Egymilliárd ember internetét darálták be a világ túloldalán - mi leszünk a következők?

Egy komplett ökoszisztéma egy tető alatt

A Tencent egy hatalmas holdingcég, több száz leányvállalatot üzemeltet Ázsia-szerte, elsősorban Kínában. Többsége ezeknek internethez köthető dolgokkal foglalkozik, mint például:

• közösségi médiumokat üzemeltet (például ilyen az üzenetküldéssel foglalkozó QQ, vagy az üzenetküldés mellett számos más szolgáltatást ajánló Weixin / WeChat, vagy blogalapú Qzone),
• fizetési rendszereket üzemeltet (ezek többnyire a fenti közösségi médiumokba vannak integrálva) és biztosításokat nyújt (WeSure),
• számítógépes játékokat fejleszt és forgalmaz - a Tencent Games Kína legnagyobb online játékfejlesztő és üzemeltető cége (övék többek közt a League of Legends, az Arena of Valor és a CrossFire is),
• e-bookokkal (Tencent Literature) ésonline képregényekkel kereskedik (Tencent Comic), filmkészítéssel (Tencent Pictures), online zenemegosztással (QQ Music), e-sporttal (Penguin e-Sports), live streameléssel (NOW Live), oktatással (Tencent classroom), rádiózással (Nextradio) is foglalkozik - ezeken a területek gyakorlatilag mind piacvezető Kínában a cégóriás,
• hírszolgáltatást (Tencent News), videómegosztást (Tencent Video), blogolást (Tencent Microblog) is biztosít,
• illetve működtetnek e-mailrendszereket (QQ Mail, Foxmail), térképet (Tencent Map) és képszerkesztési platformokat (Pitu) is,
• valamint dolgozik mesterséges intelligencián, drónokon, önvezető autókon és a Tencent AI Lab és a Tencent YouTu Lab keretein belül.

A Tencent tehát nemcsak egy "egy-tető-alatt-minden" elven működő társaság, hanem lényegében egy komplett ökoszisztéma, melyen belül egymásra épülő szolgáltatások sokasága egyszerre számos felhasználói csoportot szólít meg.

A céget egyébként riválisai folyamatosan azzal vádolják, hogy szolgáltatásai és termékei közül rengeteget csak lemásolt róluk, majd a kínai ügyfelek igényeihez igazította őket. Ma Huatengtől, a Tencent vezérétől (aki nem mellesleg a 17. leggazdagabb ember a világon) származik az bölcsesség, hogy "másolni nem gonoszság." Nem véletlen, hogy Trumpék másolásellenes hadjáratának célkeresztjébe is bekerült a konglomerátum.

A Tencent a hetedik legértékesebb vállalat a világon, mintegy 470 milliárd dollárt ér.

Az Alibaba után a második legértékesebb vállalat Ázsiában, de átmenetileg a legnagyobb ázsiai vállalat címét is birtokolhatta, mielőtt részben kiszállt belőle a Naspers márciusban, ami bedöntötte a holdingcég árfolyamát is. Egy ideig előzte még az Alibaba mellett a Facebookot és Warren Buffett cégét, a Berkshire Hathawayt is.

Cél a pénzügyi szektor

1998-as alapítása óta a Tencent Kínán belül számos digitális és elektronikus piaci szegmens vezető szereplőjévé nőtte ki magát, most éppen a mobilfizetési piac meghódításán dolgozik. A mobilfizetések feletti dominancia megszerzéséhez a Tencentnek Ázsia legértékesebb cégének fizetési szolgáltatójával, az Ant Financiallel (korábban AliPay, az Alibaba függetlenedett pénzügyi szárnya) kell megküzdenie, ami jelenleg a teljes piac több mint felét a kezében tartja. Erről a cégről itt írtunk:Hiába indult később a Tencent a mobilfizetési piacon, "atomfegyverrel" vághat bele a csatába, hiszen a WeChat nevű közösségi platformját, melybe a WeChat Pay nevű mobilfizetési alkalmazást beépítik, kb. 1 milliárd ember használja, ami sokkal több, mint az Ant Financial összes ügyfele, a szám pedig egyre növekszik.

