Elszomorodsz, ha megtudod, mibe tették a pénzüket a magyarok
Portfolio
100 új megtakarított forintból 44-et állampapírba, 22-t bankszámlára, 20-at pedig készpénzbe "fektettek" a magyarok 2017-ben. Hiába esett vissza az állampapírok értékesítése, a pénzügyi szektor nem tudott lecsapni az érkező ügyfélpénzekre, hiszen az új megtakarítások mintegy tizedét helyezték csak az emberek befektetési alapba, nyugdíjpénztárba, életbiztosításba vagy éppen részvénybe. Szélsőséges kockázatkerülésre, óvatos tartalékolásra utalnak a számok, jó hír viszont, hogy tavaly 7,3%-kal nőtt a háztartások pénzügyi vagyona.
Az MNB ma közzétett előzetes pénzügyi számla statisztikáiból kiderült:
a magyar háztartások bruttó pénzügyi vagyona tavaly 7,3%-kal 47 920 milliárd forintra emelkedett,
ha az "egyéb tulajdonosi részesedésektől" megtisztítjuk az adatokat, akkor 7,4%-kal 34 830 milliárd forintra.
Mindkettő új csúcsot jelent, és egy évtized alatt 85, illetve 74%-os emelkedést, vagyis nominális értelemben, pénzügyi megtakarításainkat tekintve ennyivel gazdagabbak lettünk.
Reálértelemben persze ennél kisebb volt a növekedés, de kissé szintén meghaladta a 2016-os értéket. A teljes pénzügyi vagyon 5,1%-kal nőtt tavaly.
A fenti számok a növekvő gazdasági teljesítmény mellett nem meglepők, és azt mutatják, hogy nemcsak a fogyasztás, hanem a megtakarítások is emelkedtek az elmúlt években. Ennél azonban érdekesebb, hogy miként oszlott meg a családok megtakarítása.
Elmondható, hogy a (tulajdonosi részesedések nélkül számított) pénzügyi vagyon 15,0%-a folyószámlán hevert 2017 végén, ami közel duplája a válság előtti szintnek. Ennél azonban sokkal látványosabb növekedést produkáltak az állampapírok, amelyek aránya immár 14,4%.
Öldöklő küzdelem bontakozott ki a legjelentősebb megtakarítási formák között, amelyek közül egyelőre a látra szóló betétek állnak az élen, de ott vannak a nyomukban az állampapírok is. A legnagyobb, 20%-os növekedést a lakosság állampapír-állománya produkálta tavaly, 15%-os emelkedésével a folyószámlabetét és 10%-kal a készpénz következett. Mindez szélsőséges kockázatkerülésre utal, ami csak erősödött 2017-ben.
A kevésbé preferált és a statisztikákban eltörpülő megtakarítási formák között élen állnak az életbiztosításban heverő pénzek (életbiztosítási tartalék), ugyanakkor ezek állománya csak 4%-kal nőtt tavaly a 9%-os bővülést mutató nyugdíjpénztári vagyonnal szemben. A nem tőzsdei részvények állománya 48%-kal, a tőzsdei részvényeké 8%-kal nőtt tavaly a családoknál.
A biztosítók számára érdekes életbiztosítási tartalékállomány nem éri el a 2000 milliárd forintot, és a teljes (tulajdonosi részesedések nélkül számított) megtakarítási állományhoz mért aránya folyamatosan csökken, 2017 végén felülről megközelítette az 5,5%-ot.
Az éven belül lekötött forintbetétek átlagkamata tavaly a bankközi kamatok csökkenésével párhuzamosan decemberről decemberre 0,54%-ról 0,24%-ra csökkent, ennek fényében nem csoda a lakosság elfordulása e megtakarítási formától. A bankbetétek közel kétharmada látra szóló betét.
A pénzügyi szektor számára talán legérdekesebb ábránk az alábbi: mint látható, az összes jelentősebb megtakarítási formába pénz áramlott tavaly, vagyis a nettó tranzakciók a kedvező gazdasági klímának köszönhetően pozitív voltak. Tavaly nettó 1932 milliárd forinttal nőtt a háztartások pénzügyi vagyona (egyéb tulajdonosi részesedések nélkül), ebből nettó 851 milliárd forint (44%) áramlott az állampapírokba, ami visszaesést jelent a 2016-os nettó 1028 milliárd forinttal szemben. 100 új megtakarított forintból 22-t bankszámlára, 20-at pedig készpénzbe "raktak" a magyarok 2017-ben.