Merkel: mindenkinek engednie kell az új uniós költségvetésben

MTI
Portfolio
Nagy kihívás, és mindenkitől kompromisszumkészséget igényel az Európai Unió következő hétéves költségvetésének összeállítása, a nettó befizetők pedig szorosan együttműködnek az ügyben - mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben a Németországhoz hasonlóan nettó befizető Ausztria kormányfőjével, Sebastian Kurz-cal folytatott tárgyalása után.

A német kancellár hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság távozása révén az eddiginél is nagyobbak a nettó befizetőkkel szembeni elvárások, a lehetőségeik viszont "nem feltétlenül" jobbak. Ezért "nagyon alaposan megtárgyaljuk, hogy mire költjük a pénzünket" - fogalmazott. Ezért a nettó befizetők - azon EU-tagállamok, amelyek nagyobb összeget utalnak át a közös költségvetésbe, mint amekkorát kapnak belőle - "nagyon-nagyon szorosan" egyeztetnek.

Nagyon alaposan megtárgyaljuk, hogy mire költjük a pénzünket

- fogalmazott Angela Merkel.

A német kancellár hozzátette, hogy Charles Michel, az Európai Tanács elnöke új javaslatot terjeszt elő a 2021-2027-es büdzsé ügyében február 20-ra összehívott rendkívüli EU-csúcs előtt. Merkel üzenete azután érkezett, hogy múlt szombaton a Kohézió Barátai nevű formáció 15 tagállami vezetője Portugáliában tanácskozott az EU-költségvetés ügyében.

Orbán Viktor magyar kormányfő, az egyik legnagyobb nettó haszonélvező tagállam vezetőjeként pedig hétfőn továbbra is arról beszélt brüsszeli tárgyalásai kapcsán, hogy elfogadhatatlan a büdzsé, tovább kell róla tárgyalni. A jelek szerint Merkel azt hangsúlyozza: mindenkinek engednie kell, és el kell fogadnia, hogy szűkösebbek a költségvetési keretek:

Sebastian Kurz a hétfői tanácskozáson elmondta, hogy a nettó befizető országok vezetői már hétfőn egyeztetik álláspontjukat egy telefonkonferencián, majd külön-külön tárgyalnak az Európai Tanács elnökével. Hangsúlyozta, hogy az eddigi - az Európai Bizottság által készített - javaslat elfogadhatatlan, a 27 tagállam bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,11 százalékának megfelelő összeg túl nagy a nettó befizetőknek. Ez nem újdonság, a nettó befizetők inkább 1%-os plafont szeretnének és ebből jött ki kompromisszumos javaslatként a finn elnökségtől az 1,07-1,08% körüli "ajánlat". A jelek szerint ezt dolgozzák tehát még át az egyes tagállami igények, javaslatok alapján az Charles Michelék. Azt, hogy melyek a főbb vitás pontok a két nagy tábor között és egyéb téren, ebben a cikkben foglaltuk össze:

Angela Merkel arra a kérdésre, hogy hajlandó-e az osztrák kancellárhoz hasonlóan vétót emelni, ha országának nem megfelelő a költségvetés, kifejtette, hogy valamennyi tagállam egyetértése szükséges a büdzsé elfogadásához, így bármelyik megakadályozhatja a megállapodást, de egyik sem érdekelt abban, hogy ne legyen közös költségvetés.

Hozzátette, hogy nem az összeg nagysága az egyedüli döntő szempont, az is fontos, hogy mire költik a pénzt. Kiemelte, hogy Németország különleges helyzetben van, mert a volt NDK területén fekvő tartományai

továbbra is a fejlettség egészen más szintjén állnak, mint a régi tartományok

, így nagyobb szükségük van az EU-s támogatásokra.

Címlapkép forrása: Sean Gallup/Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF