António Costa, az Európai Tanács hamarosan hivatalba lépő elnöke, határozott álláspontot képvisel az EU előtt álló legfontosabb kihívásokkal kapcsolatban. Az Egyesült Államokkal való kapcsolatot a bizalom újraépítésével kezelné, miközben támogatná Ukrajnát egy igazságos és tartós béke érdekében. A migráció terén a határellenőrzés erősítését és a legális bevándorlás ösztönzését szorgalmazza, míg az EU belső megosztottságát az együttműködés és a különböző kultúrák megértése révén hidalná át – derül ki a Financial Timesnak adott interjújából.
Az európai műanyagipar termelése jelentős visszaesést szenvedett el 2023-ban, miközben globálisan a termelés nőtt. Az európai gyártók versenyképessége a szabályozások, magas energiaárak és olcsó import miatt egyre nehezebb helyzetbe kerül, ami több üzem bezárásához vezetett.
Az elmúlt évtizedben az Európai Unió gazdasági teljesítménye látványos lemaradásba került az Egyesült Államokhoz képest, amire a nyers GDP-adatok is egyértelműen rávilágítanak. Míg az EU gazdasága mindössze 15%-kal bővült, az amerikai gazdaság több mint 64%-kal növekedett 2013 és 2023 között, ezzel új szintre emelve a transzatlanti különbségeket. Az eltérés okai mélyebben gyökereznek: az USA innovációra, technológiai fejlesztésekre és rugalmas foglalkoztatási politikákra épülő gazdasági modellje erőteljesebb és rugalmasabb, míg Európa gazdasága merevebb, strukturális kihívásokkal küzd. A termelékenységi mutatóknál a lemaradás nem olyan drámai, de ott látszik csak igazán Európa szenvedése.
Az EU és az Egyesült Államok között fennálló kereskedelmi konfliktus a Trump-kormányzat visszatérésével ismét felerősödhet. Az USA egy magas rangú tisztviselője arra figyelmeztette Brüsszelt, hogy fontolja meg a jövő márciusra tervezett, amerikai termékeket sújtó többletvámok bevezetésének elhalasztását.
Az EU csalásellenes hivatala, az OLAF vizsgálatot indított annak feltárására, hogyan kerülhetett Oroszországból származó, szankcióval sújtott olaj az EU-ba török rebranding révén. A vizsgálat rávilágít arra, hogyan jutott több milliárd eurós bevételhez Moszkva a szankciók ellenére.
Franciaország szembeszáll az EU szigorú kibocsátáscsökkentési szabályaival, enyhítést kérve az autógyártóknak a 2026-ban életbe lépő bírságok kapcsán. Párizs az elektromos autók iránti kereslet gyengülésére és a szabályok szigorúságára hivatkozva kéri a könnyítést.
A 2024-es amerikai elnökválasztás sorsdöntő pillanatnak ígérkezik az Európai Unió és a közép- és kelet-európai (KKE) régió számára. Donald Trump esetleges visszatérése a Fehér Házba aggodalmakat és vitákat váltott ki az Európára gyakorolt gazdasági következményekről. Több elemzés is azt mutatja, hogy egyértelműen káros lenne a republikánus jelölt megválasztása, és az egyik legnagyobb vesztes Magyarország lehet.
Orbán Viktor kormányfő élő adásban adott interjút a Kossuth Rádiónak, a miniszterelnök beszélt a bérpolitikáról, Magyarország gazdasági stratégiájáról, Európa versenyképességéről és arról is, ha eszkalálódik a háború, akkor Magyarországnak is többet kell költenie a haderő fejlesztésére.
Szinte alig esik szó róla, de egyre nagyobb a baj a világ adórendszereivel, ami egyre erősebb nyomást helyez az egyes országok költségvetéseire. Az államoknak egyre több és több pénzre lesz szükségük az elöregedő népesség ellátására, valamint a klímaváltozás hatásainak tompítására. Egyelőre hiányoznak a válaszok rá, mit és hogyan kellene megváltoztatni, de az Európai Bizottság 2023-as közkiadásokról szóló jelentése, valamint az abban felvázolt gazdasági helyzet- és jövőkép alapján már most égető szükség lehet egy reformra.
