Az év, amikor Magyarországnak kukoricát kellett importálnia (TOP 10 sztori - 6.)
Emberemlékezet óta nem fordult elő olyasmi, ami idén megtörtént: Magyarországnak 2022-ben importálnia kellett kukoricát, mert a hazai termelés nem fedezte a szükségleteket.
A jelenség hátterében a döbbenetes pusztítást végző aszály áll, amely megviselte ugyan a kalászos gabonát, így a búzát és az árpát is, de igazán nagy kárt a kukorica és a napraforgó termésében tett. Ez utóbbi, őszi betakarítású növény rendszeresen ki van téve a nyári hőhullámoknak, amelyeket több-kevesebb sikerrel túl is él. Olyannyira, hogy bár az aszály ma már rendszeresen előforduló káresemény a magyar mezőgazdaságban, egy normál évben így is 6-8 millió tonna, egy jól sikerült esztendőben pedig 9 millió tonna kukoricát is képes termelni az ország, amelyből mindig bőven jut exportra is.
Ilyen rossz termés még nem volt
A helyzet azonban évről évre rosszabb. Az idei, példa nélküli pusztítást végző szárazság mértékét jól jelzi, hogy az idei kukoricatermés mindössze 2,4 millió tonna lett – ilyen rossz eredményre pedig a statisztikai adatközlés kezdete óta nem volt példa.
Ez a mennyiség nem fedezi a hazai igényeket, ezért az ország idén – először, de könnyen lehet, hogy nem utoljára – behozatalra szorult.
A hazai kukorica-felhasználókat, így például az állattenyésztőket főként az ukrán import mentette meg.
Az Alföld elesett
Már a nyár közepén világos volt, hogy komoly gondok vannak a terméssel. Július közepére mintegy félmillió hektárnyi termőterületen keletkezett akkora kár, hogy erről a területről semmiféle érdemi termést nem lehetett betakarítani.
A nyár előrehaladtával ez a kárral érintett terület lényegesen nőtt, a két leginkább érintett növényfaj a kukorica és a napraforgó volt.
Az aszály nem egyformán viselte meg az ország egyes vidékeit. Míg a Dunántúlon nagyon vegyes volt az összkép és kiszáradt, közepes, valamint szép termést hozó területek váltogatták egymást, addig a keleti országrészben szinte bibliai csapásokat idéző szárazság alakult ki.
Különösen az Alföld, azon belül is a Dél-Alföld szenvedte meg a szárazságot.
Ezeken a vidékeken sok-sok hektáron egyáltalán nem lehetett termést betakarítani, mert már nyár közepére elpusztult az összes növény.
A régóta nem látott aszály ráadásul egy olyan évben vitte el a termés jelentős részét, amikor rendkívül magas árak vannak, vagyis a gazdák – normál körülmények között – kifejezetten jól kereshettek volna idén. Az összesített kár meghaladja az 1000 milliárd forintot.
A klímaváltozás csak ront a helyzeten
Az idei nagymértékű szárazság ugyan kirívó, de nem előzmény nélküli, az éghajlatváltozás miatt pedig egyre gyakrabban fordulhat elő ilyesmi a jövőben.
Az idei aszály tanulságai felgyorsíthatják a kukorica visszaszorulását Magyarországon.
A hazai tájon valaha teljesen általános növény ma már legalább 300-400 ezer hektáron nem termelhető igazán eredményesen – még akkor sem, ha nincs olyan drámai helyzet, mint idén. Ezeken a vidékeken egymást váltják az elfogadható és rossz évek, és az elmúlt 10-15 megfigyelései alapján utóbbiak, vagyis a nagyon gyenge termést hozó esztendők kerülnek egyre inkább túlsúlyba a klímaváltozás előrehaladtával.
A hazai szántóföldi termőterület egyelőre 6-8 százalékát kitevő, kukoricatermesztésre mindinkább alkalmatlan terület aránya tehát várhatóan rohamosan nőni fog, ahogy az éghajlat egyre szélsőségesebbé válik.
A kukorica számára ugyanis az egyenletes, érlelő, de nem túl forró nyári meleg, és különösen az életciklusa elején elegendő csapadék kell. Ezek az ideális körülmények korábban kifejezetten kedveztek korábban a hazai kukoricatermesztésnek, ám az elmúlt évtizedekben egyre ritkábban vannak ilyen kedvező feltételek.
A megoldást rövid távon a búza és részben a napraforgó hangsúlyosabbá válása lehet.
A búza több előnyt is tartogat a gazdák számára: alapvetően ellenálló, strapabíró, viszonylag egyszerűen termelhető növényről van szó, a mostani jó terményárak mellett már közepes terméshozammal is képes profitot termelni. A növekedése ráadásul javarészt olyan időszakokra esik, amikor a durva hőség még jellemző, hiszen a nyár első felében már aratják.
Van alternatíva
Hosszabb távon ennél nagyobb mérvű változás is történhet a hazai vetésszerkezetben.
Ebben a folyamatban az egyik lehetséges választ egy Afrikában és Dél-Európa legforróbb részein terjedő, hőségtűrő növény, a cirok jelentheti.
A mostohább vidékeken a kukorica egyik legfőbb alternatívája ez a növény lehet, amely szárazság- és hőségtűrése miatt már most is egyre népszerűbb a dél-európai termelők körében. Franciaország déli tájain, például Toulouse környékén, valamint Olaszország Emilia Romagna régiójában már évek óta nagy ütemben zajlik a kukorica visszaszorulása, és a cirok terjedése, az ottani gazdáknak, felvásárlóknak egyaránt jó tapasztalataik vannak a növénnyel, amelynek az említett országokban már a piaca is megfelelően kiépült.
Idehaza a cirok termelése és felvásárlási hálózata még gyerekcipőben jár.
Pedig a például Afrikában már széles körben elterjedt növény szemestakarmánynak, sőt, az emberi élelmezésben is kiválóan hasznosítható jó beltartalmi értékei miatt, és egyre népszerűbb a silócirok is, amelyet elsősorban a tejelő tehenészetek alkalmaznak tömegtakarmányként. A Magyarországon egyelőre kis piaccal rendelkező növény ezért várhatóan a jövőben érdemi felfutást élhet meg, és egyes területeken felválthatja a kukoricát.
TOP10 sztori
Ahogy minden évben, a Portfolio szerkesztősége idén is összeállította az év legmeghatározóbb eseményeit, híreit. Ez a cikk is egy a 10 közül.
Címlapkép: Az évtizedek óta nem látott rendkívüli aszály miatt kármentő, kényszer silózással próbálják megmenteni a terméketlen ültetvényeket, mert érdemi termés betakarítására nincs esély. Ezzel a munkával is igyekezni kell amíg tápértéke van az elszáradó szárakban. A Keleti- és Dél- Alföldön több gazdaságban az egész kukorica vetésterület kiszáradt. Forrás: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor