Itt a dolgozók bosszúja: felmondási hullám söpörhet végig Magyarországon?
Szinte minden második 18-65 év közötti magyar munkavállaló potenciális jelölt lehet a munkatársakat kereső vállalatok számára. Az aktív munkakeresők (12%) mellett ugyanis nem elhanyagolható lehetőség a passzív munkakeresők (36%) megszólítása: ők azok, akik ugyan nem mennek a meghirdetett állások után, viszont kifejezetten nyitottak egy jó ajánlatra, derült ki a Profession.hu országos felmérésből.
Az aktuálisan állást keresők fele nem szűkíti a lehetőségeit kizárólag arra az ágazatra, amelyben éppen dolgozik vagy dolgozott legutoljára, hanem más területeken is érdeklődik az elérhető pozíciók után. Közel harmaduk (30%) pedig pályát módosítana és kifejezetten más szektor álláshirdetéseit böngészi.
A Trenkwalder február első felében elvégzett munkaerőpiaci kutatásából is az derült ki, hogy a vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 50 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, 63 százalékuk tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, 2024-ben munkahelyet vált. Jelentősebb mértékű, a korábbi inflációs hatásokat is teljes mértékben ellensúlyozó bérrendezést a gazdaság jelenlegi állapota mellett a cégek többsége nem is képes végrehajtani.
Ebben a helyzetben a korábbinál többen érzik úgy, hogy egy munkahelyváltás könnyebben oldhatja meg az anyagi problémáikat
– mutat rá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – Jelenleg a válaszadók 63 százaléka tervez egy éven belüli munkahelyváltást, ami komoly változás a tavaly ilyenkor mért 38 százalékhoz viszonyítva. Ráadásul lejjebb került a váltási küszöb is: 30 százalékkal magasabb fizetésért a munkavállalók 84 százaléka hagyná ott jelenlegi állását – tavaly februárban ezt még csupán 57 százalékuk tette volna meg.”
A Profession szerint sok szempont közül, amiket mérlegelni és priorizálni kell az új állás kiválasztásakor a munkavállalóknak a legfontosabbak az anyagiak: a fizetés mértéke a magyar munkavállalók 87%-ánál szerepel.
Kutatásunkat 2022 óta negyedévente végezzük, a bér ez idő alatt mindig az első helyen szerepelt, mértéke pedig minimálisan nőtt – mondta Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője. „A munkavállalók szemében sokat számít még a munkahely elhelyezkedése (67%), illetve a munkaidő és munkarend (58%), aminek jelentősége a pandémia alatt és után erősödött meg. Ezt követik az olyan árnyaltabb jellemzők, mint a munkakörülmények (42%), a kollégák, a csapat (33%), valamint a hangulat és a munkahely atmoszférája (22%). A szakmai ambícióval kapcsolatos elvárások 20% alatt vannak: az önálló munkavégzés igénye, az elérhető továbbképzések vagy az előrelépési lehetőség mellékesnek számítanak” – tette hozzá Dencső Blanka.
A munkavállalók azonban egyre kevesebb álláshelyből válogathatnak: a Covid-válság sudden stopját leszámítva 2017-es szintre csökkent az üres álláshelyek száma Magyarországon a tavalyi év végére. Az elmúlt években a munkaerőhiány volt a magyar gazdaság legsúlyosabb problémája, a vállalatok nem találtak megfelelően képzett dolgozókat a termelésük további bővítéséhez, így nem meglepő, hogy sosem látott magasságba emelkedett az üres álláshelyek száma. Amíg azonban 2022 közepén elérte a 100 ezer főt a betöltetlen munkahelyek száma, addig a tavalyi év végére 75 ezer alá csökkent ez a szám.
Címlapkép forrása: Getty Images