Az Európai Unió és a Perzsa-öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) első csúcstalálkozóját Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szervezte meg azzal a céllal, hogy erősítse a két régió közötti együttműködést. Bár EU-s tisztviselők nagy előrelépésről és pozitív légkörről beszéltek, a kézzelfogható eredmények láthatatlanok maradtak, és a találkozó inkább szimbolikus jelentőségű volt – írja a Politico.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint jövőre berobban a magyar gazdaság, sokan meg fognak lepődni, amikor az első negyedéves számok 2025-ben napvilágot látnak. A miniszterelnök a Kossuth Rádió "Jó reggelt, Magyarország!" c. műsorában azt is megjegyezte, az új gazdaságpolitikának lesznek nehézségei, lehetnek kockázatai. Arról, hogy Ukrajna atomhatalommá válhat, azt mondta, szerinte ezt nem gondolják komolyan ők maguk sem.
Az EU miniszterei először tettek hivatalos támogatói gesztust a nukleáris energia felé az ENSZ közelgő klímacsúcsához kapcsolódó tárgyalási mandátum részeként, ami a nukleáris energia növekvő európai jelentőségét jelzi. A döntést súlyos viták előzték meg Franciaország és Németország között, ám végül az EU országai egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani az „alacsony kibocsátású technológiák” fejlesztését, amelyek közé a korábbi COP28 megállapodás értelmében a nukleáris energia is tartozik – írja a Financial Times.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen levelet küldött az EU tagállamok kormányaiban, amelyben javasolja, hogy fontolják meg harmadik országokban létrehozott „visszatérési központok” létrehozását. Ezzel az illegális bevándorlók gyorsabb deportálását segítené elő, amiről már most pénteken megállapodhatnak az uniós csúcson.
Az Európai Unió 2040-es energia- és klímacéljai körüli viták középpontjában elsősorban a társadalmi hatások, a gazdasági elosztási kérdések és az ipar igényei állnak. Azonban Andrei Covatariu, ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának tagja és Camille Defard, a Jacques Delors Energiaközpont vezetője és az EU energiapolitikájának kutatója arra hívják fel a figyelmet, hogy a bővítési folyamat is jelentős befolyással bírhat ezen célok elérésére.
Brüsszelben egyre több uniós diplomata véli úgy, hogy a legújabb, a befagyasztott orosz állami vagyonelemek fedezetként használásával Ukrajnának adandó kölcsön ügyét Magyarország azért sem támogatja, hogy azzal Donald Trump esetleges elnökségének tegyen egy gesztust. Bár az elméletnek több minden ellent mond, a Republikánus Párt jelöltjének valóban jól jöhet, hogy egyelőre nincs megállapodás a 250 milliárd eurós hitelről.
Az olívaolaj ágazat, különösen Dél-Európában, egyre nagyobb kihívásokkal szembesül az éghajlatváltozás és az intenzív mezőgazdasági módszerek terjedése miatt. Az andalúziai olajfaligetek, amelyek hagyományosan a globális olívaolaj-termelés központjai, komoly veszélyben vannak a szélsőséges időjárás és az új típusú „szuperintenzív” olajbogyó-ültetvények versenyétől. Az EU is politikai reformmal mentené már a gazdálkodókat, és védené meg a fogyasztókat az olívaolaj egyre jelentősebb drágulásától a következő évtizedben.
A saját pártja szerint is mennie kell az elnöknek.
Megnevezte a felelősöket is.
Közel járnak az elfogásához.
Nő a feszültség az olasz bankpiacon.
A helyzet óráról órára változik.
Teljesen átalakult a régiós gázforgalom, szabályozói változás készül.
Ismertette 2025-ös terveit és várakozásait az Államadósság Kezelő Központ.
Megjelent a Préda, a Portfolio kiberbűnögyi podcastjének negyedik epizódja.
Van még erő a kriptovalutában?
