Egy ma este megjelenő jogszabállyal belenyúl a kormány a lakossági rezsicsökkentési rendszerbe, ami már holnap hatályba lép, és konkrétan azokat a családokat érinti, akik átalány alapon fogyasztják a földgázt – jelentette be a rezsivédelmi biztos és az MVM kommunikációs igazgatója egy szerdai sajtótájékoztatón. A változtatás lényege, hogy az egy napra kiszámolható kedvezményes gázmennyiség miatt ezentúl előre pontosan tudják az átalányosok, hogy mennyi a havonta fizetendő gázszámlájuk, és így nem érheti őket olyan kellemetlen meglepetés, mint ami tavaly tavasszal mintegy százezer családdal megtörtént.
A nagyobb áramtermelő gázerőműveknek nem kell tagi hozzájárulást fizetniük a 2022-ben sebtében beszerzett különleges földgázkészlet fenntartásához, és a részben ezért, részben egyéb okok miatt keletkező lyukat a magyar adófizetőknek kell állniuk 18,5 milliárd forint összegben – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyből.
2022 telén nagyjából harmadával csökkent a lakossági gázfogyasztás az enyhe télnek, a tűzifára való átállásnak és a fogyasztói gázspórolásnak köszönhetően – állapította meg egy most közzétett elemzés, amely a rezsicsökkentés 2022 nyarán bekövetkezett részleges eltörlésének a hatásait vizsgálta. Nemcsak több fát, de több szemetet is éget a magyar: mintegy 720 ezerre becsülhető azon háztartások száma, amelyek nem zárkóznak el a fűtési célú hulladékégetéstől.
Az elmúlt hónapokban jelentős összegű negatív áramszámlákat kaphattak azok a háztartási méretű napelem tulajdonosok, akik az éves szaldó elszámolás szerint nettó betáplálók voltak a hálózatba, és ez vezethetett oda rendszerszinten, hogy 2023 őszén több hónapig negatív árbevétele volt az MVM-nek a legkisebb éves fogyasztási sávban – figyelt fel az érdekes helyzetre a Portfolio. Az utóbbi két év alapján az is látszik, hogy rendszerszinten több milliárd forintos negatív áramszámlákat, azaz pénzkifizetést, kaphattak a lakossági napelemesek a túltermelés miatt, az éves szaldó áldásos hatásaként. Az adatokból olyan érdekes „trükközések” is látszanak, mint például az, hogy közvetlenül a rezsiváltozások előtt beszakadt, majd megugrott az egyetemes áramszolgáltató árbevétele, amit részben az a fogyasztói mentalitás magyarázhat, hogy „inkább kétszeres áramárat fizetek, mint hétszeres gázárat”.
Jelentősen zuhant a kiskereskedelmi üzletek száma az elmúlt években, 2019 eleje és tavaly június között majdnem 19 ezer üzlet zárt be, amely közel 15 százalékos mínusz. Bár maga a kiskereskedelmi forgalom is hatalmasat zuhant az elmúlt 1,5 évben mégsem lehet mindent erre fogni. A járvány miatti lezárások, a növekvő ingatlanárak és a rezsiköltségek elszállása is közrejátszhatott abban, hogy rengeteg üzlet húzta le a rolót.
A vállalkozásoknál februárban emelték meg a vízdíjakat, de ez is kevés lehet, hogy a rezsicsökkentett lakossági árazás megmaradjon. A rendszerbe az idén csak annyi plusz forrás érkezik, amennyi messze nem elegendő a katasztrofális helyzetbe került vízhálózat megfelelő ütemű felújítására, az Állami Számvevőszék szerint a víziközmű-ágazat vesztesége 25-50 százalék között mozog. A kormány tavaly már ígéretet tett a vízdíjak felülvizsgálatára, de egyelőre nem tettek bejelentést az árszabás átalakításáról.
Az MVM az első fél évben nyilvánosságra hozhatja a gázerőművek építésére kiírt tender eredményét - jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter kedden a Világgazdaságnak.
A decemberi jogszabályváltozások miatt januártól 3,3-szoros a vízdíj az üzleti felhasználóknak a változatlanul maradt lakossági rezsivédett árhoz képest – derült ki a Fővárosi Vízművek közleményéből.
Az Energiaügyi Minisztérium friss közleményében jelzi: október közepén kezdődött, és április közepéig tart, így félidején túl jár már a hivatalos fűtési szezon. Az első három hónapban a megelőző év azonos időszakához képest 5,4 százalékkal több földgáz és 4,4 százalékkal több áram fogyott Magyarországon az adatok alapján, a felhasznált mennyiségek azonban jelentősen elmaradnak a nemzetközi energiaválság előtti szintektől, írja a minisztérium. Kedvező hír, hogy továbbra is kifejezetten magas a gáztárolói töltöttség.
