A töretlen jegybanki kamatcsökkentés ellenére nőttek az első negyedévben a bankszektor nettó kamatbevételei, miközben hitelezési veszteségei örvendetes módon csökkentek. A hitelintézetek 70 milliárd forintos nyeresége mögött azonban továbbra is jókora az egyes bankok közötti szakadék. Érdekes adat, hogy csaknem tízszer annyi külföldi (főleg anyabanki) forrás távozott a bankszektorból egy év alatt, mint ügyfélbetét. Sőt, a forráskivonás mértéke jelentősen meghaladta a hitelállomány visszaesését is, amiben persze szerepet játszik a jegybank hitelprogramja is. Az MNB pénteken közzétett első negyedéves banki statisztikáit vizsgáljuk meg részletesebben az alábbiakban.
Nyereséges és veszteséges bankok
69,9 milliárd forint volt 2014 első negyedévében a hazai hitelintézeti szektor nyeresége, ami 6%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A részvénytársasági hitelintézetek adózott eredménye 6%-kal 68,9 milliárdra, a szövetkezeteké 13%-kal 1,5 milliárdra, a fióktelepeké pedig 48%-kal 2,1 milliárd forintra csökkent.
Ahogy az alábbi ábrán látható, nem szokott rosszul sikerülni a bankoknak az első negyedév, ami leginkább annak köszönhető, hogy az év végén hitelezési veszteségként elszámolt tételek egy része nem merül fel ilyenkor. Ehhez képest gyenge lett a negyedév: 2012 (végtörlesztéssel sújtott) első negyedévét leszámítva az utóbbi években nem volt ilyen gyenge évkezdete a szektornak.
Ha elmaradnak idén a sokkszerű állami intézkedések (a devizahiteles csomag ígérete alapján ez meglepő lenne), elképzelhető azért, hogy nyereségesen zárja az évet a szektor. Középtávon javuló tendencia látható az alábbi ábrán, amelyről az is megállapítható, mennyire dominánsak a részvénytársaságként működő hitelintézetek a fióktelepekkel és szövetkezetekkel szemben az eredménytermelésben. Ezért az alábbiakban csak a részvénytárasági hitelintézeteket vizsgáljuk.
Az egyes bankok magyar számviteli szabályok szerinti első negyedéves eredményét nem ismerjük (az MNB adatai ezzel a módszertannal készültek), a nemzetközi (IFRS) szerint közzétett számokat azonban már többé-kevésbé igen. Nehezen összevethetők ezek az MNB statisztikájával (pl. az éves bankadó egészét nemzetközileg jellemzően az év elején számolják el, a magyar számvitelben pedig negyedévekre elosztva), de látható, hogy az OTP, az UniCredit és a K&H továbbra is nyereséges, míg a CIB, a Raiffeisen és az Erste veszteséges. A polarizáció továbbra is nagy.
Meg se kottyant a kamatcsökkentés
A jegybanki alapkamat-csökkenés ellenére a bankok nagyobb nettó kamatbevételre tettek szert az év első negyedében, mint egy évvel korábban. A nettó kamatbevételek 4%-os emelkedése annak köszönhető, hogy a kamatbevételek 25%-os esésénél sokkal nagyobb mértékben, 44%-kal csökkentek a kamatráfordítások.
Ebben persze a betéti kamatcsökkentésnek lehet a legnagyobb szerepe, amelynek hatására ráadásul elmozdult a lakosság a bankoknak olcsó látra szóló betétek felé. Miközben a betétek jórészt átárazódtak, a meglévő hitelállomány egy részének kamatszintje (leginkább a lakossági devizaalapú jelzáloghiteleké) nem követte a kamatcsökkentési ciklust. A bankok mérlegfőösszeg-arányos kamatmarzsa többek között ennek eredményeként az egy évvel korábbi 2,9%-ról 3,2%-ra nőtt.
A nettó kamatbevételek mellett a jutalékeredmény is emelkedett, mégpedig 31%-kal a tavalyi év első negyedévéhez képest. Ebben a tranzakciós illeték megemelésének is szerepe van, hiszen ezt jórészt áthárították a bankok ügyfeleikre, a költségvetési befizetést pedig más soron, ráfordításként számolják el. A működési költségek egy év alatt így is 1%-kal csökkentek a bankoknál, miközben a hitelezési veszteségek (értékvesztés és céltartalék-változás) 42-ről 32 milliárd forintra csökkentek.
A hitelezési veszteségek csökkenése sajnálatos módon nem jelenti azt ezúttal sem, hogy a nem teljesítő hitelek aránya csökkent volt a bankoknál. Sőt, minden lényeges szegmensben növekedett a részvénytársasági hitelintézeteknél: a 2013 végihez képest a vállalati üzletágban 16,0%-ról 16,9%-ra, a lakosságiban pedig 18,7%-ról 19,1%-ra. A bankok teljes hitelállományának NPL-rátája 14,2%-ról 14,7%-ra emelkedett három hónap leforgása alatt.
Menekülnek a külföldi források
Sokat hallani a kamatcsökkentési ciklus bankbetéteket erodáló hatásáról, a számok azonban azt mutatják, hogy ez a hatás csak a lakossági üzletágban érvényesül markánsan: itt egy év alatt 11,3%-kal csökkent a betétállomány, míg a vállalatiban 5,0%-kal nőtt. A részvénytársasági hitelintézetek teljes betétállománya március végére mindössze 125 milliárd forinttal, vagyis 1%-kal lett kisebb egy év alatt, miközben a nettó hitelállományuk 811 milliárd forinttal, vagyis 5,6%-kal apadt.
A bankok eszközoldalán a hitelek aránya 54,8%-ról 53,8%-ra csökkent, a forrásoldalon viszont a betétek aránya az egy évvel korábbi 47,3%-ról 48,7%-ra nőtt. Lassan ugyan, de halad tehát a bankszektor finanszírozásának helyi alapokra helyezése.
Mindez azt is jelenti, hogy a bankok hitel/betét aránya jóval kisebb, mint néhány évvel ezelőtt. A részvénytársasági hitelintézeteket vizsgálva a 175%-os csúcsról 111%-ra csökkent mára a szektor szintjén (a friss tőkemegfelelési mutatót ezúttal nem tette közzé az MNB).
Feltűnően nagy ütemben hagyják el a közvetlen külföldi források a magyar bankszektort: az egy évvel korábbihoz képest csaknem 22%-kal csökkent ezek állománya. A külföldi forráskivonás egy év alatt bekövetkezett 1213 milliárd forintos mértéke csaknem tízszerese annak, amennyi pénz a betétekből kiáramlott. Míg a közvetlen külföldi források csökkenésének mértéke jóval nagyobb volt a hitelállomány visszaesésénél abszolút értékben is, a betétállomány csökkenése jócskán elmaradt attól, vagyis a hiteleket egyre inkább a betétekből teremtik elő a bankok. Emellett máig mintegy 840 milliárd forint értékben a jegybank növekedési hitelprogramja új forráselemként jelent meg a bankoknál. Ez bruttó kihelyezési (flow) adat: a rövid futamidejű hitelek egy része már visszakerülhetett az MNB-hez.