Hogy lehet az, hogy hónapokig kell várni egy villanyszerelőre vagy egy festőre?
Országszerte hatalmas problémát jelent a szakképzett mesteremberek hiánya. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) is foglalkozik a kérdéssel, Szakképzések iránti igényfelmérés című kutatásuk eredményei is megerősítik a KSH adatait.
Kiderült, hogy a fővárosban minden harmadik vállalkozás munkaerőhiánnyal küzd.
A budapesti cégek számára az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy egyáltalán nincs jelentkező, vagy ha van is, akkor alulképzettek és rossz munkamorállal, ellenben magas fizetési elvárásokkal rendelkeznek – állapította meg a kutatás.
A kézműipari szakmák esetében nehézséget jelent a pályakezdő fiatalok megszólítása és bevonása, hiszen gyakran nincsenek tisztában a lehetőségeikkel, és elképzelésük sincs arról, hogyan néz ki egy-egy mesterség a gyakorlatban. Ráadásul a frissen végzett szakemberek sok esetben külföldön helyezkednek el, ezáltal még jobban leszűkülnek a munkáltatói lehetőségek.
Nincs utánpótlás, ezen kellene változtatni
A BKIK Kézműves tagozatának egyik fontos célja, hogy minél több szakmát felkaroljon, és hatékony, értékes szolgáltatásokkal támogassa működésüket. Jelenleg a legfontosabb a munkaerőpiaci kereslet és kínálat egymásra találásának biztosítása. Épp ezért a BKIK Kézműves tagozata igyekszik megszólítani a pályaválasztás előtt álló fiatalokat, hogy valamilyen kézműipari szakmát válasszanak, és céljuk az is, hogy a tanulók testközelből ismerhessék meg az egyes mesterségeket. Erre több eszköze is van a tagozatnak.
Szeretnénk olyan műhelyekbe, üzemekbe elvinni a fiatalokat, ahol a legmodernebb technikák és felszerelések mellett ismerkedhetnek meg egy-egy szakmával. Fontos, hogy a gyerekek maguk is kipróbálhassák a gyakorlatban az adott mesterséget, ezért a cél az iskolákkal való együttműködések megszervezése
– mondta a Portfolio-nak a tagozat elnöke, László Sándor, aki arról is beszélt, hogy tapasztalata szerint a különböző pályaorientációs rendezvények sokat segíthetnek a potenciális utánpótlás megtalálásában. Jó példa erre a tavaly ősszel az Ipari tagozattal közösen megszervezett BKIK Digitális Expo részeként bemutatott autóipari kiállítás, amelyre több, mint 800 szakiskolai tanuló látogatott ki.
László ugyanakkor kiemelte, a rohamléptékű technológiai és digitális fejlődés mellett a már gyakorló szakembereknek is folyamatosan képezniük kell magukat.
Szolgáltató kamaraként a vállalkozások alapvető működését támogató továbbképzési lehetőségeket biztosítunk, és folyamatosan frissítjük a kínálatunkat
– tette hozzá. A tanulók mellett fontos azokat a szakembereket is képezni, akik tanítani fogják őket. A BKIK 50 órás gyakorlati oktató-képzésével a duális szakképzésbe becsatlakozó vállalkozások is korszerű tudást biztosíthatnak szakembereik számára, valamint teljesíthetik a gyakorlati képzőhelyek számára jogszabályban előírt személyi feltételeket.
„A tapasztalatok szerint a jelentős munkaerőhiánynak van egy másik oka is: a generációs különbségek. A cégek nincsenek felkészülve azokra a technológiai újításokra, amikkel a pályakezdő fiatalok dolgozni szeretnének. A generációs különbségek feloldására szervez a BKIK olyan fórumokat, ahol a pályakezdő, vagy még tanuló szakemberek a már régóta piacon lévő, sikeres vállalkozásokkal együtt ismerkednek a modern technológiákkal és osztják meg véleményeiket egymással. Ilyen a tavaly indult Kandó Klub, amely kiválóan tükrözi a kamara és a felsőoktatási intézmények közötti kiváló együttműködést is” – emelte ki Szányi Gabriella, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara PR és marketing igazgatója. A Kandó Klubot a BKIK Ipari Tagozata és Kézműipari Tagozata hívta életre a Corvinus Egyetemmel együttműködve.
A cikk megjelenését a BKIK támogatta.
Címlapkép: Getty Images