A 2020-as év sok problémára rávilágított: a covid a globális ellátási láncokra felfűzött rendszereket kihívás elé állította, így meg kell teremtenünk a saját ellátási láncainkat. Éppen csak elkezdtünk ebből kilábalni, amikor jött az orosz-ukrán háború. Ennek hatására a régió egy zárvánnyá változott, ami a kelet-nyugati helyett az észak-déli korridorokat helyezte előtérbe. A háború hatására az egyik legfontosabb gazdasági változás a kamatkörnyezet átalakulása volt, ami jelentősen megdrágította a finanszírozást. Az európai gazdasági modell megdőlni látszik, a kelet-európai régió kárára a világban egy energiapolitikai átállás zajlik és ezt figyelembe kell venni a hazai döntéseknél is. Arra kell megoldást találnunk, hogy hogyan lesz a magyar építés és közlekedés egy protekcionista gazdaságpolitikának az alapja, miközben tudjuk, hogy a magyar gazdaság növekedéséhez a belső piac kevés - mondta el Csepreghy Nándor.
Az állami beruházáspolitika, az építésügy és a közlekedés is olyan hardverek, amik teljesen új szoftvereket igényelnek.
Ennek programozásában vagyunk most, ezt másfél év múlva szeretnénk befejezni, majd utána jöhet ezek beüzemelése azért, hogy évtizedes időtávon is működő rendszert hozzunk létre.
A magyar építészetről szóló törvény
Nem volt még olyan törvény, ami a benyújtás előtt olyan széles körű véleményezést kapott volna, mint az új építési törvény. Magyarországon az összes beruházás 30 százaléka állami megrendeléssel történik, így az állam a legnagyobb beruházó, neki kell utat mutatnia a piaci beruházásokhoz is.
Az új építési törvényt heteken belül országgyűlés elé viszik.
Ez alapján többlépéses gyakorlat mentén az egyes ágazatoknak 10-20 éves távlatú stratégiát kell készíteni, melynek során az egyes koncepcióknak meg kell határozniuk, hogy az milyen beruházásokat jelent. Ezt követően fontos, hogy a források meghatározásával azt kizárólag ezek megvalósításához használhatják fel. Az állam célja, hogy megváltoztassa azt a logikát, hogy „design and build” módon utólag rohanjunk a beruházások után. Azt várjuk ettől a többlépéses gyakorlattól, hogy az állam akár 3-4 ponton is tudjon dönteni az egyes projektekről és csak akkor szálljon ki belőlük, amikor azok már fenntarthatóan működnek. Ez a törvény a magyar építőipar érdekében jön létre, ami versenyelőnyt jelent a magyar építőipari szereplők számára.
Építészeti kerettörvény
Ez a törvény a megvalósuló kivitelezéseknek kíván irányt mutatni, magában foglalva az ellátásbiztonságot, a szabályozást és a digitalizációt. Az ÉVOSZ-szal is folyamatosan egyeztetünk erről. A cél a bürokrácia szintjének lehető legalacsonyabban tartása, valamint az építészeti örökség méltó folytatása akár piaci, akár állami finanszírozással.
Közlekedés
A közlekedésben három kérdés merül ma fel: szabályozás, állami intézmények, nagyobb infrastrukturális fejlesztések.
Az 50-100 éves koncepciók helyett kicsit lejjebb kell hozni a horizontot, hogy ezek megvalósításához megfelelő feltételrendszer jöjjön létre. A Nyugati-Déli pályaudvar közötti alagútnak például jelenleg nincs realitása, ez ma csak egy szép vízió, ennél olyan fontosabb problémák is vannak, mint, hogy hogyan lehet megoldani olcsón, kiszámíthatóan a személyszállítást és hogyan fogjuk érvényesíteni a cargo szempontokat figyelembe véve, hogy ehhez milyen beruházások kellenek.
A minisztérium célkitűzése tehát befejezni a 3 nagy „alapszoftvert” és ennek eredményeit a magyarok kezébe adni.
Képek és címlapkép forrása: Kaiser Ákos / Portfolio
