Küszöbön az orosz támadás?
Обстановка pic.twitter.com/pti23SNJj7
— IgorGirkin (@GirkinGirkin) January 16, 2023
A napokban szinte egymást érték a figyelmeztetések ukrán politikai vezetőktől és nyugati hírszerzési szervezetektől, elemzőházaktól arról, hogy megvan a kockázata annak, hogy Oroszország újabb, átfogó támadást indít Ukrajna ellen, melynek célja lehet akár Kijev elfoglalása is. Az ukrán hírszerzés épp tegnap nyilatkozott arról, hogy szerintük újabb, átfogó orosz offenzíva készül:
Az esetleges, újabb orosz támadás elméletét nagyjából a következő dolgok támasztják alá:
- Fehéroroszország területén közös orosz-fehérorosz hadgyakorlat indult, elsősorban a deszantos erők (VDV) és az orosz légierő (VVSz / VKSz) bevonásával. Mint emlékezetes, hasonló „hadgyakorlattal” nyitották az oroszok a 2022. február 24-ei inváziót is, melynek egyik fő műveleti iránya egy Kijev elleni támadás volt.
- Rosztov és Belgorod megyéből folyamatosan jönnek a felvételek gyülekező orosz harcjármű-formációkról.
- A következő NATO-fegyverszállítmány érkezésééig az ukrán fegyveres erők több területen is ellátmányozási problémákkal küzdenek: fogytán a tüzérségi lőszer és a harckocsizó fegyvernem, valamint a gépesített gyalogság szovjet eredetű technikai eszközeinek alkatrész-ellátásával is problémák vannak.
- Elemzők szerint az ősszel behívott 300 ezer tartalékos mindössze töredéke került eddig a frontra, körülbelül 150 ezer katona vár Oroszország területén a bevetési parancsra. Őket kiegészíti még ismeretlen létszámú hivatásos állomány is, akiket az orosz hadvezetés tartalékol.
- Hamarosan egy olyan méretű NATO-fegyvercsomag érkezik Ukrajnába, mellyel újabb offenzívát kezdhet az ukrán haderő, ezúttal a Donbasz és a Krím visszaszerzése lehet a cél. Az idő szorítja Oroszországot, hiszen Ukrajna 4-6 héten belül modern, nyugati tankok tucatjait, IFV-k és APC-k, valamint önjáró tüzérségi eszközök százait fogja megkapni.
- Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnököt hivatalosan is megbízták a "különleges művelet" vezetésével, hátrébb léptetve Szergej Szurovikin tábornokot, az eddigi vezetőt.
Az alábbi tényezők miatt viszont kevesebb esély van arra, hogy a közeljövőben meginduljon az orosz támadás, főleg Kijev ellen:
- Ukrajnában jelenleg nagyon változékony az időjárás: az elmúlt hetekben mértek mínusz 20 fokot és plusz 10 fokot is a keleti fronton. Ez mind emberi, mind technikai szempontból nehézzé teszi a műveleti tervezést: a harcjárművek belefagynak a földbe, beleragadnak a sárba, az emberek áznak, fáznak, demoralizáltak. Az oroszok persze gyakran mémelnek azzal, hogy a katonáik fagyállóak, de a valóságban ez abszolút nincs így.
- Az ukrán haderő felkészülten várja az orosz támadást: folyamatosan épülnek a védvonalak egészen a Fehérorosz határtól Kijevig, felrobbantották a hidakat, bunkereket, megerősített fedezékek várják a támadókat. Egyszer már egy lényegesen kevésbé felkészült Kijevbe is beletört az orosz haderő bicskája, a főváros bombázása pedig egyelőre nem ért el olyan sikereket, hogy az lényegesen redukálja a kijevi védők képességeit.
Ukraine continues to improve the defense lines of the city of Kyiv and the Kyiv region https://t.co/YTLstaO1V3
— marqs (@MarQs__) January 23, 2023
- Több mint 200 ezer, többségében jól képzett orosz katona, (viszonylag) modern technikai eszközök ezrei, nagy mennyiségű nagy hatótávolságú rakétarendszer nem volt elég ahhoz, hogy Kijevet, Harkivet, Mikolaivet, Odesszát, a Donbaszt bevegye az orosz haderő tavaly februárban, amikor az ukrán haderő lényegesen felkészületlenebb volt és sokkal kevesebb (viszonylag) modern nyugati fegyverük volt. Nagy kérdés, hogy jelenleg rendelkezik-e Oroszország egyáltalán ahhoz hasonló támadóképességgel, mellyel tavaly február 24-én rendelkezett, nem hogy azt meghaladóval. Nyugati szakértők, elemzők szerint újabb mozgósításra van szükség Oroszországban, a behívott tartalékosok / sorkatonák felkészítése viszont heteket, ha nem hónapokat vehet igénybe.
Oroszországot tehát szorítja az idő, de nem mondható, hogy most, pár napon, akár héten belül ideális helyzetben lenne az orosz haderő ahhoz, hogy egy újabb támadóműveletet nagy eséllyel sikerre vigyen. Ettől függetlenül abszolút nem kizárható, hogy rövid időn belül mégis sor kerül a támadásra.
