Von der Leyen: az EU korlátozni fogja a kiskorúak internethasználatát

2026. szeptember 16. 11:01 | Szabó Dániel

Von der Leyen: az EU korlátozni fogja a kiskorúak internethasználatát

Érkezik az EU KIDS Act, amely lépcsőzetes korhatárokat vezetne be a közösségi média használatára: 13 év alatt teljes tilalmat, 13–14 éveseknek csak szülői felügyelettel működő korlátozott fiókot, 15–17 éveseknek pedig kötelezően biztonságosabb felületet írna elő. Az Ursula von der Leyen bizottsági elnök által bejelentett javaslat megfordítaná a bizonyítási terhet, vagyis a platformoknak kellene igazolniuk, hogy szolgáltatásuk biztonságos a kiskorúak számára. Az EU ezzel egy már megindult nemzetközi szabályozási hullámhoz csatlakozik: Ausztrália 2025 decembere óta tiltja a 16 év alattiak közösségimédia-fiókjait, hasonló lépéseket tervez Franciaország, Nagy-Britannia és Norvégia is. A tudományos kutatások alátámasztják az aggodalmakat, de a szakértők figyelmeztetnek, hogy a korhatár önmagában nem elegendő – a valódi áttörést az addiktív platformdizájn átalakítása hozhatja.

Változás jön az online rendelt olcsó távolkeleti terméknél, új fegyvert kapnak a vásárlók

2026. szeptember 09. 13:00 | Major András

Változás jön az online rendelt olcsó távolkeleti terméknél, új fegyvert kapnak a vásárlók

Augusztus végén Magyarországon is hatályba lépett az Európai Unió javításhoz való jogról szóló irányelvén alapuló rendelet, melynek célja annak biztosítása, hogy a fogyasztók számára a javítás könnyebben elérhető és vonzóbb lehetőség legyen a cserénél vagy egy új termék vásárlásánál. Az új jogi keret a háztartási és elektronikai termékekre vonatkozik, így például a mosógépekre, a porszívókra, a mobiltelefonokra, a táblagépekre, az akkumulátorokra vagy akár a hegesztőberendezésekre is. A követelmények betartatása azonban problémás lehet, különösen a névtelen vagy ultraolcsó távolkeleti e-kereskedelmi termékek esetében, de egyelőre többnyire az okostelefonok gyártói sem teljesítik a rájuk már tavaly óta érvényes informálási kötelezettséget. Pedig, ha egy gyártó vagy kereskedő megsérti a szabályokat, súlyos következményekre is számíthat.

A csőd széléről a csúcsra: történelmi megbízást kapott a nemrég megmentett techóriás

2026. szeptember 02. 11:51 | Portfolio

A csőd széléről a csúcsra: történelmi megbízást kapott a nemrég megmentett techóriás

Az Európai Unió 387,8 millió eurós megrendelést adott a francia állami tulajdonú Bull AI vállalatnak egy mesterséges intelligenciára optimalizált szuperszámítógép megépítésére, amelyet Finnországban helyeznek üzembe 2027 második felében. A Bull AI a korábban csődközelben lévő Atos informatikai csoport stratégiai részlegeiből jött létre, miután a francia állam kivásárolta azokat. Az EuroHPC szuperszámítógépes ügynökség eddig 19 AI-adatközpontot hozott létre, és a hálózatot tovább bővítik, mivel a kereslet meghaladja a kapacitást. Az AI Gigafactory kezdeményezésbe Magyarország is beszállt 500 millió eurónyi helyreállítási forrással.

10 milliárd euró keresi a helyét Magyarországon: mire elég ennyi EU-forrás?

2026. augusztus 31. 17:00 | Portfolio

10 milliárd euró keresi a helyét Magyarországon: mire elég ennyi EU-forrás?

Már hallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy éjfélkor lejár az uniós helyreállítási alap, az RRF kulcsfontosságú határideje: a tagállamoknak augusztus 31-ig kell teljesíteniük a reformokat és beruházási mérföldköveket, amelyek alapján hozzáférhetnek a még bent ragadt támogatásokhoz. Magyarország számára különösen nagy a tét, mivel a kormány nagyjából 10 milliárd eurónyi, forrás megmentéséért küzd. A témában Szabó Dániel, a Portfolio uniós ügyekért felelős elemzője volt a vendégünk. A műsor második részében arról volt szó, hogy a hétvégén jelentősen eszkalálódott a lassan hat hónapja tartó konfliktus az Egyesült Államok és Irán között, miután egyhónapos szünetet követően újra kölcsönös csapásmérésekre került sor. Huszák Dániellel, a Portfolio Globál rovatának vezető elemzőjével a lehetséges következményeket tekintettük át.

