Mit jelent a piac számára az új építési és beruházási törvény?
A magyar építészetről szóló törvény egy átfogó, egységes szabályozást kíván adni az ágazat számára. A meglévő törvények között gyakran ellentmondások voltak, ezekből egy integrált egységes tervezetet készítettünk. Egy új vízió mentén álltunk hozzá a törvényekhez, nem az építési környezet alakítása és védelme, hanem a zöld természetes környezet védelméből kell kiindulnunk, ez volt a fő pillér. Az épített környezet védelme a következő, kiemelten a műemléképületek védelme – ez az egész törvény fókusza. Ennek érdekében 12 pontban határoztuk meg azokat az elveket, amelyek biztosíthatják a hosszútávú minőség fenntartását – mondta el Lánszki Regő.
A törvény nemcsak szigorítást, hanem sok esetben a szabályok egyszerűsítését is jelenti, ami az átláthatóságot növeli. Többek között a mérnökök szempontjából megerősíti az építészeti tervtanácsok és a főépítészek szerepét, főmérnöki szervezetrendszert állít fel, a zöldterületek és belterületi zöldfelületek védelmére nagy hangsúlyt helyez. A fő cél, hogy a szabad vélemények és kreatív gondolatok is előtérbe kerülhessenek.
Az állami beruházások rendjéről szóló törvény kapcsán fontos, hogy az állam is fel tudja venni azokat a viselkedési formákat, amik a piacon működnek. Ennek szellemében dolgoztuk át a beruházási törvényt. Ami a tervezőket illeti, teljes felelősséggel kell felruházni őket, a beruházás későbbi folyamatában az építés és a használatba adásnál is ott kell lenniük. A tervellenőrök szerepe az állami beruházásoknál jelenik meg, ahol eddig nem volt ritka a másfél- kétszeres bekerülési költség. A tervellenőri szerep visszahozása ezt gátolhatja meg. A műszaki ellenőrt pedig már az előkészítésnél fontos bevonni, és meghatározni, hogyan tudják a mérnökök a fenntarthatóságot képviselni – hangsúlyozta az államtitkár.
Mire készüljön a mérnökszakma az új építészeti és beruházási törvénnyel?
Hangsúlyozni kell, hogy a célok között van a racionalizálás, áttekinthetőbbé tesszük az építést, de ez egy kerettörvény, így a szabályzási rendszer kidolgozása majd csak most következik.
A feltételeket pontosan meg kell határozni, hogy a fenntarthatóság valóban megvalósulhasson, ne csak kiüresedett szavakat jelentsen.
Mélyépítésben kevésbé a tervpályázat, inkább a közbeszerzés a fontos, a napi gyakorlatban árral pályázunk, de van szándék, hogy más szempontokat is figyelembe vegyünk. Nem mindig a legolcsóbb a legjobb. A BIM egy jó irány, de nagyon sok a kérdés, ez egyelőre a magasépítésben terjedt el, a mélyépítésben még kevésbé. Kéne egy „roadmap”, hogy mit is várunk ettől ember, kapacitás, gép és tanulás terén. A BIM önmagában nem cél, hanem eszköz azok megvalósítására – mondta el Keszthelyi Tibor, a FŐMTERV Zrt. elnök-vezérigazgatója.
A teljes beruházási életciklus figyelembevétele és a költségszemlélet előtérbe helyezése talán a legfontosabb kérdések, emellett a különböző szereplők felelősségének meghatározása által a beruházások sokkal letisztultabbak lesznek.
A BIM rendszer megfelelő működtetéséhez a szakmai háttér kapcsán egyrészt szkeptikus vagyok abban, hogy ezt a szemléletet mindenki magáénak tudja-e majd érezni,
másrészt a BIM kifejezés sem jelent egységes értelmezést a különböző szereplők tekintetében. Vannak szoftverek, amikre ki lehet alakítani terveket, de a kérdés, hogy ezek tartalmazzák-e azokat a funkciókat, amitől azt BIM-nek lehet hívni. A kivitelezői oldalon pedig a kapacitás és a tudás nem áll mindig rendelkezésre – hangsúlyozta Laczkovich Gergely, a 3E International Kft. alapító ügyvezető igazgatója.
Mindkét törvény víziójában igyekeztünk leírni, hogy nem egy hirtelen ráncfelvarrást szeretnénk, hanem egy olyan keretet, ami évtizedes kiszámíthatóságot biztosít. Éppen ezért elsőként a különböző szakmai szervezetekkel leültünk egyeztetni. Az életciklus elve mindkét törvényben fontos, akárcsak a digitalizációé, amilyen a BIM rendszer kötelezővé tétele is. A fenntarthatóság egyben logikus, ésszerű, üzemeltethetőséget is jelent, amire mostanra piaci szempontok alapján is oda kell figyelni. A műemlékeknél például olyan használatot, funkciót kell találni, amivel az adott épület rezsi része is biztosítva lesz. Az állam ugyanakkor ne nyúljon bele a fejlesztők pénztárcájába: bár minden magánépítés közügy is egyben, de az sem jó, ha az állam a fűtéstől kezdve mindent szabályoz, inkább javaslatokat kell tennie. A tervpályázatoknak nagyon fontos szerepe van, ezen a téren a törvénynek érvényesülnie kell.
Az a cél, hogy ne jogi vagy közgazdasági szempontból valósuljanak meg fejlesztések, hanem a mérnököknek legyen minél nagyobb szerepe,
minden, ami a mérhetőséghez, kiszámíthatósághoz hozzájárul. Az, hogy ne csak közbeszerzések határozzanak meg egy épületet is ebbe az irányba mutat. A BIM és a digitalizáció egyaránt nagyon fontos, de ezekről valóban további párbeszéd szükséges még, de ha most nem kezdjük el, később magasabb költségei lesznek – emelte ki Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára.
Megérett a helyzet arra, hogy egy egyszerűbb, átláthatóbb szabályozást kapjunk, akárcsak arra, hogy a mérnöki szakma szerepét megerősítsük. A digitalizáció mindenfajta támogatását és szabályozását támogatom.
A fenntarthatóság kérdését az ingatlanpiaci szereplők sokféleképpen kezelik, ma még gyakran győz az elérhető profit.
Ez csak akkor valósulhat meg, ha mind banki, mind állami finanszírozási oldalon ez alapvető elvárásként, követelményként jelenik meg, természetesen a megfelelő mérnöki felkészültségnek is meg kell lennie. A BIM-mel kapcsolatban nagyon rossz a helyzet, és minél inkább előre haladunk az épület életciklusában, annál rosszabb, annál kevesebb az innováció. Az oktatás és a befogadóképesség is hiányos, ez egy társadalompolitikai kérdés – tette hozzá Massányi Tibor, a DVM group Kft. ügyvezető partnere.
Képek és Címlapkép: Kaiser Ákos / Portfolio