Ég a ház: megindult a bedőlt lakossági hitelek bontása
Portfolio
Lassan, de biztosan 17,8%-ra csökkent március végére a nem teljesítő lakossági hitelek aránya a magyar bankoknál. A bedőlt lakossági tartozások 967 milliárd forintra rúgnak, ebből 843 milliárd forint jelzáloghitel, ezeknek a követeléseknek ugyanis bár növekvő hányadát, de még mindig csak évi 5-10%-át pucolják ki a bankok a mérlegükből. Az MNB márciusi ajánlása arra szeretné rábírni a bankokat, hogy strukturálják át bedőlt lakossági hiteleiket, ugyanis a késedelmes adósok csaknem kétharmadának van valamekkora jövedelme. Az adatok tanúsága szerint azonban az átstrukturált hitellel rendelkezők csaknem fele sem törleszt rendesen, esetükben a Nemzeti Eszközkezelő lakásvásárlási programjának újabb kibővítése lenne a legjobb megoldás.
A 90 napon túl nem teljesítő hitelek aránya a lakossági banki hiteltartozásán belül 17,8%-ra csökkent a devizahiteles elszámolás előtti 19,4%-os csúcsról - mutatják az MNB ma közzétett adatai. A bankok szintén ma közzétett alacsony céltartalékolási adatai is arra utalnak, hogy enyhül a nem fizetés problémája:
Összesen bruttó 967 milliárd forintnyi 90 napon túli tartozással rendelkezik a lakosság a bankok felé, ezek 87%-a, vagyis 843 milliárd forint lakáshitelnek vagy szabad felhasználású jelzáloghitelnek számít. Jó hír, hogy az elszámolások után tovább csökkent a bedőlt tartozás, igaz, emögött jórészt eladások állnak.
A nagy jelzáloghitel-túlsúly legfontosabb oka, hogy a fedezetlen fogyasztási hitelek 30-40%-os arányával ellentétben ezeknek a hiteleknek csak évente 5-10%-át tisztítják ki mérlegükből fedezetérvényesítéssel vagy követeléseladással a bankok. Legutóbb 8% volt ez az arány, nemzetközi összevetésben jó alacsony.
Idén március 31-éig bruttó 32,6 milliárd forintnyi hitelt adtak el a bankok 14,6 milliárd forintos áron. Ahogy az alábbi ábrán látható, túlzás lenne azt állítani, hogy az elszámolásokat követően felpörgött volna a nem teljesítő követelések eladása, de sokan erre számítanak.
Május 12-ei hitelezési konferenciánk közönségének mindössze 45%-a véli úgy, hogy 2017 végéig érdemben felpörög a jelzáloghitelek eladása Magyarországon. Hiányoznak ehhez a tőkeerős követelésvásárlók, a lehetséges vásárlók pedig joggal félnek újabb moratóriumok vagy "adósmentő" csomagok bevezetésétől.
Pedig a hitelezők most már egyre kisebb veszteséget szenvednek el nem teljesítő jelzáloghiteleik értékesítésével, illetve fedezetének érvényesítésével is. Ez az ingatlanpiac feltámadása mellett annak is köszönhető, hogy a nem teljesítő lakossági hitelek bruttó értékének 64%-ára már értékvesztést képeztek a bankok, így a hitelek teljes leírásával is "már csak" mintegy 350 milliárd forintot buknának.
Természetesen így sem a követelések teljes elengedését, hanem a piaci követelésvásárlások ösztönzését, illetve a végrehajtások olcsóbbá, egyszerűbbé tételét tartja a legjobb megoldásnak a nem teljesítő hitelek kitisztítására hitelezési konferenciánk közönsége. A már meglévő lehetőségek közül a megfelelő jövedelemmel rendelkezők számára a magáncsőd ősszel várható egyszerűsítése, az alacsony vagy nulla jövedelműek számára pedig a Nemzeti Eszközkezelő idén év végéig 35 ezer darabra szóló lakásvásárlási mandátumának kibővítése lehet a legjobb megoldás.
Ezt azonban, úgy tűnik, megelőzi a hitelek átütemezésében, az adósságszolgálati könnyítésében rejlő még megmaradt lehetőségek kiaknázása. Ezt felgyorsítandó adta ki márciusban ajánlását az MNB arra alapozva, hogy adataik szerint a nem fizető jelzáloghitelesek 62%-a rendelkezik valamekkora jövedelemmel a tartozás törlesztéséhez, illetve annak reménybeli újraindításához.
Épp az MNB friss adatai mutatják azonban azt, hogy az átstrukturált hiteleken belül is nagyon magas, immár 41%-os azok aránya, akik kisebb-nagyobb (inkább nagyobb) késedelemmel törlesztik a hitelüket.
Az adósok helyzetét az is rontja, hogy egy részük még lakásuk eladásával sem tudna megszabadulni egy az egyben a tartozásától. A jelzáloghitelek körében 32% azok aránya, amelyek esetében nagyobb a hiteltartozás aktuális tőkeösszege, mint a lakás forgalmi értéke.
A nem teljesítési probléma elsősorban a szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkezőket sújtja, e tartozások csaknem harmada ugyanis 90 napon túl késedelmes. Továbbra is a támogatott lakáshitellel rendelkezők fizetik messze a legfegyelmezettebben a hitelüket.
Jó hír mindazonáltal, amit már fent is említettünk, hogy a nem fizetés problémája egyre "öregebb" probléma, az újonnan késedelembe esők aránya ugyanis szinte töretlenül csökken. A késedelmes adósok csaknem 50%-a van ma már legalább 1 éve hátralékban.
Végezetül néhány további érdekesség a nem fizető jelzáloghitelesekről az MNB felmérése alapján:
közel 130 ezer adós helyzete marad rendezetlen a Nemzeti Eszközkezelő idei 10 ezer ingatlanvásárlása után,
a nem teljesítő jelzálogadósok átlagos tartozása 9,0 millió forint, ebből 7,9 millió a tőketartozás,
az ingatlanfedezet átlagos forgalmi értéke 10,3 millió forint, a törlesztőrészlet átlagosan 83 ezer, a havi jövedelem pedig 109 ezer forint,
az élő szerződések 40%-nál magasabb az adós törlesztőrészlete, mint a legális nettó jövedelme,
10-20 százalék lehet azok aránya, aki egyszerűen nem akar törleszteni, 37 százaléknak nincs jövedelme, 23 százalék nagycsaládos adós,
45-50 százalékuk esetében lát még az MNB átstrukturálási lehetőségeket.