Taroltak az autóipari beszállítók az EU-pénzeknél, de a jövőjük már nem olyan fényes
Portfolio
Mind az összes kiosztott kapacitásbővítési EU-s forrásnál, mind az egy cég által elnyert pénzeknél triplázódás volt megfigyelhető az előző uniós ciklushoz képest a mostani ciklusban és főként az autóipari, illetve gépipari tevékenységre nyertek sok pénzt a cégek, de az elektromos autózás terjedése komoly fejtörést okoz a magyar autóipari beszállítói körnek - derül ki a Világgazdaság cikkéből.
A lap rámutat, hogy a 2007-2013-as uniós ciklushoz képest (GOP-2.1.1.-10/B, 11/B és 12/B) a 2014-2020-as ciklusban (GINOP-1.2.1-14, 15 és 16) mind az összes kiosztott fejlesztési forrásnál (1800 projektgazdának 83 milliárd forint vs. 1976 cég, 246,4 milliárd forint), mind az egy cég által elnyert forrásnál (46 millió vs. 124 millió forint) triplázódás figyelhető meg a tartalmában azonosnak mondható pályázati csomagoknál. Ez részben összefügg azzal is, hogy előretörtek a komplex pályázatok, azaz a gépbeszerzéshez ingatlan- és informatikai fejlesztés, illetve tanácsadás és képzés is társult.
Tóth Ádám Ferenc, az European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője azt emelte ki a lapnak, hogy
a mostani ciklus pályázatainak egyértelmű nyertesei az autóipari beszállítók, illetve a gép-, szerszám és alkatrészgyártók, továbbá az elektronikai, összeszerelő és felületkezelő vállalkozások.
Ez abból is látszik, hogy egyértelműen a feldolgozóipari tevékenység a preferált a pályázatokban (TEÁOR 1011-3299), de meglátása szerint a fémipari területeken túl a műanyag-, a nyomdaipar és a csomagolóeszköz-gyártás, a faipar és a bútorgyártás, valamint az építőipar is nyertese a támogatáspolitikának. Rávilágított arra, hogy a pályázatokban előnyként értékelt Ipar 4.0-s rendszerek terjedése segíti a feldolgozóipar modernizációját, egyúttal enyhíti a munkaerőhiányt is.
Tóth Ádám Ferenc úgy látja: a magyar ipar autóipari kitettsége miatt az iparági változások - különösen az elektromos autózás térnyerése - az utóbbi időben tapasztalható termelési visszaeséssel együtt fejtörést okoznak a magyar beszállítói körnek. Ezt a nehézséget tetézi, hogy a számukra már most is csekély mértékű (uniós) fejlesztési források jövőre még tovább csökkennek, és az új kihívásokra való költséges felkészülést a továbbra is súlyos tőkehiánnyal küzdő vállalkozásoknak főként hitelre támaszkodva kell végrehajtaniuk. Meglátása szerint ez a helyzet, valamint a növekvő bérterhek és a súlyos munkaerőhiány együttesen versenyhátrányhoz vezet az érintett cégeknél.
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.