Mi lehet a cél?
Russian invasion forces indeed started a new ground offensive on . Drone video shows them conquering Ukrainian trenches. Same human wave tactic as in Donetsk with minimum tank / IFV support due to mine fields and Ukrainian superior ATGM. #Zaporizhzhia
— Julian (Röpcke) January 21, 2023
A napokban regisztrált csapatmozgások alapján nagyon úgy tűnik, hogy amellett, hogy az ukrán fővárost, Kijevet is célba veheti az orosz haderő, támadás indulhat Zaporizzsja város felé és erősítést kaphat a donbaszi műveleti csoport is.
Egy újabb, Kijev elleni támadást az ukrán kormány is valószínűnek tart.
Kijevet és a város kritikus infrastruktúráját október eleje óta rombolja az orosz haderő nagy hatótávolságú rakétarendszerekkel, kamikaze-drónokkal, ennek célja a „hátország meggyengítése” mellett könnyen lehet egy újabb, szárazföldi támadás előkészítése. Ha valóban Kijev ellen megy az orosz haderő, a fő cél nyilvánvalóan az ukrán kormány, hadvezetés megdöntése, megsemmisítése, Volodimir Zelenszkij elnök, mint ukrán vezető és mint nemzetközi politikai ikon elmozdítása, az ukrán haderő demoralizálása lehet.
Kijev azonban továbbra is, ha nem a tavaly februárihoz képest még inkább nehéz célpont. A város áramellátását nem sikerült teljesen megsemmisíteni hónapokon át tartó bombázások hatására sem, a település körül folyamatosan épülnek az erődítmények, a helyiek jelentős része fel van fegyverezve. Bahmut, a 42 négyzetkilométeres, háború előtt 71 ezres lélekszámú donbaszi település elfoglalása problémákat okoz az orosz haderőnek, Kijev egy 840 négyzetkilométer területű, háború előtt közel hárommilliós lélekszámú nagyváros.
Ha igazak is azok a jelentések akár orosz, akár nyugati oldalról, hogy Ukrajna nehézfegyver- és nehézlőszer-készletei fogyóban vannak, még ez sem garantálja egy újabb, Kijev elleni támadás sikerét, hiszen a városi harcokban mindössze kézifegyverekkel, személyvédelmi felszerelésekkel ellátott, motivált harcosok is képesek tartósan ellenállni akár egy jobban felszerelt, nehézfegyverekkel ellátott haderő támadásának. Az ukránoknak ráadásul elég addig tartaniuk a frontot, amíg meg nem érkezik nyugatról az újabb, masszív utánpótlási hullám.
Mindezektől függetlenül nagyon úgy tűnik, hogy az átfogó támadás előkészítése már folyik: az oroszok Bahmut mellett néhány napja Zaporizzsja megyében is megindultak. Nem teljesen kizárható, hogy ezeknek a műveleteknek célja, hogy ukrán erőforrásokat vonjanak el az ország északi részéből és a főváros védelméből.
Ugyanakkor arról is érdemes beszélni, hogy több nyugati elemzőház szerint valójában nincs szó arról, hogy Kijevet vennék célba az oroszok: ezen elemzések szerint valójában a Fehéroroszországban zajló csapatmozgások célja a figyelem-elterelés.
Mint ismert, Oroszország a Krím mellett négy ukrán megyét annektált: Donyec, Luhanszk, Zaporizzja és Herszon megyéket, a 2022-ben indult invázió 11 hónapja alatt ebből csupán Luhanszkot tudták elfoglalni és többé-kevésbé megtartani. Az orosz vezetés deklarálta többször is korábban, hogy Ukrajnában csupán annyi a céljuk, hogy "az új orosz területeket," tehát az annektált megyéket "megvédjék," vagyis elfoglalják
A map of the approximate situation on the ground in Ukraine as of 00:00 UTC 25/01/23.There have been no notable changes to control since the last update. pic.twitter.com/yUYnOwr9er
— War (Mapper) January 25, 2023
.
Ugyanakkor az is tény, hogy ha az orosz hadvezetés úgy dönt, most nem mennek Kijev ellen és egy gigantikus támadással végül nagy nehezen elfoglalják ezt a négy megyét, később Ukrajnának lehetősége lesz visszaszerezni ezeket a területeket. Tehát ha az oroszok tartósan be akarnak rendezkedni ebben a négy megyében (és a Krímben), stratégiai vereséget kell mérniük Ukrajnára, amely Kijev elfoglalásával (és nem mellesleg a Lviv és Odessza felőli utánpótlási vonalak elvágásával) lenne csak lehetséges, pusztán a négy megye elfoglalása nem elég ahhoz, hogy meg is tudják tartani ezeket a területeket és le tudják zárni a háborút.
Bármelyik forgatókönyv is álljon fenn: az mind keleti, mind nyugati források szerint egyre valószínűbb, hogy az orosz támadásra sor fog kerülni, csupán a műveleti irányok, műveleti célok kérdésesek.
Ez lesz a döntő csata?
