Tízmilliárdokat talicskáznak haza a magyar gazdagok
Árgyelán Ágnes
Tavaly év végére már 3500 milliárd forint fölé emelkedett a hazai privátbankoknál kezelt vagyon, ami több mint 14%-os növekedés a 2014-es adatokhoz képest. A jövőre vonatkozóan is optimisták a szolgáltatók, többségük 1-3 éves időtávon is 8-12% közötti vagyonnövekedést vár házon belül, bár a piac egészére nézve már visszafogottabb számokat jósolnak. A saját vagyon növekedése mellett az offshore pénzek hazatérésében is bizakodóak a pivátbankok, szerintük idén is megismétlődhet a tavalyi rekord a milliárdok hazahozatalában.
A féléves gyakoriságú Portfolio Privátbanki Felmérést 2006 vége óta rendszeresen elkészítjük. A februári felmérésünkben 14 különböző privátbanki szolgáltató vett részt, a szektor legnagyobb szereplőit sikerült elérnünk. A válaszadók által nyilvántartott vagyon 2015. december végén 3517 milliárd forint volt, ami gyakorlatilag teljes piaci lefedettséget jelentett.
3500 milliárd feletti kezelt vagyon
Új lendületet vett a privátbanki vagyon növekedése, mellyel 2015-ben is pozitív számokkal zárták az évet a hazai szolgáltatók. A kezelt vagyon december végével meghaladta a 3500 milliárd forintot, ami több mint 14%-os bővülést mutat a 2014-es adatokhoz képest. Az ügyfélszámlák száma is jelentősen bővült, a tavalyi közel 48 ezer számla éves alapon 3,7%-os növekedésnek felel meg.
(Az ábrán szereplő aggregált értékek a Citigold adatait is tartalmazzák. A Citibank lakossági üzletágának értékesítése már lezárult, azonban a pontos adatok és privátbanki közlés hiányában a Citigold 2014. június végi adatai kerültek feltüntetésre.)
A felmérésben résztvevő szolgáltatók közül a tavalyi második félévben egyedül az SPB belépési limitje emelkedett a korábbi 25 millióról 40 millió forintra (az első félévben az Erste pirvátbankja emelt 50-ről 70 millióra), a legmagasabb belépési korlát pedig továbbra is a Bank Gutmann-nál van 300 millió forinttal. A második helyért három szolgáltató is versenyez, az UniCredit, az MKB és a K&H is 100 milliós belépési limittel rendelkezik, a legalacsonyabb pedig a Budapest Private Banking 25 milliós összeghatára. Az átlagos, egy ügyfélszámlára eső vagyon mértéke 2015 első félévéhez képest is nőtt, az akkori 71 millió forintról december végére 74 millió forintra.
A privátbanki szolgáltatóknál vezetett ügyfélszámlák száma féléves és éves alapon is emelkedni tudott, a Citigold adataitól eltekintve tavaly év végén az ügyfélszámlák már meghaladták a 38 600-at is, ami éves szinten 4,6%-os, féléves szinten pedig közel 3%-os emelkedés. Ügyfélszámlák száma szerint rangsorolva a legtöbbel tavaly is az OTP Private Banking rendelkezett, ezt követte a Budapest Bank és a CIB privátbankja.
Az ügyfélszámlák éves változását nézve a legnagyobb növekedést a Bank Gutmann érte el, ahol 2014-hez képest közel 50%-kal emelkedett számlaszám (igaz, a többiekénél jóval alacsonyabb bázisról indulva), emellett a Concorde Értékpapír és a K&H privátbankja is 10% feletti éves növekedést könyvelhetett el. A legnagyobb visszaesés a Generali ügyfélszámláinál volt közel 15%-kal, de majdnem 10%-kal esett vissza a Budapest Private Banking ügyfélszámláinak száma is.
Jelentősen megugrott a privátbanki vagyon
Míg 2014 év végén még a 2900 milliárdot sem érte el a kezelt vagyon, ez a szám 2015-re már meghaladta a 3300 milliárd forintot, ami több mint 15%-os növekedés. Félév alatt 200 milliárdot gyűjtöttek össze a szolgáltatók, közülük is a Generali, a Bank Gutmann és a Concorde Értékpapír volt a legsikeresebb (volumennövelés tekintetében pedig az OTP). Éves alapon is ugyanez a három szolgáltató tudhatja magáénak a legnagyobb mértékű vagyongyarapodást, ráadásul csak kevés olyan szolgáltató volt, amely ne tudta volna 10% felett növelni a kezelt vagyont.
