Miért nem fogja a következő magyar kormány sem bevezetni az eurót?

Erős ellenzéki ígéret volt az euró bevezetése

Az elmúlt hetekben az ellenzéki pártok az előválasztási kampányban többször is hitet tettek az euró bevezetése mellett, ez volt több párt gazdaságpolitikai elképzeléseinek egyik sarokköve.

De mekkora a realitása annak, hogy a következő kormányzati ciklusban, 2026-ig csatlakozunk az eurózónához?

Röviden: nagyon kicsi. Nem véletlen, hogy a miniszterelnök-jelöltek utolsó tévévitájában szerdán az RTL Klubon már Dobrev Klára is finomított. A Demokratikus Koalíció jelöltje úgy fogalmazott, hogy 2026-ig elérhető az eurócsatlakozás feltételeinek teljesítése. Vagyis nem az euró 2026 előtti bevezetése már a cél, hanem a felkészülés a későbbi csatlakozásra. Ez pedig már reálisabbnak tűnik, mint az, hogy öt éven belül euróval fizessünk Magyarországon.

Egyetlen feltételt teljesítünk

Az utóbbi években többször szóba került az euróbevezetés kritériumrendszerének reformja, ezen a téren az MNB volt az egyik úttörő. A magyar jegybank régóta hangoztatja, hogy a maastrichti kritériumrendszer elavult, sokkal részletesebb, kifinomultabb kritériumokat kell meghatározni, melyek biztosítják az euró sikeres bevezetését, elsősorban azt, hogy a valutaövezetben is folytatódjon a gazdasági konvergencia.

Az egyelőre nem ismert, hogy az ellenzéki pártok euróbevezetési stratégiájában a jegybankéhoz hasonló, szigorúbb kritériumrendszerrel számolnak-e, de érdemes a hivatalos felvételi feltételek, a maastrichti kritériumok teljesülését megvizsgálni.

Az öt feltételből jelenleg egyet sem teljesítünk, a hosszútávú kötvényhozamokra vonatkozót éppen csak elbukjuk.

• Korábban volt olyan időszak, amikor három, jóindulattal akár négy feltételnek is megfeleltünk, azonban a koronavírus-válság a magyar fundamentumokat sem hagyta érintetlenül.
• Az inflációs kritériumban jelenleg messze vagyunk a céltól, hiszen az egész EU-ban az egyik legmagasabb a magyar áremelkedési ütem.
• A költségvetési hiányt illetően volt olyan időszak, amikor megfeleltünk az előírásnak, azonban a válság miatti gazdaságélénkítés jelentős romlást hozott a fiskális számokban. És a jelenlegi tervek szerint egyhamar nem is lesz 3% alatti deficit.

A GDP-arányos államadósságráta évekig csökkent, 80% környékéről 65%-ra. Ezzel már majdnem teljesítettük a 60 százalékos kritériumot, ráadásul ezt az előírást általában rugalmasan kezelik, egy fenntarthatóan csökkenő adósságrátát már el szoktak fogadni a csatlakozáskor. A válság miatt azonban tavaly 80 százalék fölé ugrott vissza az adósságráta, így most megint éveknek kell eltelnie, hogy ezt a fenntartható csökkenést fel tudjuk mutatni.

És akkor még ott a titokzatos ERM-II.

Ötödik feltételként az euró bevezetése előtt előírják az árfolyamstabilitást, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy két éven keresztül benn kell lenni az úgynevezett ERM-II. árfolyamrendszerben. Ebben pedig a forint árfolyama a kérdéses időszakban nem térhet el plusz-mínusz 15 százaléknál nagyobb mértékben az előzetesen meghatározottól.

A széles sávban rögzített árfolyamrendszer alkalmazása elsősorban politikai kérdés, akkor szoktak ide belépni az országok, amikor már komolyan gondolják az euró bevezetését.

Ennél a kritériumnál előnyben vannak azok az országok, melyeknél már a csatlakozástól függetlenül valamilyen módon rögzített árfolyamrendszer van. Éppen ezért van most az euróbevezetés küszöbén Bulgária és Horvátország. A részben vagy teljesen rögzített árfolyam miatt az esetükben nem jelent valódi hátrányt a lebegő, önálló árfolyampolitika feladása.

Az árfolyamstabilitási kitételről még egy dolgot érdemes megjegyezni: az ERM-II-höz való csatlakozásnak nem feltétele a többi kritérium teljesítése. Vagyis, ha egy ország közeledik a feltételeknek való megfeleléshez, és erős euróelkötelezettséget mutat fel, akkor az euróövezeti országok és az EKB jóváhagyásával megkezdheti ezt a kétéves időszakot.

Összességében Magyarország esetében még attól is messze vagyunk, hogy közeledjünk a kritériumok teljesítéséhez. Vagyis most a rögzített árfolyamrendszerhez való csatlakozás sem realitás, ráadásul akarat sincs rá.

Legkorábban néhány évnyi javulás után lehetne életszerűen beszélni az euró közelgő bevezetéséről, és akkor kezdhetnénk meg a kétéves rögzített árfolyam időszakát.

Egy egyszerű példával érdemes megmutatni, hogy más országok időzítési tapasztalatait alapul véve milyen körülmények között érhető el a 2026-os csatlakozás. Tegyük fel, hogy a jövő évi választásokat az ellenzék nyeri. 2022 tavaszán, nagyon magas infláció (4-5%) és költségvetési hiány (6% körüli GDP-arányosan) mellett bizonyosan nem életszerű az ERM-II. rendszerbe való felvételt kérni. Ha egy év alatt a helyzet sokat javulna, akkor egy évvel később, tavasszal lehet egy rendkívül ambiciózus cél az új árfolyamrendszer bevezetése. Ha ez valóban megtörténne 2023-ban, akkor 2025 tavaszán, kora nyarán letelne a szükséges két év, illetve ekkor vizsgálhatja meg az EU, hogy a többi kritérium szempontjából hogy áll Magyarország. Ha teljesítjük a kritériumokat, akkor lehetne fél év technikai felkészülés után 2026 elején csatlakozni az euróövezethez.

VAGYIS VAN ELMÉLETI LEHETŐSÉG A 2026-OS EURÓBEVEZETÉSRE, DE A REALITÁSA ERŐSEN KÉRDÉSES.

A fentiek ellenére persze lehet gondolkodni az euró bevezetésén és lehet erről politikai-társadalmi-gazdasági vitát folytatni az előnyök és a hátrányok számba vételével. Az elmúlt hónapokban az MNB is ebbe az irányba mozdult el, Virág Barnabás alelnök a Portfolionak adott interjúban beszélt hosszú évek után nyíltan a magyar euróbevezetésről. Szerinte a legfontosabb, hogy az euróra ne egy út végállomásaként, hanem fontos mérföldkőként tekintsünk. A valutaövezethez való csatlakozástól függetlenül szükség lenne egy hosszútávú gazdaságstratégiára, aminek végeredménye lehet a jelenlegi vagy a később szigorodó kritériumok teljesítése.

Persze egy esetleges ellenzéki választási győzelem esetén már az is komoly fordulat lenne, ha egyértelműen európárti kormánya lenne Magyarországnak, mely a mielőbbi bevezetést tűzné a zászlajára.

Így a jövő évi választások valódi tétje nem az, hogy lesz-e 2026-ra magyar euró, hanem az, hogy a következő négy évben többet fogunk-e beszélni erről a témáról és tesz-e a kormány lépéseket a mielőbbi csatlakozás érdekében.

Címlapkép: Getty Images