Miről is van szó?
A kormány kitart régi szokása mellett: koronavírus ide, válság oda, semmi sem állhat a költségvetés korai elfogadásának útjába. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a parlament előtt lesz a törvényjavaslat május 4-én, és várhatóan még a nyáron el is fogadják a képviselők a 2022-es számokat. Mielőtt azonban mindenki számára megismerhetővé válna a dokumentum, azt megelőzően a tervezetről véleményt kell alkotnia a háromtagú – Kovács Árpád elnök, Matolcsy György jegybankelnök, Domokos László számvevőszék-elnök – Költségvetési Tanácsnak. Ezt a véleményét hozta nyilvánosságra a tanács kedd délután. A KT véleménye nemcsak azért érdekes, mert értékeli a várható költségvetési folyamatokat, hanem azért is, mert már ebből a (most 19 oldalas) dokumentumból kiderülnek részletek és fő számok a kormány benyújtás előtt álló jövő évi tervezetéből.
A KT véleményére erősített rá a Magyar Nemzeti Bank kedden megjelent közleménye (ne feledjük: a jegybank elnöke a tanács tagja), melynek már a címe sokat mondó, ugyanis azt üzeni:
gyorsabb hiánycsökkentéssel a fenntartható felzárkózásért.
Ebben az MNB szakértői amellett érvelnek, hogy „a növekedés megteremtése után azonban figyelmünket az egyensúlyok helyreállítására kell fordítanunk”. „A gazdaságpolitika feladata 2021-ben a dinamikus gazdasági növekedés megindítása, 2022-től pedig már az egyensúly visszaállításának és a fenntartható felzárkózásnak a biztosítása” – teszik hozzá. Az MNB-ben úgy vélik, hogy a gazdasági helyreállás gyors lesz idehaza, ez pedig szerintük megfelelő alapot ad a 2022-es költségvetési hiány markánsabb csökkentésének.
Határozott javaslatot is megfogalmaz a jegybank: ezek szerint „a gazdasági környezet a kormány által tervezettnél (a 2021-es 7,5%-os GDP-arányos deficitet a kormány 5,9%-ra tervezi csökkenteni) gyorsabb ütemű hiánycsökkentést is lehetővé, illetve szükségessé tesz”. Megjegyzik, hogy amennyiben megvalósul a várt erőteljes GDP-növekedés, akkor erre alapozva gyorsabban kell csökkenteni a deficitet, egyúttal meghatározzák a kívánt hiányszintet is. Ez alapján 3% közeli deficitre kell törekedni jövőre, így 2023-ban akár a 3% alatti hiány is megvalósulhat a GDP arányában.
Azt is elárulja a jegybank, hogy a magas hiánnyal kapcsolatban milyen aggodalmai vannak. El szeretné kerülni, hogy „a globálisan emelkedő inflációs környezetben a költségvetési hiány a kereslet aránytalan emelésével további inflációs kockázatokat okozzon”.
A kormány 2022-es fő számai
A tanács dokumentumából kiolvasható, hogy a kormány milyen makrogazdasági számokra alapozza a jövő évi terveit:
- 5,2%-os GDP-növekedés.
- Mind eredményszemléletben, mind pénzforgalmi szemléletben 5,9%-ra mérséklődik a költségvetés hiánya a GDP arányában a 2021-ben 7,5%-ra emelt hiányszintről.
- A központi alrendszer -5,8%-os, a helyi önkormányzati alrendszer +0,1%-os, míg az ide sorolt külső szervezeti kör -0,2%-os egyenleggel szerepel.
- A kamatkiadások a GDP 2,4%-át teszik majd ki. Az elsődleges egyenleg tehát a GDP -3,5%-a.
- A GDP-arányos strukturális hiány tervezett mértéke 5,5%, ami jóval magasabb, int a középtávú
- A költségvetés tartalékai a GDP 0,4%-át fogják elérni, a 2021-es 0,5%-os szint után, amit a Költségvetési Tanács kockázatosnak tart. Ez így adódik össze: a Rendkívüli kormányzati intézkedésekre 145 milliárd forint, a Járvány Elleni Védekezés Központi Tartalékára 20 milliárd forint, a Gazdaság-újraindítási Akcióterv Központi TartaIékára 68 milliárd forint.
- Az államadósság-ráta a 2021-es 79,9%-ról 79,3%-ra mérséklődik a következő év végére.
- A háztartások fogyasztási volumene 4,8%-kal bővül.
- A beruházások 7,2%-kal növekednek, és a beruházási ráta 28,5%-ra emelkedhet jövőre.
- A Gazdaság Újraindítási Alap mérete 3720 milliárd forint lesz
- Uniós források: a 2014-2020-as ciklushoz kapcsolódóan 1350 milliárddal számol a kormány, míg a 2021-2027-es ciklusból érkező brüsszeli pénzek 1700 milliárd forintot tehetnek ki.
- A munkatermelékenység 4,1%-kal javul.
- A foglalkoztatottak száma 2022-ben 1,1%-kal nő.
- A bruttó és nettó átlagkereset egyaránt 7,7%-kal emelkedhet.
- Az export 10,5%-kal, az import 10%-kal bővülhet.
