10 legendás pénzügyi csalás, amibe beleremegett a világ

Huszák Dániel
A világ legravaszabb pénzügyi svindlerei dollár milliárdokat tüntettek el piramisjátékokban vagy éppen trükkös könyveléssel, de volt, aki kétszer is eladta az Eiffel-tornyot, illetve aki majdnem megvett egy jegybankot. Bemutatunk tíz legendássá vált pénzügyi csalást.

1 2 3

Az ember, akihez kötelező befektetni, aki eladta az Eiffel-tornyot és aki a portugál jegybankot akarta megvenni.

A Wright-pánik



Forrás: Shutterstock
James Whitaker Wright a XIX. század közepén-végén építette fel nagyszabású svindlijét. Több bányászcéget is alapított, amelyeknek az élére befolyásos nemeseket, arisztokratákat ültetett.

Gyakorlatilag státusszimbólummá vált a Wright-csoport vállalataiba befektetni, a cégek azonban csak papíron voltak szolvensek és csak azért tudtak működőképesek maradni, mert egymásnak hiteleztek.

A séma akkor omlott össze, amikor Wright beszállt egy vasútvonal költséges és komplikált kivitelezésébe, vélhetően azért, hogy elérje, hogy lovaggá üssék. Megpróbált meglógni a letartóztatás elől, de elkapták és elítélték, kicsivel ezután öngyilkos lett. Amikor kiderült a csalás, a londoni tőzsde is összeomlott.

Az ember, aki kétszer eladta az Eiffel-tornyot



Forrás: Shutterstock
Az Osztrák-Magyar Monarchiában született Victor Lustig rengeteg átverést végigvitt az életében, a leghíresebb ezek közül az volt, amikor két ügyfelének is eladta az Eiffel-tornyot.

Az 1920-as években több fémhulladék-bontóval is leült tárgyalni, akiknek beadta azt a mesét, hogy Párizs le akarja bontani az Eiffel-tornyot, mivel túl drága fenntartani. A kormány megbízottjának adta ki magát és előadta, hogy egy kis kenőpénzért el tudja intézni, hogy a bontómunkálatok jövedelmező megbízását az adott cég kapja meg. Két céget sikerült átvernie, ebből egy még fizetett is.

Lustig egyébként karriere alatt pénzt hamísított, sőt kamu "pénznyomtató-automatákat" is forgalmazott, de még Al Caponét is átverte.

A portugál bankjegyválság



Forrás: Shutterstock
Alves dos Reist úgy emlegetik, mint az ember, aki ellopta Portugáliát. 1924 körül hamisított egy megbízást a portugál jegybanktól, amit leadott a nyomdának, ahol a portugál escudót nyomták; azt hazudta, hogy ebből egy angolai hitelt akar kifizetni a központi bank.

Összesen 200 ezer 500 escudós bankjegyet nyomtattak Reisnek, ami Portugália GDP-jének 0,88%-a volt, a bankjegyek ráadásul tökéletesen hasonlítottak a forgalomban lévő pénzhez, az egyetlen hiba az volt, hogy egyes sorszámokat többször felhasználtak.

Reis a pénzt külföldi valutákra, nemesfémekre és kisebb címletű portugál pénzre váltotta, miután hozzá került, sőt társaival még egy bankot is alapított. A csalást a portugál jegybank megvásárlásával akarták eltüntetni, ezt végül nem sikerült megvalósítani.

Végül nem is a hamis bankjegyekkel buktak le, hanem azzal, hogy egyre több politikus és újságíró kezdett el aggódni, hogy a bankjuk, ami elsősorban Angolába hitelezett, valójában a németek titkos befolyásszerzési eszköze lehet a portugál gyarmaton. Végül egy nagyszabású nyomozás kiderítette, hogy több azonos szériaszámmal rendelkező bank is forgalomban van, rengeteg ebből Alvesék bankjában.

A botrány az escudo árfolyamát és a kormány hitelességét is bedöntötte (az 1926-os puccs is részben Reisék csalásának köszönhető), az 500-as címletet pedig kivonták a forgalomból. Alvest 20 év börtönbüntetésre ítélték, 1955-ben, 58 évesen halt meg, tíz évvel szabadulása után.
1 2 3

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF