Matolcsy György hadjáratot hirdetett, erős pénzügyi támadástól félti Magyarországot
Melyek a főbb állítások?
Matolcsy György Magyar Nemzetben megjelent cikkének főbb állításai az alábbiak (kiemelések tőlünk):
- A cikk elején az 5,9%-os deficitcéllal elfogadott 2022-es költségvetési törvényről megállapította: „A döntést hibásnak tartom, mert feleslegesen épít be jelentős kockázatokat a magyar gazdaság működésébe. "A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetése ezért elindítja a költségvetési egyensúly helyreállításáért vívott negyedik hadjáratát.” Szavai szerint ennek „célja, hogy ... már 2022-ben helyreállítsuk a 3 százalék körüli költségvetési hiányt és ezzel elérjük az államadósság-ráta erőteljes csökkentését.”
- „A 2022-es költségvetés kiindulópontjai hibásak, ezért ezekre nem épülhetett jó büdzsé.”
- Rámutat, hogy „a 2022. évi költségvetés nem lehet az újraindítás költségvetése, mert a magyar gazdaság már újraindul(t) ebben az évben. Az első negyedév jobb lett a vártnál, a második negyedév két számjegyű növekedést hoz és a nyári hónapokban helyreállítjuk a 2019. év végi GDP-szintet.” Ezek miatt a magyar gazdaságot 2022-ben már nem kell magas költségvetési deficittel újraindítani, ehelyett lehetséges és szükséges a korábbi egyensúlyi pályára való visszatérés.
- A cikk egyik legerősebb állítása, hogy Matolcsy szerint a 2022-éáes költségvetés „az újraindítás helyett az infláció költségvetése”. Ezt azzal indokolja, hogy a válságból való gyors magyar gazdasági kilábalás „inflációs kiugrásokat hoz magával, mert a kényszerűen felhalmozott kereslet nem találkozik azonnal azonos mennyiségű és szerkezetű kínálattal a belső piacon. Ebből lesz a kiugró infláció. Miután ez más országokban is így lesz, az importált infláció szintén megugrik.”
- Rámutat, hogy „tovább fűti az inflációt a költségvetés 5,9 százalékos GDP-arányos hiányából következő többletkereslet, ami a kiugrásokat tartósan magas inflációs pályára terelheti.
- A 2022-es költségvetés tehát inflációt gerjeszt az egyensúlyi pályára való visszaállás inflációt mérséklő hatása helyett.
- A jegybankelnök a kockázatérzékelését alátámasztó adatokat úgy sorolja, hogy „a magyar gazdaság a V4-csoporton belül a legmagasabb adósságrátával rendelkezik, miközben a legmagasabb költségvetési hiányt tervezi 2022-re, ami egyben az EU harmadik legnagyobb hiánya is lenne.”
- Mindezek után az MNB-elnöke a pénzügyi támadás lehetőségét feszegeti: „Ha a pénzpiacok a két számjegyű GDP-növekedéssel járó idei második negyedéves újraindítás után úgy ítélik meg, hogy a változatlan törlesztési moratórium, az elfogadott 2022-es költségvetés, a tartósan kiugró infláció és a legnagyobb negatív reálkamatok együttesen fenntarthatatlan gazdaságpolitikát jelentenek, akkor erőteljes pénzügyi támadás érheti Magyarországot.”
- Matolcsy szerint az erőteljes pénzügyi támadást csak „a moratórium célzott átalakítása (csak a valóban rászorulók folytathatják) és a jövő évi költségvetés módosítása védhetik ki.”
- A jegybankelnök azt is leszögezi: „hibás a hiány mögött álló állami beruházási politika”. Ezzel arra utal, hogy „a jövő évi költségvetés 5,9 százalékos hiánya mögött az állami beruházások a GDP 7,1 százalékos mértékére tervezett költségei állnak. Ha ezt megfeleznék, azonnal lehetővé válna már 2022-ben az egyensúlyi pályára való visszatérés. Az EU-ban az állami beruházások fedezetének átlagos aránya a GDP 3-3,5 százaléka közelében van és a pénzpiacok ezzel hasonlítják össze a magyar adatot.”
