Újabb megyeszékhelyet karolhat fel az autóipar (x)
Portfolio
Miskolc és környéke keveseknek jutna eszébe, ha az ország fejlettebb térségeit kéne sorolni. Az egykori Acélváros kapcsán senki nem beruházásokra, munkahely-teremtésre, vagy innovációra gondol. Pedig az elmúlt években odatelepült iparvállalatok és fejlesztések nyomán beindult fejlődést mi sem mutatja jobban, minthogy tavaly hosszú idő óta először nem csökkent, hanem nőtt a megyeszékhely lakossága. A városvezetés pedig abban bízik, hogyha a meglévő autóipari beszállítók mellé még egy nagy halat oda tudnak csábítani, akkor - Kecskemét, Győr és Székesfehérvár mellett - Miskolc is csatlakozhat a magyar gazdaságot húzó autóipari városok sorába.
A borsodi térség lakosságának kétharmada a nehéziparban - acél és fegyvergyártásban - dolgozott, így nem csoda, hogy a '90-es évek összeomlása munkanélküliséget és kilátástalanságot hozott, amely tömeges elvándorláshoz vezetett: közel 40 ezren hagyták el a várost. Az ezredforduló után megjelent az első autóipari beszállító, de egymaga nem volt képes felszívni a munkanélküliek tömkelegét.
Korábban a Bosch volt a domináns, nagy foglalkoztató, ami nem adott kellő biztonságot, hiszen, ha jött egy leépítés vagy csak elbocsátottak valakit, nem volt hova mennie. Ma már tíz, legalább 500 fős vállalat közül válogathatnak a munkavállalók
- érzékeltette a változás pozitív irányát egy, a város teljesítményét értékelő sajtótájékoztatón Kriza Ákos, polgármester.
A munkaerő megtartásában és ösztönzésében a versenypiaci szereplőknek komoly szerepe volt, de a városvezetés is hozzáteszi a maga részét: "Minden eszközzel támogatjuk a vállalatok képzési, és munkaerőpiac-fejlesztési törekvéseit, és átfogó képzésfejlesztési modellen dolgozunk, amely a helyi kis és nagyvállalatokkal közösen fenntartható megoldásrendszert nyújt a szakemberhiány kezelésére" - tette hozzá a polgármester.
Nem a közmunka szívja fel az álláskeresőket
2014-ben mindössze 10 hónap alatt húzták fel a város déli területén a 60 ezer négyzetméteres Takata gyárat, ahol ma 25 autógyártó számára készülnek légzsákok. A gyárban nemcsak összeszerelő munka folyik, hanem itt található a japán cég globális szinten legnagyobb tesztüzeme is. Három év alatt 1700 embert vettek föl és duális képzés keretében 30 helyi egyetemi és szakközépiskolai hallgatót is alkalmaznak.
Többek között a Ferrari kormányfedelei is a Takatánál készülnek fotó: Veres Dalma
Kersten Bachmann ügyvezető szerint ezzel nem csak maguk számára biztosítják a megfelelő képzettségű szakembergárdát, de az egész térség értékét növeli a további potenciális befektetők szemében.
A diákok itt a legmodernebb technológiával dolgozhatnak, amire az egyetemeken aligha lenne lehetőségük
- tette hozzá a gyárlátogatás során az ügyvezető.
De nem a Takata az egyetlen autóipari beruházás, 2016-ban a Spinto Hungária Kft. döntött szerszámgyár építéséről zöldmezős beruházásként, de a Patec Automotive szingapúri autóipari beszállító egyik egysége is Miskolcra települt, a japán Shinwa pedig már évek óta jelen van, ahogy a Bosch is, így csak a járműipar 7500 embert foglalkoztat.
Más iparban tevékenykedő vállalatok is megjelentek, mint a francia érdekeltségű, elsősorban gázturbina- és gázmotorokat gyártó Toolstyle Kft., a német Gustav Wolf drótgyár, az elektronikai berendezéseket gyártó kínai Ten Pao cégcsoport, vagy a japán GS Yuasa, amelynek a 8,8 milliárdos beruházásával az első Japánon kívüli üzeme épül fel, ahol a vállalat lítiumionos akkumulátorokat fog gyártani.
