Bulgária egy évvel kitolta, 2025 elejére az euróbevezetés céldátumát.
Nem valószínű, hogy Magyarország a következő tíz évben bevezeti az eurót, de arra is minimális az esély, hogy kilépnénk az Európai Unióból – vélekedett a múlt heti Budapest Economic Forum közönsége. A Portfolio konferenciáján szokás szerint több kérdést is feltettünk a hallgatóságnak, így véleményt mondtak az inflációról, a költségvetésről és a magyar hiteliminősítői besorolásról is.
Nem igaz, hogy a 2010 és 2020 közti évtized lett volna a legsikeresebb időszak a magyar gazdaságban – mondta a Pénzcentrumnak Bod Péter Ákos közgazdász. Az MNB korábbi elnöke szerint belátható időn belül akkor sem tudnánk bevezetni az eurót, ha a szándék meglenne rá. Egy másik volt jegybankelnök, Surányi György pedig arról beszélt, hogy a 2010-es évtized messze nem tekinthető akkora sikertörténetnek a gazdaságban.
Oroszországot vádolja a bolgár kormány azzal, hogy finanszírozza az ország eurószkeptikus mozgalmait, ezzel próbálja megakadályozni a közös európai deviza bevezetését – írja a Bloomberg. A bolgárok évek óta szeretnének az eurózóna tagjai lenni, de eddig mindig találtak náluk valami kivetnivalót.
Nincs más választásunk, mint az eurózónához való csatlakozási folyamat ütemtervének kialakítása – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Sinkó Ottó, a Videoton Holding társ-vezérigazgatója. Hozzátette: nemcsak gazdasági, hanem elsősorban politikai üzenete lenne annak, ha Magyarország elköteleződne az euró mellett. Szerinte a globális és a hazai gazdaság kritikus helyzetben van. "Magyarországnak még 2024-ben is fájdalmasak lesznek a világgazdaság problémái, különösen akkor, ha nem jutunk hozzá az EU-forrásokhoz" - vélekedett.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint korai Magyarország euróövezeti csatlakozásáról beszélni.
Az elmúlt egy év egyszerűbb lett volna, ha Magyarország már az euró előszobáját jelentő ERM-II. árfolyamrendszer része lett volna, az euróbevezetésről pedig „gondolkozni kell a lehetőségen, de kapkodnia a magyar kormánynak ebben a kérdésben nem szabad” – jelentette ki Varga Mihály a vg.hu-nak adott interjúban. A pénzügyminiszter egyúttal azt is érzékeltette, hogy mind az idei 3,9%-os, mind a jövő évi 2,9%-os GDP-arányos államháztartásin hiánycél kapcsán lát teljesülési kockázatokat. Az idein kapcsán például úgy fogalmazott: „ha a második félévben a gazdaság stabil növekedési pályára tud állni, akkor látok arra esélyt, hogy intézkedések nélkül is a 3,9 százalékos idei hiánycélt teljesítsük.”
A bolgár parlament egy vitatott szavazáson elutasította a szélsőjobboldali Vashrazhdane (Újjászületés) párt által javasolt népszavazást, amelynek célja az euró bevezetésének elhalasztása volt.
Jövő nyárra 3 százaléki körüli éves inflációt, 2024 egészében pedig 3,5-4 százalékos növekedésre számít Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. Arra számít, hogy még az idén is 1 százalék körüli lehet a GDP-növekedés, valamint hogy jövőre az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat 2024 végére teljesítheti Magyarország. Beszélt arról is, hogy a hazai kiskereskedelmi forgalomban óriási visszaesés van.
A román kormány 2026-ra szeretné bevezetni az eurót, jóval korábban, mint a jelenlegi céldátum szerinti 2029-es euróövezeti csatlakozás. A helyreállítási pénzek helyes felhasználásával gyorsítanának a folyamaton.
Idén év végével búcsúzott volna a bolgár leva, de el kell halasztani az euró bevezetését a magas infláció és az ország politikai válsága miatt.
Bulgária jövő év elején vezetné be az eurót, de az országban egyre nehezebbnek tűnik a lépés: a lakosság fél a közös valutától, a gazdasági kritériumok teljesítésére egyelőre nem képesek, míg a sorozatos kormányválságok bizonytalan helyzetet teremtettek. Az unió egyik legkorruptabb és legszegényebb országa egyre nagyobb bajban.
Horvátország január elsején huszadik országként csatlakozik az euróövezethez, valamint a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik.
Orbán Viktor a mai kormányinfón több kérdést is kapott az euróbevezetés kapcsán, és a miniszterelnök elmondta, hogy vannak érvek az euró bevezetése mellett, az ellene szóló érvek viszont meghaladják azokat.
Londoni pénzügyi elemzők szerint számos előnnyel jár Horvátország számára az euró január 1-én esedékes hivatalos bevezetése.
Egyértelműen az volt az ember érzése a szerdai Budapest Economic Forum konferencián, hogy az üzleti szektor bizalma kezd megrendülni a forintban. Feltűnő volt, hogy az elmúlt időszak forintgyengülése után többen is felvetették az euró bevezetésének szükségességét, sok vállalatvezető is utalt arra, hogy a kiszámíthatatlanság a legrosszabb az üzlet szempontjából. Ettől még persze a gazdaságpolitika valószínűleg nem lesz hirtelen európárti, de egyre erősebben merül fel a kérdés más országok példáját figyelve, hogy elindul-e egy spontán euroizáció a gazdaságban. Ha pedig az üzleti szektor elkezd egyre inkább euróban számolni, akkor akár a hivatalos belépés hiányával is egyre inkább elfogadott lehet itthon fizetőeszközként, akár „az euró be is vezetheti önmagát”.
Különösen nagy értékű vesztegetés elfogadásával vádolják.
Informatikai berendezéseket, telefonokat foglaltak le.
Hamarosan szavaz a Szenátus a segélycsomagról.
Óriási lehet az adatközpontok energiaigénye.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
