Kimondták, hogy miért törli el igazából az éves szaldót a kormány a napelemeknél

A hétfő esti televíziós beszélgetés során Kiss Ernő az alábbi főbb üzeneteket hangsúlyozta a kormány által hétvégén bejelentett tervezett napelemes változások kapcsán:

• Egy évvel ezelőtt az volt a kormányzati kommunikációs ígéret, azaz úgy tervezték szigorítani a napelemes elszámolási rendszert, hogy 2024-től kezdve majd tíz évben korlátozzák a napelem telepítéstől számítva az éves szaldóelszámolás időbeli lehetőségét, most viszont a minisztérium azt jelentette be, hogy 2024-től már minden megvalósult napelemes beruházást átraknak egyből az évesből a havi szaldó elszámolás alá, függetlenül a telepítés dátumától, ez pedig rontja az ilyen rendszerek megtérülését.
• Bár vasárnap még úgy nyilatkozott az RTL-nek, hogy a 8-10 évre tervezett megtérülésű beruházások „nem fognak megtérülni”, most már úgy finomította üzenetét: „az, hogy soha nem (térül meg – a szerk.), az nem helytálló kifejezés, talán egy kicsit el lett ferdítve”. Úgy fogalmazott: ha valóban ez lesz a végső változás, mint amit most jelzett a minisztérium, akkor romlani fog a beruházások megtérülése, „nagyon hátrányosan fogja érinteni azokat, akik nem így kalkuláltak a beruházásukat”. Egy másik mondatában pedig úgy fogalmazott: „az éves szaldóelszámolásban a lakossági rezsicsökkentett áron most 8-10 év a megtérülése egy napelemes rendszernek. Onnantól kezdve, hogy nem tudom teljes egészében a nyári termelésemet mondjuk télen felhasználni, ebben az esetben ez a megtérülés jelentős mértékben ki fog tolódni.”
• Ki is mondta: „azt gondolom, hogy akik eddig telepítettek, azok kevésbé járnak jól vele, de mindenképpen jól járnak, hiszen a napelemes rendszer az egy öngondoskodásnak a formája, éppen ezért mi mindenképpen azt javasoljuk, hogy érdemes telepíteni a napelemes rendszert a továbbiakban is, viszont innentől kezdve másként kell számolnunk ezeknek a megtérülését, illetve másként kell használni.” Példaként említette az elektromos autó töltését a havi szaldóban megtermelt villamosenergia minél nagyobb felhasználása érdekében.
• Arra a kérdésre, hogy ki jár jól/rosszul, hozzátette: „itt azok járnak talán kevésbé jól, akiknek egy régi, elavult épületük van és abban a fűtési költségek sokkal nagyobbak. Így ő nekik mindenképpen azt tanácsoljuk, hogy ne csak napelemes rendszert telepítsenek, hanem korszerűsítsék az épületeket, csökkentsék a hőkibocsátást, növeljék a hőszigetelését, nyílászárókat cseréljenek. Csak ez rengeteg pénzt jelent.”
• Arra a kérdésre, hogy valóban uniós rendelet miatt kell-e a kormánynak az éves szaldót havira változtatnia 2024-től, gyakorlatilag nemmel felelt, mert arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós rendelet csak azt írja elő, hogy a kormány 2024-től ne nyújtson támogatást az új villamosenergia termelési módoknak. Tehát a 2023 végéig telepítendő napelemes rendszereknél még igenis nyújthatna 2024-től kezdve is támogatást az éves szaldó rendszer megtartásán keresztül a kormány, viszont aki csak 2024-től telepít, náluk már tényleg nem lehet támogatást nyújtani az elszámolási konstrukcióba beépítve, és ezért is jön majd a bruttó elszámolási rendszer. Így tehát ki is jelentette: "azt nem írja elő, hogy a szaldó elszámolást el kellene törölni. Azt írta elő, hogy ezt továbbra is fent lehet tartani”, és példaként említette Lengyelországot, ahol 10-15 éves időkorlátot építettek be a szaldó elszámolási rendszerbe éppen azért, hogy az elvégzett beruházások időbeli megtérülését mindenképpen segítsék.
• Azt mondta, hogy nagyon jó a szakmai kapcsolatuk az Energiaügyi Minisztériummal, de a szaldó elszámolási rendszer átalakításában se ők, se általuk ismert szakmai szervezet nem vett részt, „mert nem kaptunk erre lehetőséget”.
• Az éves szaldó havi szaldóra változtatásának valódi okaként ezt mondta: „Azt gondoljuk, hogy ennek a bevezetése mindenképpen etikátlan lenne, mert több, mint 200 ezer háztartást sikerül hátrányos helyzetbe hozni, aminek sajnos nem lehet más az eredménye, mint a költségvetési hiánynak a csökkentése”, hiszen „a rezsicsökkentésnek óriási a költsége”. Bár a műsorban nem hangzott el, de itt az az érvelés háttere, amit tegnap már jelzett, hogy a nyári hónapokban 5 forintért tudja betáplálni a hálózatba a napelemes az el nem fogyasztott energia kilowattóráját a szaldó rendszerben, viszont télen, amikor keveset termel a napelem, de például megnő az elektromos hátterű fűtési igény, akkor 38 forint körüli áron kénytelen vásárolni a hálózatból, sőt az átlagfogyasztás felett az új rezsirendszerben 70 forintért kapja az áramot, hiszen a havi szaldóban már nem tudja szembeállítani a nyáron nettóban betáplált mennyiséget a télen nettóban vételezett árammal. Így pedig végülis az egyetemes szolgáltató MVM pénzügyi helyzetét javítja ez a megváltoztatott elszámolási rendszer, az pedig azt jelenti, hogy kevesebb rezsivédelmi támogatást kér majd a cég a költségvetésből, így annak hiánya is csökken.
• Azt mindenképpen pozitívnak mondta Kiss Ernő az Energiaügyi Minisztérium kapcsán, hogy szeptemberben bejelentik majd: az ország mely részén oldják fel az újonnan létesítendő napelemes rendszereknél a hálózati betáplálás lehetőségét, tehát onnantól kezdve majd ismét elindulhat a tároló nélküli napelemes rendszerek telepítése is. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy a tavaly október végén elrendelt országos betáplálási stopnak már akkoriban sem volt meg a szakmai indoka.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Branstetter Sándor