A legnagyobb szolgáltatók sorrendje mellett a piaci részesedésben sem volt számottevő változás 2015-ben. A tavaly előtti 73%-os piaci részesedést nagyjából 2015-ben is tartani tudták a nagyok a piaci vagyonkoncentrációban. A szolgáltatók közül egy év alatt kis mértékben ugyan, de többen is növelték részesedésüket, a legnagyobb, 32% körüli aránnyal továbbra is az OTP Private Banking rendelkezik.
A lenti arányok persze jelentősen változhatnak, miután kiderült, hogy az Erstéhez került a Citibank lakossági és ezzel együtt a privátbanki üzletága is. Ennek eredményeképp az Erste vagyon alapján a második legnagyobb szolgáltató lehet a piacon az OTP mögött, de a konkrét számokat az Erste korábbi közleménye szerint valószínűleg csak a következő éves privátbanki felmérésünknél ismerjük meg, miután a bank tájékoztatása alapján az ügyfélszámlák átadása 2016 utolsó negyedévénél előbb nem várható. Minden esetre az összeolvadás teret enged majd egy másik szolgáltató megjelenésének a nagyok között, amely a kezelt vagyon nagyságát nézve várhatóan a K&H vagy a Budapest Bank privátbankja lehet, ezzel pedig újabb lendületet kaphat a vagyonkoncentráció.
A privátbanki szolgáltatók kezelt vagyonát tekintve továbbra is dominálnak a befektetési alapok és a kötvénybefektetések, míg a kockázatosabb eszközök, mint a részvények, csak kisebb részét teszik ki a kezelt vagyonnak. Mondjuk a tavalyi részvénypiaci kilengések után nem csodálkozhatunk az eredményen, bár érdekes, hogy átlagosan az ügyfelek vagyonának 15%-a fekszik készpénzben vagy bankbetétekben.
Mint kiderült, tavaly jócskán belehúztak a magyarok az offshore pénzek hazahozatalába, a 2015-ös 52 milliárd forint Stabilitás Megtakarítási Számlákon (SMSZ) történő elhelyezése jóval meghaladta a 2014-ben mért adatokat, ráadásul a folyamatot a tavaly életbe lépő kedvező adózási lehetőségek is segítik. Kíváncsiak voltuk tehát arra, hogy a válaszadók az offshore pénzek mekkora mértékű hazatérésére számítanak egyéves időtávon. A szolgáltatók döntő többsége (60% felett) szerint éves időtávon 10-50 milliárd forint között lehet a hazatérő pénzmennyiség, ráadásul többen voltak azok, akik 50 milliárd feletti offshore pénzek hazahozatalára számítanak, mint azok, akik szerint a 10 milliárdot sem éri el az összeg.
A felmérésben résztvevő szolgáltatók többsége pozitívnak látja a következő egy évet vagyonnövekedés szempontjából, a válaszadók közel 36%-a szerint 8-12%-ot is gyarapodhat a saját vagyonuk, de sokan voltak azok is, akik még ennél is magasabb vagyonnövekedéssel kalkulálnak. A piac egészének növekedésével kapcsolatban már visszafogottabb számokat láthatunk, ebben az esetben már majdnem 60% gondolja út, 4-8% lehet a piaci vagyon növekedése a következő egy évben.
Három éves időtávon is azok vannak többségben, akik 8-12%-os növekedést várnak a saját kezelt vagyontól, itt ugyanakkor már nagyobb a visszafogottabb, 4-8% közötti vagyonbővülésre számítók aránya is. A teljes piaci vagyonnal kapcsolatos várakozások az előzőnél is koncentráltabbak: a szolgáltatók közel 86% szerint 4-8% közötti piaci bővülés lehet a következő három évben.
A szabályozói és piaci környezet okozhatja a legnagyobb fejtörést
Tavaly félév óta sem változott a szolgáltatók megítélése abban, hogy a legnagyobb kockázatot jelenleg is a szabályozói és piaci környezet jelenti a privátbanki szektor számára. Fél évvel ezelőtt ugyanakkor majdnem olyan nagy kockázatnak ítélték meg a válaszadók az ügyfélbizalmat is, ami a mostani felmérésben a harmadik helyre csúszott vissza. Helyette a pénz- és tőkepiaci környezet hordozhat nagyobb kockázatokat, a félelem ráadásul nem alaptalan, a tavalyi hektikus piaci mozgások úgy tűnik, idén is kitartanak.
Kevésbé félnek ugyanakkor a szolgáltatók az új szereplők megjelenésétől a piacon és ezzel együtt a piaci verseny fokozódásától, miközben a magyar gazdaság általános helyzete vagy a hazai gazdaságpolitika már nagyobb kockázatokat rejthet.