Termékeink lefedik az exportáló KKV-k üzleti igényeit (x)
Hogyan látja a magyar KKV-k exportjának jövőjét?.
A kkv-k nemzetközi piacra lépési szándékairól vállalati felmérésekből alkothatunk némi képet. Az EXIM kkv-k körében végzett 2018. tavaszi vállalati felmérésében 53 % volt az export bővítését tervező kkv-k aránya, 11%-kal nagyobb a bővítést nem tervező vállalatok arányánál (42%). A válaszadók szerint a nemzetközi piacra lépést leginkább az adminisztrációs terhek hátráltatták. Az adminisztrációs környezet a válaszadók 72%-a szerint az elmúlt egy évben nem változott. Az adminisztrációs terhek közül is kiemelték az EU-s jogszabályoknak, előírásoknak való megfelelést, a célország importengedélyezési folyamatát, valamint a szállítmányozás adminisztrációját. Export ösztönző tényezőként a vállalatok leginkább az új piacokhoz való hozzáférést, a versenyképesség javítását, a nyereség növelését, az értékesítés bővítését jelölték meg, és nagyjából azonos súllyal az új technológiához való hozzáférés, a javuló környezetet. A kkv szektor Magyarországon a foglalkoztatottak közel kétharmadát, míg a megtermelt hozzáadott érték közel 44%-át adja. Az egy főre jutó árbevétel a kkv körében durván a nagyvállalatok felét teszi ki. Ez mutatja e vállalati kör alacsony termelékenységét, aminek fontos okai a gyenge tőke- és eszköz ellátottság, az alacsony technológiai színvonal és beruházási hajlandóság, valamint a gyenge innovációs képesség. A magyar kkv-k exportképessége az EU átlagánál jóval alacsonyabb: egy 2018-as uniós felmérés szerint 2016-ban az összes EU termékexport volumenének 36%-át adták az EU28-ak kkv-i, ugyanakkor Magyarországon a hazai exportárbevételnek a 18%-a, míg a termékexport 24%-a keletkezett a kkv-knál (Annual Report on European SMEs 2017/2018). Ezeknek a problémáknak a feloldására számos kormányzati intézkedés irányul, és az új exportstratégiában, az ITM által előkészített KKV programban, valamint a PM konvergencia programban is kiemelten szerepel a KKV-k verseny- és exportképességének erősítése. Úgy gondolom, ezekben a programokban az EXIM szolgáltatásainak kiemelt szerep fog jutni.
Hogyan számszerűsítik az EXIM tevékenységének hatásait, miben mérik sikerességüket?
Sikerességünket a teljes vállalati hitelpiacon betöltött szerepünk, a generált nemzetgazdasági hatásokban, és az ügyfelek szintjén mérhető változások dimenziójában is vizsgáljuk.
Az EXIM tevékenységének bővülése a 2012-2016-os időszakban aktív expanziót követett, és így anticiklikus hatása volt, enyhítve a gazdasági válság negatív hatásait és a piaci hitelezés hiányát. 2016-ban az új EXIM folyósítások GDP-hez viszonyított aránya több, mint 1%-ot tett ki! A bankszektor piaci hitelezési képességének és hajlandóságának javulásával összhangban a mennyiségi szempontokat azonban felváltották a minőségi kritériumok, a költségvetési források minél hatékonyabb felhasználása, és a KKV szektor exportban betöltött súlyának növelése. Az Exim hitelállomány 2018 végén 872 milliárd forint volt, 3,6%-al több mint egy évvel korábban, és a pénzügyi vállalkozások hitelállományának közel 12%-át tette ki.
Az EXIM ügylet- és portfoliószinten is folyamatosan méri az általunk nyújtott hitel vagy biztosítás révén megvalósuló nemzetgazdasági hatásokat. 2018-ban az EXIM finanszírozás segítségével létrejövő export valamint belföldi többlettermelés közel 316 milliárd forinttal járult hozzá a nominális GDP-hez. Az egyes ügyletek azonnal (közvetlenül) jelentkező nemzetgazdasági hatása közel 190 milliárd forintra becsülhető. Az export-lefedettség mutató 2015 óta stabilan, a stratégiai célérték körül, 2-3% között ingadozik. 2018-ban pedig az éves exportnövekmény közel 8,6%-át adta az EXIM ügyletei nyomán megvalósuló többletexport.
Hatásunk az ügyfelek szintjén is mérhető. Az EXIM ügyfelek átlagos hozzáadott értéke 2017-ben szinte minden szektorban (kivéve az építőipart és vendéglátás, egyik sem tipikusan általunk finanszírozott ágazat) meghaladta a nemzetgazdasági átlagot. Ügyfeleink átlagos árbevétel-növekedési üteme 4,58% volt 2016-ról 2017-re, míg a kontrollcsoport (EXIM szolgáltatást nem igénybevevő, azonos jellemzőkkel bíró vállalatok) átlaga 3,35%. Az export növekedési ütem tekintetében is szembetűnő a különbség: az EXIM ügyfelek exportja 2,43%-kal, a kontrollcsoporté 1,6%-kal nőtt 2017-ben. 2018-ra, az éves mérlegbeszámolók elemzését követően hasonló eltéréseket várunk.
(x)