A szemünk láttára szalad bele Ukrajna a háború egyik legsúlyosabb hibájába
A szerencse forgandó
Az elmúlt hónapokban Oroszország szinte kizárólag a Donbaszban, első sorban a Donyeck-megyei Bahmut városa körül hajt végre offenzív műveleteket. 2022 őszén még az ukrán vezérkar is furcsának találta azt, hogy miért tereli az orosz vezérkar egymás után a bahmuti védvonalaknak a gyalogságot, hiszen akkor egyértelműen úgy tűnt, a hatalmas veszteségek ellenére nem fogják tudni áttörni a védvonalakat.
Az orosz parancsnokság minden bizonnyal észlelte a reménytelen helyzetet, így az év végére megváltoztatta a stratégiáját: a katonák húsdarálóba küldése helyett a Wagner-zsoldosok elkezdték egyesével elfoglalni a település körül fekvő apró falvakat, és mára eljutottak odáig, hogy a Bahmutba vezető három főútból az északi T0513-ast biztosan ellenőrzik, a déli T0504-es feletti irányítás átvétele pedig már inkább napokban, mint hetekben mérhető.
Kétségtelen az, hogy az orosz csapatok brutális veszteségeket szenvedtek el az ostrom során: ukrán források szerint a Wagner-zsoldosok jó része elesett a harcokban, az egyik legnépszerűbb orosz milblogger oldal, az orosz állami forrásokkal rendkívül szoros kapcsolatot ápoló Rybar pedig nemrégiben elismerte azt hogy az orosz VDV légideszantosok teljes állományának nagyjából fele már szeptemberben kiesett a harcokból.
Ezzel együtt szinte biztosra vehetjük azt, hogy az egyébként jól képzett ukrán csapatok szintén komoly veszteségeket szenvednek Bahmut védelme közben. Kérdésessé vált az, hogy miért ragaszkodik Kijev ennyire a kisvároshoz.
Egy lépést sem hátrálunk?
A szovjet éra egyik leghíresebb – és egyébként meglehetősen ritkán alkalmazott – katonai doktrínája volt az, hogy a védekező csapatok az utolsó töltényig, az utolsó katonáig kötelesek megtartani állásaikat. Könnyen látható az, hogy a gyakorlatban ezeknek a hősies helytállásoknak meglehetősen kevés haszna van, míg a jól megszervezett, rendezett visszavonulások hatalmas mennyiségű értékes hadi- és emberanyagot tudnak a biztos pusztulásból kimenteni.
A legfrissebb példa egy ilyen műveletre éppen az orosz-ukrán háborúban volt látható: Oroszország az ukránok harkivi áttörését követően Herszon-megye minden olyan területéről kivonta az egységeit, melyek a Dnyepertől nyugatra terültek el. Ezzel a művelettel egyszerre kímélték meg sok katona életét, és vettek fel olyan állásokat, melyeket az ukránok sokkal nehezebben tudnak áttörni.
A bahmuti ukrán erők számára sokkal kisebb logisztikai kihívás lenne egy hasonló művelet végrehajtása, ennek több oka is van:
- Bahmut jóval kisebb terület, mint Herszon-megye nyugati része.
- A visszavonulás során nem kell átkelni egy könnyen támadható folyón.
- Az interneten elérhető videók alapján az ukrán tüzérség bőven tudná fedezni a csapatok evakuációját, hiszen nagy számban állomásoznak a térségben.
- Végezetül pedig a rendelkezésre álló információk alapján Bahmuttól nyugatra már régóta ki vannak építve az ukrán védelmi állások.
Kérdéses az, hogy Kijevnek mi is lehet a célja azzal, hogy ilyen makacsul védik a várost. Bahmut stratégiai jelentősége kifejezetten a lokális szintre korlátozódik: tény az, hogy a település jó kiindulópont lehet egy Kramatorszk és Szlovvjanszk felé irányuló offenzíva megindítására, ugyanakkor ezek a települések a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint Ukrajna legjobban védett városai közé tartoznak.
Amennyiben az ukrán vezérkar célja az orosz erők felőrlése, úgy szintén minden érv a visszavonulás mellett szól: a bahmuti csapatok morálja minden bizonnyal egyre inkább bezuhan, egyre nehezebben jutnak utánpótláshoz, ráadásul azzal, hogy a városba vezető minden útvonal az orosz tüzérség hatótávján belül fekszik komoly mértékben megnehezedik a csapatok rotációja is.
Amennyiben az orosz erőknek egy viszonylag egyenes védelmi vonalnak kéne nekirohannia, úgy biztosra lehet mondani, hogy a veszteségeik a jelenleginél is magasabbak lennének, mindezt úgy, hogy az ukrán erők nagyobb hatékonysággal tudnák bejuttatni a frontra az utánpótlást, és az erősítést.
Egyelőre azonban nem úgy tűnik, hogy az ukránok visszavonuláson gondolkodnak. Ennek jó indikátora az, hogy friss videók szerint a városból még a civil lakosságot sem evakuálták.
Az, hogy Bahmutot mikor kerítik be az oroszok szintén csak idő kérdése.
Arra, hogy a várostól nyugatra állomásozó ukrán erők áttörjék az orosz védelmet meglehetősen kevés az esély, arra pedig, hogy a bekerített csapatok hajtsanak végre sikeres kitörést lényegében gondolni sem érdemes.
Jön az offenzíva?
Az ukrán vezérkar hetek óta kongatja a vészharangot azért, mert meglátásuk szerint Oroszország hamarosan újabb offenzívába fog kezdeni.
Az, hogy az offenzíva el fog indulni valószínű, arról azonban, hogy pontosan hol, és mikor, meglehetősen eltérő információk állnak rendelkezésre.
A nyugati elemzők, az orosz milbloggerek, sőt az ukrán vezérkar első tippje is a tavaszi időszakot jelölték meg az orosz ellentámadás lehetséges időpontjának, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtöki megszólalása alapján azonban nem lehet kizárni azt, hogy egy korlátozottabb támadást már a háború évfordulójakor, azaz február 24-én végrehajtanak az oroszok.
A támadás helyszíne szintén kérdéses. Érkeztek hírek arról, hogy Ukrajna eddig jobbára érintetlen, északnyugati területeit fogják megrohanni az orosz csapatok, ahogyan egy Fehéroroszországból érkező támadás, sőt még egy Odessza környéki partraszállás is megemlítésre került az elmúlt hetekben, mindazonáltal a legvalószínűbb továbbra is az, hogy a Donbasz lesz az orosz erők célpontja. Ezekről a lehetséges hadműveletekről itt értekeztünk bővebben:
Amenyiben igaz az, hogy az orosz erők Donyeck és Luhanszk megye környékén terveznek támadásba lendülni, úgy az ukrán vezérkar egyszerűen nem engedheti meg magának azt, hogy olyan gyenge pontok legyenek a védelmében, mint a kimerült, egyre gyengébben ellátott katonák által őrzött Bahmut.
Amennyiben Kijev makacsul kitart a város védelme mellett, úgy nagy mennyiségű, jól képzett katonát veszíthet, akiknek valószínűleg több hasznát vennék akkor, ha egy jobban védhető területre csoportosítanák át őket.
Címlapkép: Ukrán katonák térnek vissza őrjáratról Bahmutban, január 29-én. Forrás: Marek M. Berezowski/Anadolu Agency via Getty Images