Von der Leyen alá rendelnék az EU külpolitikáját, beindult a német–francia úthenger

2026. augusztus 31. 08:32 | Portfolio

Von der Leyen alá rendelnék az EU külpolitikáját, beindult a német–francia úthenger

Franciaország és Németország közös javaslattal alakítaná át az Európai Külügyi Szolgálatot (EEAS), és jelentősen megerősítené Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerepét – írta hétfő reggeli hírlevelében a Politico. A terv szerint Kallas szélesebb koordinációs jogkört kapna az Európai Bizottság külkapcsolati területein, többek között a migrációs és a fejlesztési politikában, a diplomatákat pedig az Ursula von der Leyen alá tartozó testülethez rendelnék. A párizsi és berlini vezetések azzal érvelnek, hogy az EU külpolitikai intézményrendszere az egyre élesebb geopolitikai verseny, a mesterséges intelligencia térnyerése és a szűkülő költségvetési mozgástér miatt átfogó felülvizsgálatra szorul.

Kényelmetlen szerkezet rajzolódik ki Európa külkereskedelmében

2026. augusztus 28. 07:00 | Müller András

Kényelmetlen szerkezet rajzolódik ki Európa külkereskedelmében

Az Európai Unió külkereskedelmi adatai egyre világosabban mutatják a globális gazdasági átrendeződés európai kockázatait. Az Eurostat legfrissebb közlése szerint 2026 második negyedévében az Egyesült Államok maradt az EU legfontosabb exportpiaca, miközben Kína volt messze a legnagyobb importforrás. A negyedéves pillanatkép és a havi idősorok együtt azt jelzik: Európa egyszerre függ a tengerentúli kereslettől, az Egyesült Államokból érkező energiahordozóktól és az ázsiai gép- és technológiai beszállítói láncoktól.

Moszkva szinte mindenhol kopogtat, de a tagjelölteken múlik, mennyire tárják ki előtte a kapuikat

2026. augusztus 21. 15:00 | Sasvári Marcell

Moszkva szinte mindenhol kopogtat, de a tagjelölteken múlik, mennyire tárják ki előtte a kapuikat

Moszkva ugyanazoknak a hibrid eszközöknek más-más kombinációját veti be az uniós csatlakozás felé tartó országokban, az eredmény azonban nagyban függ a helyi politikai vezetés hozzáállásától. Egy európai parlamenti tanulmány szerint Moldova aktívan védekezik, Georgia részben maga vette át az orosz autoriter módszereket, Szerbia pedig továbbra is az EU és Oroszország között lavírozik. Az EU támogatása ezért ott lehet csak igazán hatékony, ahol a tagjelölt ország maga sem nyit kaput Moszkva befolyása előtt.

Kína mesteri csapdája: nem szabad bedőlni Peking legújabb manőverének

2026. augusztus 11. 13:00 | Matura Tamás

Kína mesteri csapdája: nem szabad bedőlni Peking legújabb manőverének

A kínai kereskedelmi minisztérium közel negyven oldalas dokumentumban próbálja cáfolni az ország ipari kapacitásfeleslegét és bagatellizálni a tavaly közel 1200 milliárd dollárt elérő kereskedelmi többletet, ám az érvelés közgazdaságilag és logikailag számos ponton támadható. Kína a világ ipari termelésének mintegy 33 százalékát adja, miközben a globális fogyasztásnak csak 14 százalékát szívja fel, és ez az aránytalanság tovább nő. A dokumentum valódi célja nem a meggyőzés, hanem a vita gerjesztése a részletekről.

Kilenc hónapot sem bírt Magyarországon a legolcsóbb boltlánc

2026. augusztus 10. 08:47 | Portfolio

Kilenc hónapot sem bírt Magyarországon a legolcsóbb boltlánc

Európa-szerte, így Magyarországon is sorra zárják be kapuikat a Mere orosz diszkontlánchoz tartozó üzletek. Bár a vállalat minden érintett országban technikai okokra hivatkozik, a leállási hullám mögött az Európai Unió legújabb szankciós csomagja állhat, amely a hálózat orosz tulajdonosi körét is célba vette - tudósított a Világgazdaság.

Kiszoríthatják az EU GDP-jének 15 százalékából Kínát

2026. július 10. 08:37 | Portfolio

Kiszoríthatják az EU GDP-jének 15 százalékából Kínát

Hamarosan bemutatja az Európai Bizottság azt a közbeszerzési reformot, amely lehetővé tenné a tagállami hatóságok számára, hogy előnyben részesítsék az európai beszállítókat, és bizonyos stratégiai szerződésekből háttérbe szorítsák a kínai vállalatokat. A "Buy European" kezdeményezés tervezete várhatóan szeptemberben jelenhet meg, és jogi alapot teremtene arra, hogy az állami szerződéseknél ne automatikusan a legalacsonyabb ár legyen a döntő szempont. Az évi mintegy 2500 milliárd eurós, az EU GDP-jének 13-15 százalékát kitevő uniós közbeszerzési piacot Brüsszel egyre inkább stratégiai iparpolitikai eszközként kezeli. A javaslat ugyanakkor heves vitákat válthat ki, mivel több tagállami kormány tart az uniós protekcionizmus erősödésétől.

Részletes keresés