Hét éve nem látott szinten a magyarok bedőlt hiteltartozásai
Palkó István
Utoljára 2010 elején volt a mostaninál is alacsonyabb a magyar lakosság 90 napon túl nem teljesítő bankhiteleinek összege. Arányuk, vagyis a lakossági NPL-ráta 13%-ra olvadt 2016 végére, ami ötéves mélypontot jelent. Üröm az örömben, hogy az év végi javulás négyötödét nem a törlesztési képesség helyreállása, hanem a követeléseladások adták, amelyek miatt egyszerűen kikerültek e hitelek a statisztikákból. A novemberi Erste-Intrum Justitia ügylet kiugróan nagy volt, ez az eladás akár 100 milliárd forint feletti jelzáloghitelállományt is érinthetett.
Az MNB pénteken közzétett lakossági hitelstatisztikái szerint 5325 milliárd forintnyi lakossági hiteltartozásból 692 milliárd forint számított 90 napon túl késedelmesnek 2016 végén. Az állomány 2010 eleje, a 13,0%-os arány pedig 2011 vége óta nem látott mélypontot jelent.
A 90 napon túl késedelmes hitelek mellett a kisebb, 90 napon belüli hátralékok aránya is csökkent, a mostani 10%-nál kisebb arányt nem is találtunk a 2009-ig visszanyúló statisztikában. Határozottan javul tehát a lakosság hiteltörlesztési képessége.
A nem teljesítő hitelek állományában három hónap alatt megfigyelhető 183 milliárd forintos csökkenés kisebb részben, kevesebb mint 20%-ban valószínűleg annak köszönhető, hogy helyreállt egyes ügyfelek fizetőképessége. Ebben vélhetően már volt szerepe az MNB tavaly márciusi ajánlásának, amely megegyezésre és a törlesztés helyreállítása ösztönözte a feleket, vagyis a bankokat és ügyfeleiket. Úgy hírlik, ezek az ősszel tetőző kapcsolatfelvételek végül csak kis részben voltak sikeresek.
A csökkenés nagyobbik része az alábbi ábrán látható megugrásnak köszönhető: soha nem látott összegben adtak el nem teljesítő jelzáloghitelt a bankok. A 150,4 milliárd forintnyi nettó értékesítés nagy részét az Erste Bank novemberben az Intrum Justitia számára eladott állománya adhatja. A 19 milliárd forintos vételárat igen, az állomány pontos nagyságát azonban nem tették közzé a felek, így csak sejthetjük, hogy ez 100 milliárd forint felett lehetett.
Volt egy jelentős, közel 183 milliárd forintos követelésvásárlás is a bankpiacon, ami azonban bankok közötti állománymozgás volt, és döntő részben vélhetően az Axától az OTP-hez kerülő lakossági jelzáloghitel-állományt takarja. A fenti ábrán ezzel megtisztítottuk az adatokat, a lenti ábrán viszont látható, hogy ez az ügylet az említett erstés esettel együtt mekkora kiugrást okozott a statisztikákban.
Ha megnézzük, hogy a bankok megmaradt nem teljesítő hitelállománya hogy oszlik meg, akkor láthatjuk, hogy ezek 86%-a jelzálogfedezetű hitel. Itt maradt még tehát jó sok teendőjük a bankoknak a portfóliótisztítás során. Banki forrásaink szerint néhány, követeléseladásról szóló tárgyalás folyamatban van a bankszektorban.
A legnagyobb nem teljesítési aránnyal viszont a szabad felhasználású jelzáloghitelek után az autóhitelek küzdenek, itt is megoldatlan tehát még a probléma. A személyi kölcsönök, áruhitelek, és főleg a támogatott lakáshitelek viszont jól állnak. Előbbieknél, vagyis a fedezetlen fogyasztási hiteleknél a követelésvásárlói piac tisztította meg persze leginkább a banki mérlegeket.
A teljes nem teljesítő hitelállománnyal együtt az átstrukturált hitelek állománya is visszaesett 2016 végén. Az egy évvel korábbi 40,3%-ról 37,8%-ra csökkent viszont a 90 napon túl késedelmes hitelek (vagyis a sikertelen átstrukturálások) aránya e tartozások körében.
Végezetül még egy érdekes ábra: a késedelmes lakossági hitelek közel fele több mint egy éve nem fizető, a 90 napon túl hátralékos hitelek esetében pedig 87% az éven túl nem teljesítő hitelek aránya. Viszonylag alacsony tehát az újonnan nem teljesítővé váló hitelek jelentősége, ami szintén örvendetes jelenség.