Atomreneszánsz felé tesz lépéseket az Európai Unió
Az Európai Unió eddig nem számolt az energetikai átmenetben a nukleáris termelőkkel. A két évvel ezelőtt elfogadott EU-s taxonómia szigorú feltételek mellett csak átmeneti energiaforrásoknak minősítette az atomenergiát, ráadásul nem is minden beruházásnál adja meg ezt a jelzőt, hanem csak akkor, ha sok kitétel miatt szükséges, hogy nukleáris termelőket használjanak a megújulók telepítése mellett.
Most viszont ez megváltozhat, miután több atombarát tagállam, így Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor mellett Ursula von der Leyen EB-elnök is részt vett az Európai Nukleáris Szövetség első csúcstalálkozóján. A végrehajtó testület vezetője ráadásul azt is kijelentette, hogy
a versenyképesség biztosításában az atomenergia fontos stabilizáló ereje lehet a villamosenergia-áraknak.
Von der Leyen azt is kijelentette, hogy szükséges támogatni a nukleárisenergia-ágazatot. De a tagállami kormányoktól pedig kérte, hogy alaposan értékeljék az esetleges erőmű-leállítási terveiket, ne veszélyeztessék ezzel az energiabiztonságot.
Viszont bírálta is az atomipar szereplőit, kijelentve, hogy az új erőművek építése „túlságosan gyakran vezetett jelentős többletköltségekhez és határidő-túllépésekhez”, és sürgette őket, hogy ezen haladéktalanul változtassanak.
Alexander De Croo belga miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az uniós költségvetésnek támogatnia kell az atomenergetikai kezdeményezéseket, jelezve ezzel a politikai irányváltás lehetőségét.
Az atomenergia iránti újraéledő érdeklődés oka a megváltozott geopolitikai környezet, beleértve Európa energiafüggetlenségre való törekvését az Oroszországgal fennálló feszültségek közepette. Az EU azonban továbbra is megosztott a kérdésben: Franciaország az nukleáris energia bővítését támogatja, míg az olyan atomenergia-ellenes országok, mint Ausztria és Németország a megújuló források mellett érvelnek.
A kihívások ellenére az EU-n belül egyre nagyobb lendületet kap az atomenergia, és az iparág megfiatalítása és a nukleáris tudósok új generációjának kinevelése érdekében nagyobb beruházásokra szólítanak fel a kutatás és fejlesztés terén. Miközben az európai vezetők a szén-dioxid-mentesítés és az energiabiztonság szükségszerűségével küzdenek, az atomenergia szerepe továbbra is intenzív viták tárgya.
Címlapkép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott csoportképen az Európai Nukleáris Szövetség elsõ csúcstalálkozójának résztvevõi Brüsszelben 2024. március 21-én. A második sorban középen Orbán Viktor kormányfõ (j4), az elsõ sorban Emmanuel Macron francia elnök (j2) és Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség fõigazgatója (j3). A fotó forrása: MTI Fotó/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán