Mindegy, hogy nő vagy csökken a kamatszint, a bankok így is, úgy is csak nyernek rajta?
A Reuters cikke az első negyedéves gyorsjelentését nemrég közzétevő francia BNP Paribas példáján keresztül világ rá arra, hogy a kamatkörnyezet csökkenése nem olyan rossz hír a bankoknak, mint elsőre sejtenénk.
Jean-Laurent Bonnafé vezérigazgató csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy bevételeik legalább 2%-kal nőhetnek idén, és különösen a kamatcsökkentésektől vár új lendületet az év második felében.
A piac jelenlegi várakozásai szerint idén 2-3 kamatcsökkentésről határozhat az EKB, év végén a jelenleg 4%-os irányadó kamat így 3,25-3,5% körül lehet. A paradoxon az, hogy a magasabb kamatlábak növelték a bankok bevételeit, és most az alacsonyabbak is segíthetnek nekik.
A BNP Paribas-nak és sok más európai nagybanknak hatalmas állománya van fix kamatozású eszközökből, főleg jelzáloghitelekből. A Deutsche Bank lakossági hitelállományának a 80%-a is öt évnél hosszabb lejáratú lakossági hitelből áll.
A fix kamatozású eszközök nagy állománya lehetővé teszi, hogy a kamatcsökkenés miatt ne essen úgy vissza a bankok bevétele, ahogy azt a kamatkörnyezet változásai rövid távon indokolnák, miközben a mérleg forrásoldalán lévő, nagyobb arányt képviselő rövid lejáratú kötelezettségeik kamata már csökkenni fog, így a forrásköltségeik nagyobb mértékben csökkenhetnek, mint a bevételeik (ha utóbbiak egyáltalán csökkenni fognak).
Vannak olyan bankok is, amelyek nagyon aktív fedezeti tevékenységgel készülnek az alacsonyabb kamatkörnyezetre. A brit Barclays például úgy számol, hogy a fedezeti ügyletekből származó bruttó bevételei 2024-re már mintegy 4 milliárd fontot tehetnek ki. Elemzők úgy látják, hogy a bank nettó kamatbevétele a következő években még a kamatlábak csökkenése mellett is növekedni fog.
Címlapkép forrása: Shutterstock