A külföldi cégek betelepülése nemcsak a munkanélküliségi rátákon javított - ami, a 2010-es 11,5 százalékról 2016-ra 5,8-ra mérséklődött - de a bérek is nőttek. "Csak a Takata beköltözése egyből megdobta a bérátlagot, ahogy elkezdetek konkurálni a Bosch-sal" - mondta Kriza Ákos, a város polgármestere és hozzátette:
"A nagyvállalatok betelepülése az adóbevételek összegében is meglátszott, amely több mint 1 milliárd forinttal növekedett a 2017-ben a megelőző évhez képest, amit csak Győr tudott felülmúlni a megyeszékhelyek közül."
A legnagyobb tételnek számító iparűzési adó hatmilliárdról tízre nőtt az elmúlt nyolc évben.
Mindemellett olyan magyar vállalkozásnak is otthont ad a város, amelyek unikális tevékenységükkel nemzetközi figyelmet vívtak ki maguknak. Ilyen a Nasa-nak és az Airbusnak is beszállító, műhold alkatrészeket gyártó Admatis, melynek székháza a lillafüredi gyermekvasút végállomásától néhány háztömbnyire található. A tavaly tavasszal fellőtt Sentinel 2B szatelitben 70 darab itt készült eszköz is található, és a Copernicus program további két műholdjában is lesznek magyar alkatrészek.
A ZIP Technologies pedig olyan söróriásoknak szállít csúcsminőségű gyártóeszközöket, mint a globális piac több mint felét lefedő AB Inbev, vagy a szintén nagyágyú Carlsberg.
Kriza Ákos polgármester fotó: Veres Dalma
Free wifi és jó levegő
A légszennyezettséggel jellemzően hadban álló városban már az élhetőségre is nagyobb gondot fordítanak: a "Zöldebb Városokért" program keretében 70 gázüzemű buszt helyeztek üzembe. Biogáz és biomassza üzeme is van a városnak, a közintézmények és lakások nagy részét pedig geotermiával fűtik, többek között a Takata gyárat is.
Mintegy 8 milliárd forintot fordítanak a következő 1,5 évben olyan smart city kezdeményezésekre, mint, hogy okosmérőket szerelnek be a város tulajdonában lévő épületekbe, illetve 800 kamera elhelyezésével intelligens forgalomirányítási rendszert vezetnek be. A villamosokon, buszokon, közösségi tereken pedig már most ingyenes szélessávú internet működik.
Kersten Bachmann, a Takata ügyvezetője fotó: Veres Dalma
A beruházásösztönzés és a vállalatfejlesztés mellett a turizmusban is nagy potenciált lát a városvezetés, amit a felújított Diósgyőri vár látogatószámának megtriplázódásával - 140 ezren voltak rá kíváncsiak tavaly - és a fine dining éttermek megszaporodásával igyekeztek alátámasztani, de a kormány előtt van a miskolctapolcai strandfürdő újjáépítésének második ütemterve is.
Az egészségre is áldoznak
2010 óta a város több mint 1,1 milliárdot fordított tíz orvosi rendelő felújítására, valamint két egészségház kialakítására. 2020-ig valamennyi önkormányzati tulajdonú orvosi rendelőt fejleszti a város. Ez 59 felnőtt, 30 gyermekorvosi, és 41 védőnői körzetet érint, összességében csaknem 1,7 milliárd Ft értékben.
A városvezetés ugyanakkor úgy látja, hogy még egy nagy zászlóshajó cégre, egy nagy autóipari beruházóra szüksége van a városnak, amit a Nemzeti Befektetési Ügynökségen (HIPA) keresztül és direkt megkeresésekkel is próbálnak odacsábítani, azonban egyelőre még nincs meg a potenciális vállalat, amely Miskolcot a negyedik magyar autóipari nagyvárossá emelje.