Nagy kérdés, hogy ha meg is indul az újabb támadás, milyen sikerrel jár majd az offenzíva. Az egésszel kapcsolatos, legnagyobb kérdés az, hogy melyik oldal milyen tartalékokkal rendelkezik, hiszen, ha a nyugati / ukrán jelentéseket olvassuk, az a kép rajzolódik ki, hogy a demoralizált orosz haderő már csak roncstelepről szalajtott, hidegháborús tankokkal és mozgósított nagypapákkal harcol, ha az orosz hadijelentéseket olvassuk, már a fél NATO-t megsemmisítették Ukrajnában, miközben az ukrán fegyveres erők csupán egyetlen döntő vereségre vannak a totális összeomlástól.
Mivel a „háborús köd” miatt nehéz konkrét számokat mondani egyik vagy másik oldal tartalékairól, fegyverkészletéről, lehetetlen azt is megjósolni, hogy mennyire lenne sikeres egy újabb orosz offenzíva Ukrajna belső területei ellen. Ugyanakkor érdemes arra gondolni, hogy
- Oroszország papíron lényegesen nagyobb tartalékokkal rendelkezik, mint Ukrajna, a tartalékok minősége (értsd: a harcjárművek állapota, illetve a személyi állomány felkészültsége, motivációja) viszont igencsak kérdéses.
- Bár az ukrán fegyverkészletek megcsappantak az elmúlt hónapokban és nagyon úgy néz ki, hogy ismét Oroszország oldalára került a kezdeményezés, az ukrán haderő továbbra is a védekező haderő, amely hazai terepen harcol, a helyi körülményeket, terepviszonyokat jól ismerve, a helyi civilek segítségével és aszimmetrikus hadviselési eszközök széles tárházával. A védekező műveletek pedig mindig sokkal könnyebbek, mint a támadóműveletek, főleg, ha még az időjárás is segíti őket.
- Bár nem igaz, hogy Oroszország „az egész NATO” ellen harcol Ukrajnában, azt fontos látni, hogy a haditechnikai eszközök mellett a NATO-országok, élen az Egyesült Államokkal, hírszerzési, anyagi, logisztikai, képzési és számos más, nem materiális segítséggel állnak Ukrajna mellett. Például: az amerikaiak által biztosított műholdas felderítési eszközök, kommunikációs rendszerek, precíziós fegyverek lényegesen meghaladják a hasonló kategóriájú orosz eszközök technológiai színvonalát. Ezeknek pontos értékét nehéz csak a számok alapján összevetni az orosz tartalékokkal, viszont döntő tényezők lehetnek akár harcászati, akár hadászati szinten.
- Az orosz vezetés jó eséllyel mérlegeli (ismét), hogy nukleáris fegyvereket használjon Ukrajnában, amely csupán a háború stratégiai sikereinek előkészítése végett logikus lenne, viszont Oroszországot geopolitikailag teljesen elszigetelné és nagy eséllyel nyílt NATO-beavatkozást váltana ki. Az, hogy az orosz hadvezetés használ-e nukleáris fegyvereket vagy bármilyen más, nagy rombolóerejű stratégiai fegyvereket, döntően befolyásolhatja egy újabb offenzíva sikerességét (és persze a háború eszkalációját, valamint Oroszország geopolitikai jövőjét). Az orosz stratégiai csapásmérő erők nem mellesleg mozgolódnak a térségben, de ez lehet "ijesztgetés," ahogy egy valós támadás előkészítése is.
️ The Ru MoD announced the placement of the Yars missile system on combat patrol #BREAKING
— War (Monitor) January 16, 2023
Összességében tehát erősen kérdéses, mennyire lenne sikeres egy újabb orosz támadás, már ha valóban sor kerül erre a közeljövőben, mindenesetre annyi tény, hogy ha az orosz haderő gyors és döntő győzelmet akar elérni, az újabb, high-tech NATO-fegyvercsomag megérkezése előtt kell erre sort keríteniük, a tankokat, tüzérségi eszközöket, IFV-ket és páncéltörő fegyvereket is nagy mennyiségben tartalmazó csomag megérkezése ugyanis lényeges (bár aligha döntő) tűzerő-upgradet jelent az ukránoknak.
Azzal kapcsolatosan pedig, hogy mennyire lehet egy újabb orosz offenzíva a háborút eldöntő hadművelet, a válasz, hogy akár az is lehet, abban az esetben, ha
- Oroszország haderejének nagy részét beáldozza egy olyan offenzíva kivitelezésére, amely végeredményében stratégiai vereséggel zárul,
- Oroszország meg tudja valósítani stratégiai céljait és elfoglalja a Donbaszt és / vagy Kijevet, illetve Zaporizzsja, Herszon térségét.
Aztán az is lehet, hogy végül kezdeti műveleti sikerek után ismét befagynak a frontvonalak, ahogy történt ez az ukrán ellentámadás kifulladásával tavaly ősszel is. Akárhogy is nézzük, jelen erőviszonyok mellett erre van a legnagyobb esély.
Címlapkép: Mil.ru