- Azt is hangsúlyozza Matolcsy, hogy „a tervezett állami beruházások jelentős része ráadásul el sem indul 2021-ben, jó részük még 2022-ben sem, ezért felesleges megterhelni velük a költségvetést.”
Mindezek után azzal az idézettel zárja Matolcsy a cikkét, hogy
a bölcs ember többet tanul ellenségeitől, mint a bolond a barátaitól.
(Baltasar Gracián).
Éles hangú bírálatok vannak Matolcsy György cikkében
A Magyar Nemzetben ezen túl minden hétfőn délben megjelenik a Magyar Nemzeti Bank elnökének tollából egy írás és ennek a sorozatnak a mai első részének fő üzenete, hogy szerinte túl magas 2022-es költségvetési hiány ezért „a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetése ezért elindítja a költségvetési egyensúly helyreállításáért vívott negyedik hadjáratát annak érdekében, hogy minél előbb 3 százalék közelébe, tehát a 3-3,4 százalékos GDP-arányos sávba csökkentsük a jövő évi államháztartási hiány célszámát.”
Egy elfogadott költségvetési tervnek régóta nem ment neki ilyen erősen jegybankelnök Magyarországon. Egyelőre nem világos, hogy Matolcsy a meghirdetett hadjáratban milyen eszközökkel küzdene a magas deficitcél ellen, mindenesetre ez a most kialakult helyzet még jobban rávilágít arra, hogy éles szembenállás alakult ki 2021 tavaszára-nyarára a gazdaságpolitika két ága: a fiskális és a monetáris politika között. Érdekesség, hogy az MNB-elnök írása éppen egy nappal a holnapi kamatdöntő Monetáris Tanács ülése előtt érkezett, ahol kamatemelés várható.
Matolcsy szerint „ha a pénzpiacok a két számjegyű GDP-növekedéssel járó idei második negyedéves újraindítás után úgy ítélik meg, hogy a változatlan törlesztési moratórium, az elfogadott 2022-es költségvetés, a tartósan kiugró infláció és a legnagyobb negatív reálkamatok együttesen fenntarthatatlan gazdaságpolitikát jelentenek, akkor erőteljes pénzügyi támadás érheti Magyarországot.” Ezen kockázat azonosítása után a jegybankelnök leszögezte:
Ezt a moratórium célzott átalakítása (csak a valóban rászorulók folytathatják) és a jövő évi költségvetés módosítása védhetik ki.
Éppen ma hangsúlyozta egy külön közleményben azt az MNB, hogy már a moratórium lejárta előtt kezdje el minél több család a hiteltörlesztést, hogy ne kamatozzon tovább a tartozás.
Hogy jutottunk el idáig?
Matolcsy György bírálatai nem a derült égből villámcsapásként érkeztek, hiszen már két hónapja, a 2022-es költségvetési törvényjavaslat parlamenti beterjesztésekor is elkezdte bírálni a túl magas deficitcélt a Költségvetési Tanács, amelynek tagja. Aztán erre a kormány úgy ragált, hogy a koronavírus-válság elhúzódó hatásainak enyhítésére, a helyreállítás jegyében (éppen a 2022-es választási évben) még mindig szükség van jövőre is 5,9%-os deficitre.
Két héttel ezelőtt egy szakmai konferencián ismét kemény bírálatokat fogalmazott meg Matolcsy György Orbán Viktor kormányfő és Varga Mihály pénzügyminiszter jelenlétében, de ez sem ösztönözte arra a kormányt, hogy módosító indítványokkal faragjon a hiánycélon, így a parlament a múlt héten változtatás nélkül elfogadta az 5,9%-os deficitcél mellett a törvényt, amit hivatalosan nem választási költségvetésnek nevez a kormány.
Mindezek után érkezett a jegybankelnök negyedik hadjáratot emlegető mai írása.
Címlapkép forrása: MTI/Koszticsák Szilárd. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszédet mond a Világgazdaság üzleti napilap Magyarország újraindításáról szervezett konferenciáján a Budapest Kongresszusi Központ 2021. június 9-én.