MNB: Új szakaszba lép a monetáris politika, kisebb kamatcsökkentések jönnek ezután

A 2024-es gazdasági közeg nem olyan, mint 2020 előtt, különösen nem olyan az infláció tekintetében. Minden elemzésünk azt mutatja, hogy a gazdasági növekedés előtt álló legfontosabb kihívás a bizalom, a gazdasági szereplők hitének a helyreállítása. Ezt az árstabilitással lehet elérni - mondja Virág Barnabás.

Minél hatékonyabb a monetáris transzmisszió, annál hatékonyabb lehet az inflációcsökkentés. A kamatsapkák kivezetése fontos lépés a transzmisszió helyreállásához, a jegybank üdvözli ezt a lépést.

(A betéti kamatstapka április 1-jei kivezetéséről és a kkv-hitelek kamatstopjának ugyanekkor esedékes megszűnéséről szólt a kérdés-válasz, miközben a lakossági jelzáloghitelek kamatstopja – jelen állás szerint legalább június 30-áig – továbbra is fennmarad.)

A jegybanknak árstabilitási célja van - mondja a kötelező választ a kérdésre Virág. Az inflációt meghatározó faktorokat együttesen értékeli a jegybank, a pénzpiaci faktor egy fontos elem, és a jövőben még fontosabbá válhat az infláció szerkezetét figyelve.

Az év közepéig látunk nagy biztonsággal előre, annyi ismeretlen makrogazdasági és pénzpiaci változó van, hogy az év végére vonatkozóan csak annyit lehet mondani, hogy a jegybank óvatos, adatvezérelt megközelítése megmarad - mondja Virág, újból jelezve, hogy az év végi várakozások előreszaladtak.

Az árfolyambegyűrűzés hatása erősödött Magyarországon (értsd: a gyengülés hatása gyorsabban és erőteljesebben emelkednek az árak, mint korábban), ezért is fontos a stabilitás.

Virág Barnabás egy érdekes új ábrát is bemutatott, ami a június végére érvényes alapkamat várható alakulásról szól. Virág ismét jelezte, hogy a kamatcsökkentési várakozások helyenként túlszaladottak voltak a közelmúltban.

Az inflációs folyamatok ugyan biztatók, ám a külső és belső kockázati környezetre tekintettel kell lenni, és itt azonosíthatók negatív folyamatok is. Ilyenek a geopolitikai feszültségek, a feltörekvő piacok változékony megítélése, a fejlett országok jegybankjainak óvatossága, illetve a magyar eszközök kockázati felárainak emelkedése.

A gazdaság motorja a fokozatosan helyreálló lakossági fogyasztás lehet, amit a reálbérek emelkedése és a fogyasztói bizalom javulása hajthat. Eközben az exportkilátások a külső felvevőpiacaink lassulása romlottak. A nettó export növekedési hozzájárulása a növekedéshez 2025-ben lehet ismét pozitív.

A kilátásokat illetően Virág kifejtette, hogy az idén 3,5-5,0 százalékos éves átlagos infláció lehet, a GDP 2-3%-kal bővülhet. Mindkét előrejelzés lefelé mozdult a legutóbbi, decemberi prognózishoz képest.

A dezinflációs folyamat biztató, de eltökélt monetáris politikára van szükség az árstabilitás tartós eléréséhez. A növekedési kilátások a külső környezet romlása miatt lettek borúsabbak.

A monetáris tanács az 50, a 75 és a 100 bázispontos kamatcsökkentés lehetőségét is vizsgálta - mondja az alelnök. (Ez is mutatja, hogy indokolt volt a piaci elemzők bizonytalanság, akik szintén mindhárom kimenet között vacilláltak.)

A monetáris politika új szakaszba lép, a kamatcsökkentések üteme lassul a második negyedévben. A pénzpiaci stabilitásnak a kamatpolitikában kulcsszerepe van - mondja Virág.

Az MNB mai jelzése egybevág a korábbi értesülésekkel. A mai kamatdöntés előtt felvázolt lehetséges kamatpályák közül az valósulhat meg, amiben mostantól 50 bázispontos kamatcsökkentések következnek júniusig.

A Magyar Nemzeti Bank mai kamatdöntő ülésén 75 bázisponttal, 8,25%-ra csökkentette irányadó kamatát. A döntés megegyezik az elemzői konszenzussal, és egyben azt jelenti, hogy a kamatcsökkentési ciklus februári 100 bázispontra gyorsítása csak egyetlen hónapot élt meg. Az újbóli 100 bázispontos kamatvágás elvetése bizonyára a pénzpiaci ingadozásokra, különösen a forint árfolyamának alakulására vezethető vissza.

Virág Barnabás MNB-alelnök a mai tájékoztatóján ezeket a szempontokat világíthatja meg, és fontos utalásokat tehet a kamatpolitika jövőjére is.

Címlapkép forrása: Portfolio