A monszunesők nyolc nappal a szokásosnál korábban érkeztek meg India legdélebbi államába, Keralába, ami enyhülést hoz a hőhullám után és javítja a mezőgazdasági kilátásokat.
Gyakran szokták mondani a szakértők, hogy Magyarországot az adottságai alapján agrárországnak tekinthetjük, melynek egyik oka az, hogy területének több mint fele mezőgazdasági terület. Az is sokszor elhangzik, hogy például a kukoricából, legalábbis a jobb években, akár kétszer annyit állítunk elő, mint amennyi a belső szükséglet, így bőven jut exportra is. A számok azonban azt is mutatják, hogy a magyar GDP lényeges szelete a szolgáltató szektorból és az iparból származik. De akkor most agrárország vagyunk vagy sem? Erre a kérdésre keressük a választ az Alapvetés új műsorában Madár Istvánnal, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjével.
A Portfolio Agrárium 2025 konferencián a szakértők az öntözésfejlesztési támogatások hatásairól és a precíziós öntözési rendszerek előnyeiről beszéltek, kiemelve a szenzorok és az automatizáció szerepét. Részletesen elemezték a piaci trendeket, különösen a kukorica visszaszorulását és a napraforgó térnyerését, valamint a klimatikus és geopolitikai tényezők hatásait. A finanszírozási és gazdálkodási stratégiák kapcsán hangsúlyozták a költséghatékonyság és a tőkeerő fontosságát, amely segíti a termelőket a piaci ingadozások kezelésében. Az ukrán termékek importkorlátozásainak jövője és az agrárhitelezés változásai is kiemelt téma volt, mivel ezek alapvetően befolyásolják a magyar mezőgazdaság versenyképességét. A szakértők szerint a következő időszakot a folyamatos alkalmazkodás és az új technológiák iránti nyitottság fogja meghatározni.
Az európai gabonatermelés idén elérheti a legalacsonyabb szintet 2007 óta, a termelési költségek és az időjárási tényezők együttes hatása miatt. A helyzetet tovább súlyosbítja az ukrán gabonaimport által támasztott kemény verseny, valamint a romló minőség a főbb terményeknél.
Új, a termelők felelősségét pontosabban szabályozó gabonaszerződéseket szeretne látni a kormány – mondták el az Agrárszektor gabonakereskedelemre rálátó forrásai a szaktárca vasárnapi közleménye után. Ha ez megvalósulna, akkor a termelőnek csak addig kellene felelősséget vállalnia az eladott áruért, amíg át nem adja a vevőnek – ez jelenleg sok esetben a végső vevőig tart, vagyis a gazda akkor is bukik, ha a köztes és a végső felhasználó között „leromlik” a gabona minősége.
Magyarország határában is megjelent az egyik legveszélyesebb kártevő, az őszi sereghernyó: Romániában már egyre több földön pusztítanak a csoportosan megjelenő állatok.
Az előrejelzések szerint a Kirk hurrikán maradványai szerdán elérik Franciaország északnyugati részét, heves esőzéseket és orkán erejű szelet hozva - számolt be a Bloomberg.
Szeptember elejére mind műholdas, mind termelői adatszolgáltatáson nyugvó agrárkamarai termésbecslési adatok rendelkezésre állnak a hazai kukorica és napraforgó esetében. Előbbinél az elmúlt 15 év harmadik legalacsonyabb termése várható 5,1 millió tonnával, de ez mennyiségileg fedezi a hazai felhasználási igényeket - közölte az Agrárminisztérium vasárnap.
Minimálisan csökkent az élelmiszerek világpiaci ára augusztusban havi szinten az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapján pénteken közzétett adatok szerint.
Hetek óta egyre fokozódik az aszály Magyarország nagyobb részén, a kukorica- és napraforgóállományok egyre többfelé kényszerérésben vannak és száradásnak indultak, de egyelőre nem várható számottevő eső - írta a HungaroMet Zrt. csütörtöki agrometeorológiai elemzésében.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) pénteken közzétett adatai szerint a világélelmiszer-árindex júliusban enyhén csökkent. A gabonafélék árának mérséklődése részben ellensúlyozta a hús, a növényi olajok és a cukor árának emelkedését – írja a Reuters.
Magyarországon 24-25 ezer hektáron termelnek csemegekukoricát, az ültetvények 90 százalékát öntözik, az elmúlt napok kánikulai időjárása miatt azonban így is valamivel kevesebb teremhet, mint tavaly – mondta az InfoRádióban Pásztor Tamás őstermelő, a Tímári Csemege Szövetkezet igazgatósági tagja.
A tíz napja tartó forróságban többnyire csak elszórt jelleggel hoztak enyhülést záporok, de szerdán az Alföld szárazsággal küzdő területein többfelé voltak felhőszakadással is járó heves zivatarok, így ezeken a helyeken enyhült az aszály - írta a HungaroMet Zrt. csütörtöki agrometeorológiai elemzésében.
Az Alföld számos területén kritikusan száraz a talaj, és az aszály egyre nagyobb területeket érint. A Hungaromet tanulmánya szerint az ország különböző részein – köztük a Duna-Tisza közén, a Dunántúl keleti szélén és a Maros-Körös-közének nyugati felén – a talaj felső rétege már most veszélyesen száraz – számolt be az RTL Híradó.
Napok alatt eloszlatta a kukorica-rekordtermésről szőtt álmokat a szokatlanul durva hőhullám, amely az országot sújtja. Bár a kukorica legsérülékenyebb időszaka, a virágzás már véget ért mire a kánikula megérkezett, a hőstressz így is sokat árt a növényeknek és lényegesen szerényebb terméskilátásokat vetít előre - írta meg az Agrárszektor. Hogy pontosan mekkora lesz a kiesés, az a következő napok időjárásától függ: az egyelőre tartósnak ígérkező hőhullám nem sok jót ígér, de már egy kis csapadék is sokat enyhíthet a helyzeten. A szerencsésebb, dunántúli területeken ennek ellenére is hamarosan mínusz egy tonnát lehúzhatnak a gazdák a várt hektáronkénti hozamból. Ahol azonban eddig sem volt elegendő eső, ott nem sok kapaszkodó van: egy hektárra vetítve akár 2-3 tonna is lehet a hőség számlájára írható kiesés.
Az elmúlt napok nagyrészt száraz időjárása kedvez az aratásnak, de a forróság az érésben lévő búzának nem tesz jót - írta a HungaroMet Zrt. csütörtöki agrometeorológiai elemzésében.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője értékelte a magyar gazdaság kilátásait.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Erre az országra vélhetően te sem gondoltál.
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
