Ezeket biztosan nem tudtad a dohányzásról!

Portfolio
A dohányzás a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban. Ahogy világszerte, úgy Magyarországon is hatalmas népegészségügyi és gazdasági terhet jelent. Az okozott kár azonban nemcsak gazdasági mutatókban, hanem emberi tragédiákban, elveszített életévekben is mérhető. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) kezdeményezésére 1988 óta május 31. a Dohányzásmentes Világnap.
Sosem késő leszokni a dohányzásról, bár minél előbb megteszi az ember, annál több előnyét élvezheti, az egészsége javul, a bőre megfiatalodik és megnő az önbizalma, hiszen képes volt leszokni.

Kockázatos szenvedély

Az égő cigarettában közel 4000 vegyület keletkezik. Legismertebb ezek közül a szénmonoxid, amely csökkenti az egyes szövetek oxigénellátottságát, valamint növeli az érelváltozások, a vérrögképződés (trombózis), a szívinfarktus és a stroke kockázatát. A dohányzással 43 rákkeltő anyag jut a szervezetbe, vagyis minden elszívott szál növeli a daganatos elváltozás kockázatát. A cigarettázó ember felelőssége, hogy a dohányfüst a nemdohányzók egészségét is veszélyezteti, ezért korlátozzák azon helyek számát, ahol engedélyezett a dohányzás.

A dohányfüst a tüdőn át közvetlenül a véráramba jut, így végső soron a test minden sejtjét károsítja. Emiatt elsődlegesen megnő a tüdőrák, a szájüregi rákok, a gége-, hasnyálmirigy-, gyomor- és húgyhólyag daganat kockázata. Más légzőszervi betegségek, mint a CODP (krónikus obstruktív tüdőbetegség), idült hörghurut, asztma, szénanátha előfordulása is lényegesen gyakoribb a szenvedélyes füstölők körében, akárcsak a szívinfarktus, a magas vérnyomás, az agyvérzés, a végtag elvesztésével járó érelmeszesedés. Mivel a nikotin szűkíti az ereket, veszélyezteti a látást, szürkére színezi az arcbőrt és rontja a férfiak szexuális teljesítőképességét, az erekciót.

Túl súlyos ár mindez egy költséges szenvedélyért.

Az Újvilágból érkezett A dohány és a füstölés őshazája Közép-Amerika, már az ősi indiánok, mayák és aztékok gyakorolták a pipázás szertartását. Az Újvilág felfedezésével a XVI. század közepén a dohány eljutott Európába is. A kezdeti tiltások ellenére a XIX. században már elfogadottá vált a dohány termesztése, a dohányzás, a pipázás, a tubákolás és a szivarozás. Míg az I. és II. világháború idején a katonai ellátmány része volt a dohány, a XX. század közepére világossá vált a dohányzás egészségkárosító hatása.

Leszokás: mi tarthatja vissza?

Sokan azzal érvelnek, hogy már megpróbálták letenni a cigarettát, de nyomban hízásnak indultak, és kisebb veszélynek tűnt a dohányzás, mint cipelni a plusz kilókat. A nikotin valóban felgyorsítja a természetes anyagcserét, ezért hiányában nagyobb az elhízás veszélye. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a dohányzás azonnali jutalmat, plusz dopamint jelent, ezt az örömszerző idegi ingerületátvivő anyagot sokan más élvezettel, például nassolással próbálják kiváltani, a fokozott táplálékbevitel pedig zsír formájában raktározódik.

Jó hír, hogy nagyjából 3-6 hónapig ajánlott szigorúan ellenállni a kísértéseknek, ennyi idő alatt az anyagcsere alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez, és akinek sikerült eddig megőriznie a versenysúlyát, annak ezután sokkal könnyebb lesz az élete.

Tipp: a dopamintermelést fokozza a mosoly, ami azt üzeni az agynak: jól vagyok, és az "örömhormonban" kapott jutalom nem marad el. Nassolás ellen érdemes új élvezetet találni: például ízes, illatos gyümölcsteát, ami ráadásul kitűnő folyadékpótlás, és remekül hidratál. Sütemény, csokoládé és egyéb gyorsan feszívódó szénhidrát helyett egy-két szem mandulát, diót vagy tökmagot lehet lassan, sokáig rágni. De nem többet! Ezek az olajos magvak lassan, fokozatosan emelik a vércukorszintet, ezért könnyebb ellenállni a nassolás csábításának. A füstmentes élet jutalma a jobb légzésfunkció: a rendszeres mozgás újabb sikerélményt nyújt: mérhetően javul a fizikai teljesítőképesség, ráadásul a fizikai aktivitás is örömforrás.

Lelki ügyek: függés

Egyes tanulmányok szerint a nikotin függőséget kiváltó hatása olyan erős, mint a kokainé, vagy a heroiné. Aki úgy érzi, az elhatározása erős, de attól tart, hogy "egyedül nem megy", az kérhet segítséget. Vannak gyógyszerek, illetve táplálék-kiegészítők, amelyek a nikotinmegvonás hatását ellensúlyozzák, a segítségükkel csökkenthető a stressz és a dohányzás káros hatása.

A függés leküzdésében segíthetnek a társak, a dohányzásról leszoktató csoport ereje támogatást ad a nehéz órákban, átlendít a pillanatnyi megingásokon. Jó, ha van valaki, akit felhívhatnak a dohányosok. Segítséget is lehet kérni pszichológustól, pszichiátertől, aki a stresszt, a szorongást tudja kezelni. Érdemes felidézni a dohányzás nélküli szakaszt, amikor anélkül is kerek volt a világ.

Tipp: Hatásos módszer az AA, vagyis az Anonim Alkoholisták metódusa, a helyzethez alkalmazva: ma nem gyújtok rá, és meglátom, mit hoz a holnap. Aztán a napokban, hetekben mért füstmentes időszakot már években lehet számolni, de érdemes megjegyezni, amit egy úr mondott: "Tudom, hogy életem végéig függő maradok. Olyan dohányos ember vagyok, aki tíz éve nem gyújtott rá, és szeretném, ha ez így is maradna."

Az egészségkárosodás ára 2012 elején készült felmérés Magyarországon az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, amely a felnőttek dohányzási szokásait vizsgálta. A tanulmány megállapítja, hogy miközben hazánkban a férfiak harmada, a nők közel negyede cigarettázik, addig a dohányzással összefüggésbe hozható betegségekkel félmillió beteget kellett a kórházakban ellátni. 2010-ben több mint 20 ezer ember halt meg dohányzás következtében Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy száz halálesetből 16 összefüggésbe hozható a dohányzással. A dohányzó nők legalább 19, a férfiak legalább 16 évvel korábban halnak meg. 2010-ben a dohányzással kapcsolatos állami bevételek meghaladták a 360 milliárd forintot, a társadalom ezzel kapcsolatos kiadásai viszont 441 milliárd forintra rúgtak. A magyarországi dohányzás miatt fellépő, egyéni és állami összes kiadás, illetve bevétel szaldója 80 milliárd forint veszteség volt 2010-ben. (Forrás: Országos Egészségfejlesztési Intézet)

A dohányzás világszerte évente 6 millió ember halálát okozza, közülük mintegy 600 ezren a passzív dohányzás áldozatai. A WHO becslése szerint hatékony szabályozás hiányában ez a szám tovább emelkedik majd, 2030-ra a halálesetek száma elérheti a 8 milliót.

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF