Ábrán mutatjuk, miért nem futja a magyaroknak új autóra
Tavaly az Európai Unió újautó-piaca 13,9 százalékkal emelkedett, amely 10,55 millió autó forgalomba helyezését jelentette. Minden uniós tagállamban nőni tudott a volumen, egy kivétel volt csupán: Magyarország, ahol 3,4 százalékkal estek az eladások 107,7 ezer darabra.
A magyar autópiac 2022-ben is gyengébb volt, mint az uniós, de akkor nem volt olyan nagy a differencia, mint tavaly: a 4,6 százalékos csökkenés állt szemben egy 8,5 százalékos magyar visszaeséssel.
2024 első két hónapjában már megindult némi emelkedés: a Datahouse adatai szerint januárban és februárban összesen 18 775 új személyautót adtak el, amely éves összevetésben 4,1 százalékos növekedés. Ez még sovány vigasz, ráadásul a magyar autóállomány cserélődését nagyrészt nem az új autók, hanem az import hajtja, amely azt eredményezte, hogy az autók átlagéletkora már 2008 óta folyamatosan emelkedik, és tavaly elérte a 15,8 évet. Ahhoz, hogy ez megforduljon, fiatalítani kellene az utánpótlást és növelni a volument, ez azonban egyelőre nem látszik.
Hogy miért nem veszik az új autókat a magyarok, annak nem csak az az oka, hogy a hazai vásárlóerő töredéke a nyugat-európainak, hanem, hogy az új autók ára rendkívüli mértékben megemelkedett. Utóbbi mögött jelentős részben a forint, elmúlt években látott gyengülése áll.
Az Eurostat adatai alapján megnéztük, hogy 2017 januári bázison hogy alakult az új autók ára itthon és az unióban. A különbség drámai, míg itthon az árak majdnem 72 százalékkal nőttek, az EU-ban mindössze 24,4-gyel. Ezt azt jelenti, hogy egy olyan autó, ami 2017 elején 5 millió forintba került, mostanra 8,6 millió forint.
Ez a növekmény gyakorlatilag megette a hazai bérnövekedést, vagyis hiába kerestek több mint 70 százalékkal többet a magyarok 2023-ban, mint 2017-ben, nem lett könnyebb hozzájutni egy új autóhoz.
A különbség a régiós országokhoz képest is szembetűnő. A V4-országok körében 24-30 százalékkal emelkedtek az árak szintén 2017 eleji bázison, amely pedig ennél lendületesebb bérdinamikával párosult. Így nem meglepő, hogy a visegrádi országokban tavaly kétszámjegyű mértékben tudott nőni az autópiac.
Hasonló dinamikát látunk a román, a horvát és a szlovén autópiacon is 22-32 százalékos drágulással. Tavaly Horvátországban az egyik legnagyobb mértékű növekedést (31 százalék) mérték az autópiacon, de ebben jelentős része lehetett az euró bevezetésének. Szlovéniában ugyanakkor csak 5,8 százalékkal adtak el több autót, mint 2022-ben.
Az autók drágulása nem csak a magánszemélyeket sújtja, nemrég Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség főtitkára is arról beszélt a Portfolio Checklistben, hogy a taxisoknak is nehéz kigazdálkodniuk egy-egy új autó árát, ráadásul mivel ők életük nagy részét a volán mögött töltik, nehezebben kötnek kompromisszumokat. Az adás meghallgatható az alábbi lejátszóra kattintva.
Címlapkép forrása: Getty Images