Tovább drágult a Budapest–Belgrád-vasútvonal, de végül még ennél is sokkal drágább lehet

Portfolio
Több mint 5,4 milliárd forint többletforrást kap a Budapest–Belgrád-vasútvonal – írja a hvg.hu a csütörtök este megjelent Magyar Közlöny alapján. Közben a Telex arról írt, hogy a biztosítórendszert a kínai fél nem tudja megcsinálni uniós szabványok szerint, ezért másik kivitelezőt kell keresni, ami miatt még drágább lehet az építkezés. De az is lehet, hogy végül nem is a tervezett 160 km/órával, hanem csak 100 km/órával közlekednek majd a vonatok, ha nem sikerül kiépíteni a rendszert. A lap információi szerint az ügy odáig jutott, hogy Orbán Viktor októberi kínai útján is szóba fog kerülni a kérdés.

A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint a Szeged-Rendező–Röszke–országhatár vasútvonal rekonstrukció projekt eddig 45 milliárd forintos költségét emelik meg újabb 5,4 milliárd forinttal. Az emelésre azért van szükség, mert a Soroksár és Kelebia közötti szakaszon bevezetendő vágányzár idején is biztosítani kell a teherforgalmat Magyarország és Szerbia között, ezért bővíteni kell a Szeged és az országhatár közötti vonalat.

Közben a Telex arról írt, még ennél is jóval tovább emelkedhet a Budapest–Belgrád-vasútvonal építésének költsége, ugyanis

a beruházáshoz kritikus biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer kiépítését az ezt vállaló kínai fél nem tudja megcsinálni az európai szabványok szerint.

A vasútvonalon 160 km/óra sebességű közlekedést terveznek, ehhez viszont úgynevezett ETCS vonatbefolyásoló rendszerre és az EU-s elvárásoknak megfelelően tanúsított biztosítóberendezésekre van szükség. Ezt egy kínai kivitelező vállalta magára, amely azonban nem tudja kiépíteni ezt, mert Kínában jóval egyszerűbb szabványok szerint működik a hasonló rendszer.

A vasútvonalat az eredeti szerződés szerint a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló RM International Zrt. és két kínai cég konzorciuma építi, a pályaépítést alvállalkozóként a szintén Mészáros-tulajdonban lévő V-Híd végzi. A Telex információi szerint Mészárosék sokáig igyekeztek nem tudomást venni a problémáról, mert azt a kínaiak ügyének tartották, de mostanra odáig jutott az építkezés, hogy hamarosan megoldást kellene találni rá.

Ilyen esetben két lehetőség van:

vagy az eredetileg tervezett 160 km/óra helyett csak 100 km/órával haladhatnak majd a vonatok, vagy keresni kell egy új céget, amely kiépíti a biztosítóberendezéseket és a vonatbefolyásoló rendszert.

Mára a biztosítóberendezések körüli feszültség a Telex információi szerint odáig jutott, hogy

Orbán Viktor többek között azért látogat majd októberben Kínába, hogy ott felsőbb szinten rendezze az ügyet.

Az is problémát jelent, hogy a megugró infláció miatt még tovább drágulhat az egész, eredetileg 750 milliárdos projekt. Ha pedig a biztosítóberendezéseket és a vonatbefolyásoló rendszert új céggel kell kiépíttetni, az további tízmilliárdokba, vagy akár százmilliárd forintba kerülhet.

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a Budapest–Győr–Hegyeshalom-vasútvonalon a Szárliget és Biatorbágy között folyó, hirtelenjében elkezdett munkálatokra a Budapest–Belgrád-vasútvonalról kellett átcsoportosítani eszközöket és munkásokat, sőt, utóbbi építésének költségéből finanszírozhatják előbbit, így majd ezt pótlandó még tovább kell emelni a Budapest–Belgrád-vasút építésének költségét. Emellett a munka időben is csúszni fog.

A címlapkép illusztráció, forrása: MTI Fotó/Máthé Zoltán

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF