10 legendás pénzügyi csalás, amibe beleremegett a világ

‹ 1 2 3 ›

A piramisjátékozás atyja

Charles Ponzi, a Ponzi-sémák vagy más néven Ponzi-rendszerek névadója Olaszországban látta meg a napvilágot 1882-ben, az 1920-as években kezdte el svindler pályafutását az Egyesült Államokban. Kitalálta, hogy ki tudja játszani a nemzetközi válaszdíj szelvények (International Postal Reply Coupons - IRC) rendszerét arbitrázs-kereskedéssel, vagyis azzal, hogy különböző országokban megvásárolja őket és Amerikában a többszöröséért értékesíti a kuponokat. 1920-ban indította el a Securities Exchange Company névre keresztelt vállalkozását (miután üzleti ötletéhez egy banktól sem kapott hitelt),

azt ígérte a befektetőinek, hogy 50%-os nyereséget tud nekik szerezni 45 napon belül, illetve 100%-os nyereséget 90 napon belül a szelvényekkel, valójában azonban az új ügyfelek pénzéből fizette ki a régi klienseit.

Ponzi eredetileg átmeneti megoldásnak szánta a rendszert, azonban hamar rájött arra, hogy kivitelezhetetlen a szelvényekkel való arbitrálás; ugyanis csak az első 18 ügyfelének 53 000 kupont kellett volna áthoznia Európából az Egyesült Államokba. Később, amikor már 15 000 ügyfele volt, egy Titanic-méretű hajó sem lett volna elég a bélyegek importjához. Nem is beszélve arról, hogy ötlete sem volt arra, hogy váltsa pénzre az IRC-ket.

Egyre több kérdést vetett fel Ponzi rendszerének működése, ahogy az ügyfelei szaporodtak, végül újságírók és egy pénzügyi szakember buktatták le, akiknek gyanús lett, hogy körülbelül 160 millió válaszdíj szelvény kellett volna ahhoz, hogy Ponzi az ígért nyereséget teljesíteni tudja, valójában azonban mindössze 27 ezer volt forgalomban.

Nyolc hónapja futott a piramisjáték, amikor a csaló nyakába szakadt a sémája. 20 millió dollárnyi veszteséget okozott, ami mai értéken körülbelül 240 millió dollárnak felel meg. Öt évet töltött börtönben, aztán amikor további 9 évre ítélték, Brazíliába szökött, ahol végül 1949-ben meghalt.

A Baker-örökség

Ez az 1936-os svindi nagyon hasonló egyes, a mai napig futó "nigériai herceges" öröklési átverésekhez. Egy bűnbanda kitalálta, hogy egy bizonyos Jacob Baker ezredes meghalt és dollár milliárdokat érő földterületet hagyott maga után, ők pedig azért pereskednek, hogy a "Baker-örökösök" hozzá tudjanak jutni az "örökségükhöz".

Megkerestek Pennsylvaniában mindenkit, akinek Baker volt a vezetékneve és megkérték, hogy járuljanak hozzá a "jogi vita" költségeihez, így feléjük is csúsztatnak majd az örökségből. Mai értéken majdnem 500 millió dollárt össze tudtak gyűjteni a csalók a naiv áldozatoktól.

A tisztítócég

A ZZZZ Best az 1980-as évek egyik nagy tőzsdei sztorija volt, az ipari szőnyegtisztítással foglalkozó vállalat piaci kapitalizációja elérte a 200 millió dollárt.

Az egyetlen baj mindössze annyi volt vele, hogy a cég csak papíron létezett és gyakorlatilag lopott hitelkártyákból szedték össze a működtetéséhez szükséges pénzt.

1987-ben omlott össze a sztori, gyakorlatilag lenullázódott a vállalat részvényeinek árfolyama, mindössze 64 ezer dollárt sikerült megmenteni a cég eszközeinek értékesítéséből. Barry Minkow, a cég vezetője 25 évre került börtönbe. Később még tíz évre bezárták, mert manipulálta a Lennar árfolyamát, valamint a saját egyházától is lopott. Az esetet a mai napig gyakran használják a könyvelési csalások iskolapéldájaként.

• Címkék:
• öngondoskodás,
• piramisjáték,
• csalás,
• huszák dániel,
• lopás,
• wall street,
• bernie madoff,
• könyvelési botrány,
• enron