Hogy működik? Ha az ügyfél a WeChat Payen keresztül fizet, egyszerűen megnyitja a mobilappot, majd odatartja az app által generált vonalkódot, QR-kódot a leolvasó elé. Az eladó ezt beszkenneli, majd az ügyfél mobiltárcájából leemelik a pénzt. Dönthet úgy is az ügyfél, hogy másik WeChat felhasználónak fizet közvetlenül az appon belül (itt alapból átutalásra van lehetőség, de fizethetünk az eladónak is, ha neki is van WeChat Pay-e. Az appon belül (ami lényegében a "Wallet" fül alatt a WeChatbe van integrálva) lehet egyébként vagyonkezelési termékeket is vásárolni, taxit rendelni vagy hotelt foglalni.

Az, hogy a WeChat egy közösségi médiafelületen keresztül "húzza be" az ügyfeleket a mobilfizetési megoldásokat biztosító platformjára, már most kifizetődő stratégiának látszik, hiszen Kína folyamatosan növekvő mobilfizetési piacából a cég egyre nagyobb szeletet hasít ki. Kínában egyébként tavaly 527 millió ember használt mobilfizetést, ami közel 10%-os növekmény a tavalyelőtti 470 millióhoz képest.

Persze a torta is egyre nagyobb:

Mindenesetre, miközben az Ant Financial nemzetközi vizekre evez, a Tencent könnyen lehet, hogy a hazai piacon veszi át az első számú mobilfizetési szolgáltató szerepét, hiszen:

• A Tencent digitális vállalkozások és szolgáltatások tömkelegén keresztül csatornázhatja be felhasználók milliárdjait fizetési leányába. Bár a mobilfizetési hódítás elsősleges platformja most a WeChat, nem kizárt, hogy akár olyan csatornákon keresztül is elkezdik felszívni hamarosan a felhasználókat, mint a League of Legends, a világ egyik legnépszerűbb számítógépes játéka, vagy a Tencent Comic, Kína legnépszerűbb képregényes alkalmazása. Mindezekkel pedig áthidalja a legnagyobb problémát, mellyel számos pénzügyi cég szembenéz: a fiatalok megszólításának kihívását.
• A Tencent vidéki felhasználók körében népszerűbb, mint az Alipay a Pacific Epoch elemzőcég szerint, mivel vidéken nem olyan népszerűek az online vásárlások, mint a nagyvárosokban, ahol az Alibaba szolgáltatásait sokan használják. A WeChatet használata viszont vidéken is elterjedt. A mobilfizetési megoldásokat nem használók körében van igazi növekedési potenciál.

Az Ant Financial egyébként jóval többet költ marketingre, ez az ő oldalukra billenti a mérleg nyelvét, illetve ez a vállalat sokkal jobban áll vagyonkezelési és hitelezési szolgáltatások tekintetében is, melyeket a Tencent még épphogy csak kóstolgat:

a Tencent például csak az idei év elején kezdett el egyáltalán befektetési alapokat árulni, miközben az Anté már évek óta a világ legnagyobb pénzpiaci alapja, amely mintegy 160 milliárd dolláros vagyont kezel.

Egy kész aranybánya

Van viszont valami, amit a Tencent tud és az Ant Financial nem: nyereséget termelni a befektetőinek. Miközben az Ant Financial küszködik azzal, hogy átlépje a fedezeti pontot,

a Tencent tavaly 3,3 milliárd amerikai dolláros nyereséget csinált, 10,5 milliárd dolláros bevétel mellett.

Persze valószínű, hogy ahogy az Alibabával / Ant Financiallel való verseny hevül, úgy a Tencent profitja is vékonyabb lehet. Ha megnézzük a cég historikus teljesítményét, viszont konzisztens növekedést láthatunk ilyen téren is:

Ha pedig valaki csak simán a Tencent részvényeit longolta, szintén nem járt rosszul, hiszen a hongkongi tőzsdére bevezetett cég papírjai 2004 óta 50 517%-ot emelkedtek, ami durván

éves átlagos 56%-ot jelent.

A jövőben persze semmi nem garantálja, hogy a Tencent részvényei hasonlóan jó teljesítményt fognak nyújtani, a Naspers 9,8 milliárd dolláros részvényeladása nagyon megviselte a holdingcég részvényeinek árfolyamát, bár az esemény márciusban történt, a 476,6 hongkongi dolláros csúcsát azóta sem tudta visszahozni a Tencent, melynek egy papírja most 377 hongkongi dollárt ér. Ha Trump és Kína közt fokozódik a kereskedelmi háború, a Tencent részvényeinek árfolyama még lejjebb kerülhet.

Amúgy ha valaki nem lát növekedési potenciált magában a Tencentben,

érdemes figyelnie a Tencent Music IPO-ját is, a cég ugyanis Amerikában készül tőzsdére menni, 25 milliárd dolláros értékeltségre tehet szert.
A bevezetés dátuma még nincs meg.Van mitől félnie a nyugatnak?

Egyelőre nincs arról szó, hogy a WeChat vagy a Tencent más pénzügyi szolgáltatásai az Egyesült Államokban vagy más nyugati országokban is megjelenni készülnének (bár Ázsiában már megvették a lábukat Kínán kívül, például Malajziában). Ennek oka vélhetően, hogy

• az otthoni piacukon akarnak vezető pozíciókat kialakítani, elsősorban az Alibabával / Anttel szemben,
• nincs akkora ismertsége a cégnek nyugaton, mint például az Alibabának vagy az Antnek, így nincs olyan ügyfélbázisa sem, amire építkezhet egy külföldi expanzióhoz,
• számos szolgáltatása a kritikusok / konkurensek szerint nyugati cégek szabadalmaira hajaz, ami miatt jogi viták sokaságával kell számolnia. A Tencentnek egyébként vannak befektetései nyugaton, többek közt a Snapchatben és a Teslában is, ezek viszont inkább úgy tűnik, technológia- és tapasztalatszerzési céllal történtek meg,
• a nyugati felhasználóknak már megvannak a közösségi médiumaik, digitális csatornáik; vélhetően sokkal inkább bíznak egy Facebookban vagy egy Amazonban, mint egy számukra ismeretlen kínai cégben.
• Ha mégsem így volna (mint az Alibaba esetében volt), a pénzügyi szolgáltatások területén valószínűleg nem tud olyan költségelőnyt elérni a nyugati szolgáltatókkal szemben, mint az Alibaba az e-kereskedelemben.
• Mindezt összefoglalva egyelőre a bankoknak vagy közösségi médiumoknak sem kell annyira félnie a Tencent terjeszkedésétől, mint például az Ant Financialétől.

A Portfolio cikksorozatot indított, melyben bemutatjuk a legnagyobb fintechcégeket; olvashat többek közt olyan innovátorokról, mint az N26, a Transferwise, a Raisin, a Erste George, a RobinHood vagy a Revolut. Írtunk többek közt még a legnagyobb banki blockchain-projektekről, illetve a nemzetközi és a magyar biztosítói innovációkról is.

Források: Guardian, Statista (1, 2, 3, 4), Reuters, Tencent, China Internet Watch, Forbes, South China Morning Post, Bloomberg, Seeking Alpha, Fortune, CNBC, Technology Review.

• Címkék:
• kína,
• információs technológia,
• Vallalatok,
• fintech,
• tencent,
• huszák dániel,
• internet,
• ant financial