Meglepetésre BBB mínuszra javította a magyar besorolást a hitelminősítő, a hírre szárnyakat kapott a forint.
Az S&P az új "BBB mínusz" besorolás mellé stabil kilátást adott Magyarországnak, elsősorban a javuló költségvetési, külső sérülékenységi és növekedési kilátásokkal indokolta a döntést. 2016-19 között most 2,%-os növekedésre számítanak átlagosan, eközben hangsúlyozzák, hogy az államadósság-ráta és a bruttó külső finanszírozási igény csökken.
A hitelminősítő a javuló adatok mellett arra számít, hogy az MNB is visszább vesz majd aktív monetáris politikai szerepvállalásából, például az önfinanszírozási program is lassan lecseng majd. Hangsúlyozzák, hogy Magyarországnak egyszer sem volt fizetési mérleghiánya 2009 óta, 2015-ben pedig a GDP 8%-ával finanszíroztuk a külföldet.
Pozitívumként említi a hitelminősítő az adósságon belül a deviza-részarány csökkenését, emellett csökkent a külföldiek súlya is a magyar állampapírok piacán. Ezekkel hazánk kevésbé lesz érzékeny a jövőbeli sokkokra a cég elemzői szerint.
Az S&P-nél arra számítanak, hogy 2019-ig a kormány és a jegybank további növekedésösztönzésre adja majd a fejét, például azt gondolják, hogy a kamatkiadások és az adóbevételek miatt vártnál kedvezőbb költségvetési folyamatokat nem a hiány további csökkentésére, hanem egyes területeken kiadásnövelésre, máshol pedig adócsökkentésre fordítják majd. Ugyanakkor a kormány erősen elkötelezett az alacsony hiány mellett, vagyis várhatóan a mostani 2% körüli szinten marad a deficit a következő években is átlagosan.
A költségvetési előrejelzést illetően lefelé mutató kockázatokat hordoz az, ha a kormány további cégek megvásárlása mellett dönt, illetve a vártnál erőteljesebb gazdaságélénkítő programot jelent be. Ebbe a körbe tartozik az esetleges választási költségvetés a 2018-as parlamenti választások előtt, illetve az állami nagyberuházások (például Paks-II.) esetlegesen túlszaladó költségei.
Az S&P is kiemeli a magyar gazdasággal kapcsolatban az utóbbi hónapok egyik slágertémáját: a bérnyomást és a néhány szektorban tapasztalható munkaerőhiányt. Kiemelik, hogy 2015 eleje óta 4%-kal emelkedett a magyar munkaerő költsége, ami a hatodik legmagasabb ütem volt az EU-ban. Emellett figyelmeztetnek arra, hogy az ingatlanárak az EU-ban a legnagyobb növekedést mutatták hazánkban az utóbbi időszakban, 2016 első negyedévében 15%-os volt a növekedés tavalyhoz képest, ami részben a kormány intézkedései (pl. CSOK) okoztak, részben pedig a 2008-2009-es válságból magához térő gazdaság.
A pénteki közlemény végén a hitelminősítő szokás szerint arról ír, mi okozhat további változást. Eszerint akkor minősíthetnek fel még jobban, ha az adósságráta a becsültnél gyorsabban esik, ezzel párhuzamosan pedig a kamatkiadások is csökkennek. A leminősítés akkor kerülhetne szóba, ha a költségvetési fegyelem érdemben romlana, illetve megfordulna az adósságráta csökkenő trendje, vagy komoly külső kockázatok veszélyeztetnék Magyarországot. Emellett kockázatként emelik ki a transzparencia romlását, főleg ha az finanszírozási kockázatokat hordoz.