Erőltetett zöldítésbe kezd az Európai Unió
Az európai politikák számos területét felölelné, jogszabályi javaslatok és más kezdeményezések tucatjainak az elfogadását vagy felülvizsgálatát vonná maga után az az egyelőre jogi erővel nem bíró csomag, amit december 11-én terjeszt majd elő az Európai Bizottság, és amelyben felvázolja az utat és a teendőket az európai gazdaság zöld irányváltásához.
A sajtóban múlt héten kiszivárgott terv egyelőre csak egy részletes leltár arról, hogy a különböző területeken mire készül a december 1-én hivatalba lépett von der Leyen-bizottság ötéves mandátumának zászlóshajó-projektje, az új zöld megállapodás megvalósítása érdekében.
A nemzetközi sajtóban a legnagyobb visszhangot két elképzelés kapta (noha egyik sem teljesen új, mindkettőről beszélt már korábban Ursula von der Leyen):
- a 2050-es klímasemlegesség elérését jogi szövegbe öntő első uniós „klímatörvény” jövő márciusban történő előterjesztése, illetve
- egy átfogó terv bemutatása 2020 októberéig arról, hogyan növelje az EU az üvegházhatást okozó gázok 2030-ig rögzített kibocsátás-csökkentési célját a jelenleg érvényes 40%-ról (az 1990-es kibocsátási szinthez képest ennyivel kellene csökkenteni az emissziót) „legalább 50%-ra, de – ahogy a nem teljesen készen kiszivárogtatott terv fogalmaz -, az 55% irányába”.
Von der Leyen és csapata tehát egyelőre nem kötelezné el magát konkrét érték mellett, amíg az emelésről szóló hatástanulmányok el nem készülnek.
A Bizottság azonban ennél is messzebb megy, és lényegében minden egyes olyan jogszabály felülvizsgálatát kezdeményezi majd a december 11-i közleményben, aminek köze lehet a klímaambíciók növeléséhez.
Így például a szövegtervezetben még konkrét idősík nélkül kilátásba helyezik az energiahatékonysági és a megújulókról szóló irányelvek felülvizsgálatát vagy módosítását (az előbbi amúgy is kötelezettség lenne 2023-ban).
Brüsszel pótlólagos uniós eszközöket is ígér arra az esetre, ha egyes tagállamok segítségre szorulnak majd nemzeti energia- és klímastratégiájuk megemelendő céljainak az elérésében.
A testület már 2020 márciusában elő kíván rukkolni egy új EU ipari stratégiával is annak érdekében, hogy utat mutasson az ipar számára a páratlan energetikai korszakváltás átvészeléséhez. A beharangozandó tervek közé tartozik még az Európai Emisszió-kereskedelmi Rendszer (ETS) keretében létrehozott innovációs alap sürgősséggel történő felülvizsgálata, egy új körkörös gazdasági terv nyilvánosságra hozása (2020-ban), egy új ökodizájn munkaterv, 2021 első felében pedig az épületek tömeges felújítására vonatkozó terv elfogadása, továbbá az építőanyagokra vonatkozó rendelet felülvizsgálata, és az ICT-szektor kizöldítésére vonatkozó kezdeményezések sorozata.
Az Európai Bizottság az EU ETS-nek a tengerhajózási szektorra való kiterjesztését, és a légiközlekedésnek juttatott ingyenes kibocsátási eszközök szűkítését is javasolni fogja.
Visszavonják és átdolgozzák továbbá az Euromatrica és a kombinált mobilitásról szóló irányelvekre vonatkozó javaslatokat a hatékony útdíj-rendszer felé való elmozdulás céljából.
A Bizottság egyúttal azt ígéri, hogy felméri a közúti közlekedés kibocsátásának az ETS-be való bevonásának lehetőségét, kiegészítendő a gépjárművek CO2-kibocsátására vonatkozó normákat.
A fenntartható és okos mobilitásra vonatkozó átfogó stratégia elfogadása is a tervek között szerepel. Ennek fő célja, hogy a különböző közlekedési szolgáltatások árai a környezetre és az egészségre gyakorolt hatást tükrözzék, és a közúti, valamint a légi áruszállítás 75%-át áttereljék a vasútra és a belföldi folyami hajózásra. Idetartozik még az alternatív infrastruktúrák és üzemanyagok kifejlesztése és forgalomba hozatala.
Ugyancsak a nagy zöld terv része egy, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló új uniós stratégia bemutatása. A Bizottság az összes létező mezőgazdasági és erdőgazdálkodási jogszabályt is áttekinti annak érdekében, hogy összhangba kerüljenek a megújítandó klíma és biológiai sokszínűségre vonatkozó ambíciókkal. A testület egy erdő-újratelepítési tervet is letesz majd az asztalra, és azon lesz, hogy a biztosítsa a Közös Agrárpolitika reformja során a becsvágyó környezetvédelmi és klímapolitikai célokat (új, radikálisabb reform mellett ugyanakkor nem kötelezné el magát, ahogy a zöldek szeretnék).
2020 tavaszán egy új fehér könyv is napvilágot lát majd az élelmiszerláncról, ami többek között alternatívákat is tartalmaz majd a rovarirtók használatához.
A Bizottság a légszennyezés csökkentését célzó konkrét javaslatokon is dolgozik. Úgyis mint a városi levegőszennyezésre vonatkozó előírások további szigorítása és a végrehajtás nyomonkövetése, vagy a következő többéves keretköltségvetés forrásainak felhasználása a tiszta tömegközlekedés támogatására.
A vizek szennyezése elleni fellépés és a fenntartható vegyianyagok népszerűsítése is napienden lesz.
Brüsszel a tagállamok és az uniós intézmények „zöld költési gyakorlatait” is górcső aláveszi majd, és kritériumokat készül kidolgozni.
A zöldfinanszírozásról szóló akciótervet 2020 júniusában teszik közzé. A Bizottság emellett minden támogatást megad az Európai Beruházási Banknak ahhoz, hogy az egy európai klímabankká alakuljon át.
A testület azt is ígéri, hogy segíteni fog a projektek beazonosításában.
Az energiaadózási irányelv sem fogja változatlan formában átvészelni a klímacélok ambícióinak növelését. A testület annak érdekében is folytatni fogja az erőfeszítéseit, hogy az Európai Parlament teljeskörű együttdöntési jogköröket kapjon és az adózási politikákat érintő ügyekben megszűnjön az egyhangúság.
A Bizottság a környezetvédelemre és az energiára vonatkozó állami támogatási iránymutatások felülvizsgálatát is kezdeményezni fogja, hogy összhangba hozza azokat a zöld megállapodással. A HorizonEurope rendelkezésére álló költségvetési források 35%-át pedig a zöld megállapodás végrehajtását célzó megoldások finanszírozására fordítaná a testület.
A célok között szerepel még 3 milliárd euró új beruházás az iskolai létesítményekbe már az új bizottság első évében. A méltányosság jegyében pedig egy méltányos átmenetről szóló kezdeményezésre is készülnek, egyelőre részletek nélkül.
A Bizottság feltett szándéka, hogy az európai szemeszterbe is felvegyen olyan környezetvédelmi kihívásokat, amelyek makrogazdasági kihatásúak (például az éghajlatváltozás). A fenntartható vállalatirányításról is készülhet egy jogalkotási előterjesztés 2021 júniusban, és a Bizottság arról is gondoskodni kíván, hogy minden egyes jövőbeli kereskedelmi megállapodásnak legyen egy, a fenntartható fejlődésről szóló fejezete.