Az ingatlanpiacot is elárasztják az adatok - Ezekkel bizonyítható a zöldebb működés

Az ESG keretrendszer, a vállalatokra vonatkozó nem pénzügyi adatok és eredmények kötelező riportolása volt a középpontban a LEO szakmai reggelijén. A Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatok Országos Szövetségének eseményén a szakértők egyértelműsítették, hogy komoly adatgyűjtésre és -feldolgozásra kell számítani a fenntarthatósági szabályok fokozatos bevezetésével. Nem érdemes azonban csak kötelező rosszként gondolni például az ESG szempontjaira, hiszen rengeteg lehetőséget tartogatnak az ezekkel járó fejlesztések, változások, és a transzparensebb működés egy vállalat életében.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nem mese ez: rengeteg pénz hullik a magyarokra pillanatokon belül
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.