Fontos és sokoldalú elemzést közölt a Pénzügyminisztérium nevében Banai Péter, az államháztartásért felelős államtitkár a Portfolio-n. Szikár tények sokaságával próbálja bizonyítani, hogy a gazdaságpolitika, kiváltképp a költségvetési politika a kétségkívül nem egyszerű körülmények között a lehetséges, ésszerű kompromisszumok révén vezérelte a magyar gazdaságot az elmúlt másfél évtizedben. Nem megkérdőjelezve a szerző kétségkívül imponáló felkészültségét, szándékának tisztaságát, elismerve a helyzetéből adódó megfelelési kényszer nyomását – ami viszont engem nem korlátoz –, elemzése nem kevés ellenvetésre ad okot. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül ezeket veszem sorba a szerző írásának logikai sorrendjét követve.
Az ingatlanállomány mélyfelújításával akár 60 százalékkal is csökkenthetnénk energiafogyasztásunkat, de ehhez jelenleg nem biztosítottak a pénzügyi források – mondta az InfoRádióban Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity Magyarország energiahatékonysági szakértője.
Az elmúlt években kialakult energiaválság a megfizethető lakhatás központi tényezőjévé vált Európa-szerte, ami a fosszilisenergia-függőség és klímaválság problémáit is előtérbe helyezte. Magyarországon ez amellett, hogy megingatta a rezsicsökkentés intézményét, rávilágított arra is, hogy a hazai lakóépületek jelentős része rossz állapotban van. A lakásállomány nagy része sok energiát fogyaszt, így a lakosság többsége ki van szolgáltatva az energiaár-változásoknak, és nincs felkészülve arra, hogy ellenálljon vagy alkalmazkodjon egy hasonló energiaválsághoz. Hogy az energiaválság milyen hatással volt a lakhatás megfizethetőségére, milyen állapotban van a hazai lakásállomány, és mik lennének a legfontosabb teendők, azt a Habitat for Humanity Magyarország erre vonatkozó tanulmánya alapján mutatjuk be.
Bár másfél éve változatlanok a lakossági rezsicsökkentési rendszerben a gáz- és áramárak, mégis érdemi árcsökkenést mutatott ki a KSH az átlagárak terén, és a Portfolio kalkulációi szerint ez is érdemben, 0,7%-ponttal, hozzájárult ahhoz, hogy decemberre már 5,5%-ra esett az éves infláció Magyarországon.
A hazai rezsiterhek növekedése ugyan nem indított el nagy ingatlankorszerűsítési hullámot, ám a lakásforgalom összetételén már így is erős nyomot hagyott. A tendenciák folytatódásával fokozódhat a korszerűtlen otthonok kiszorulása a piacról - tette közzé az OTP Ingatlanpont.
Az enyhe időjárás, a rezsicsökkentési rendszer átalakítása és a reálbér-csökkenés együtt kilencéves mélypontra, 3 milliárd köbméterre süllyesztette a magyar lakossági gázfogyasztást 2023-ban – derült ki az előzetes 2023-as adatokból. Eközben a nem-lakossági gázfogyasztás az elmúlt évtized egyik legmagasabb szintjére, 5,5 milliárd köbméterre ugrott, a magyar gázkitermelés trendje pedig ismét emelkedést mutat az új gáztalálatok nyomán. Az is érdekes, hogy miközben a lakossági spórolás miatt a teljes magyar gázfogyasztás 8,5 milliárd köbméterre, sokéves mélypontra bukott, addig a magyar gázimport magas szinten, 10 milliárd köbméternél stagnált, és így a tárolók „csurig” töltése mellett a magyar gázexport is megugrott.
A hazai fotovoltaikus kapacitás bővülése Görögországéval holtversenyben a 9. legnagyobb volt 2023-ban az Európai Unióban, a további növekedési kilátások viszont bizonytalanok.
A magyar piacot sem kerülte el a rossz hangulat.
A dollár farvizén rángatják a forintot.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ankara szerint szándékosan gerjesztik a feszültséget a térségben.
Híreink az ukrajnai orosz invázióról percről percre.
Aggodalmak vannak Kijevben.
Egyre gyakoribb a megműveletlen szőlő a legjobb magyar borvidékeken.
Erről Csicsmann László egyetemi tanár beszélt a Portfolio Checklistben.
Mi kell az építőipar fellendüléséhez?