A Tanács (az Állami Számvevőszék, és a Magyar Nemzeti Bank szakértőinek elemzéseire támaszkodva) úgy gondolja összességében, hogy a jövőre várt magas gazdasági növekedés megvalósulhat, ha a járvány a várakozásokkal összhangban lecseng és a világgazdaságban nem lépnek fel váratlan súrlódások. Alapvetően a gazdaságról pozitív képet festett a Tanács véleménye. „2022-ben a GDP volumene már több mint 4%-kal meghaladja a járvány előtti szintet, miközben 2021-2022-ben a GDP nominálisan 8-9%-kal emelkedik. A már elindított és jövőben tervezett állami beruházásoknak, a lakásépítési programoknak és a jegybank által támogatott kedvező finanszírozási környezetnek köszönhetően a beruházási ráta az eddig mért szintjénél is magasabbra, 28,5%-ra emelkedik 2022-ben. Ezen felül 2022-re a gazdaság hasonlóan közel kerülhet a teljes foglalkoztatáshoz, mint a járvány előtt volt, de annál érdemben magasabb reálbér-szinten. Ennek következtében a háztartások fogyasztása 2021-2022-ben is dinamikusan emelkedik, miközben a megtakarítási ráta várhatóan csökken. Összességében tehát a belső kereslet gyors emelkedése várható, ami az adóalapok dinamikus bővülésén keresztül kedvezően hat a költségvetés bevételeire” – sorolta a KT.
Figyelmeztet a Tanács!
Arról már a múlt hét folyamán beszámoltunk, hogy folyamatban van a 2021-es költségvetés módosítása, melynek során a Költségvetési Tanács fontos kéréseket fogalmazott meg (külön cikkünkben bemutattuk, hogy új tervei alapján mire készül a kormány). Azonban ehhez képest is, valamint a korábbi évek tanácsi véleményével összevetve a mostani, 2022-es költségvetést véleményező dokumentumban határozott, a kormány eredeti terveinek több helyen is ellentmondó üzeneteket is találhatunk.
Ezek közül a legfontosabb, hogy amennyiben növekedési vagy járványügyi kockázatok nem realizálódnak, akkor az államháztartás hiánya 2022-ben a tervezetben szereplőnél legyen közelebb a 3 százalékos GDP-arányos referencia értékhez. Később a KT anyaga egyenesen így fogalmaz:
célszerűnek tartaná a tanács a bemutatottnál kisebb hiány tervezését a költségvetési egyensúly gyorsabb helyreállítása érdekében.
A Költségvetési Tanács az államháztartás hiánya mértékével kapcsolatos állásfoglalást véleményének alapkérdéseként kezelte. „A gazdasági növekedés helyreállása után meg kell találni az optimális egyensúlyt a gazdasági növekedés és a költségvetési egyensúly visszaállítása között” – fejtették ki.
A KT szerint a belső kereslet gyors bővülése nemcsak segíti, hanem indokolja is a költségvetési egyensúly javítását.
A költségvetési hiányra vonatkozó megállapításával függ össze lényegében, hogy a Tanács nem tartja elégségesnek az adósság csökkentésének mértékét, a lehetőségekhez képest. Az adósságszabály biztonságos teljesülése érdekében szükségesnek tartja az adósságmutató gyorsabb csökkentését.
A KT véleményéből az is kiolvasható, hogy a kormány a Stabilitási törvény módosítására is készül, ugyanis a jelenlegi magyar szabályok szerint csak akkor lehet 3% felett a deficit, ha a GDP zsugorodik.
Túlfűtött lesz a magyar gazdaság?
A következő érdekessége a dokumentumnak, hogy a Költségvetési Tanács tart a magyar gazdaság túlfűtöttségétől. A háztartások fogyasztásának gyors bővülése és a magánszféra beruházási aktivitásának dinamikus növekedése esetén az ösztönző az állami ösztönző intézkedések (Gazdaságújraindítási Alap, Foglalkoztatási Alap) a gazdaság túlfűtöttségét eredményezhetik, növelve az inflációs nyomást és veszélyeztetve a külgazdasági egyensúlyt. Ezért a tanács azt javasolja, hogy a kormány kösse az egyes kiadási előirányzatok felhasználását feltételhez, csak akkor költse el, ha a gazdaság dinamizálásához azokra tényleg szükség van.
Itt konkrétan a dokumentum úgy fogalmaz, hogy „a magyar kormányzatnak a költségvetési egyensúly helyreállítása iránti elkötelezettségét jól demonstrálná, ha a várható GDP összege három százalékának megfelelő összegű kiadási előirányzatot ,,feltételhez kötötten felhasználható" előirányzatként jelölne meg a költségvetés. Így ugyanis ezen kiadások nélkül számolva a kormányzati szektor GDP arányos hiánya nem érné el a három százalékot”. „Már a GDP egy-másfél százalékának megfelelő kiadási előirányzat feltételhez kötése is jól mutatná a magyar költségvetési politika elkötelezettségét az államháztartási egyensúly javítása mellett, valamint kifejezné, hogy a széleskörű beoltottsággal a magyar kormányzat megteremt ette az egyensúlyt megőrző gazdaságinövekedés egyik alapvető feltételét” – vetik fel.
Azt vetíti előre a tanácsi anyag, hogy „azzal is számolni kell, hogy a háztartások és a vállalkozások viselkedésében a fordulat év közben következik be, és a költségvetési politikának még az akár negyedévente is változó helyzethez is célszerű lenne alkalmazkodnia”.
Máskor pedig azt írja a túlfűtöttséggel kapcsolatban, hogy „amennyiben a fogyasztási és beruházási kereslet növekedése mellett a költségvetési kiadások is az egyensúlyi szint felett maradnak, akkor a gazdaság egyes területein kapacitásproblémák alakulhatnak ki abból fakadóan, hogy a kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel”.
Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök (j) szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. április 27-én. Forrás: MTI/Balogh Zoltán
