A kamatdöntések körüli izgalmak az idén kezdtek fokozódni. Miután kiderült, hogy az infláció a vártnál erőteljesebben mérséklődik, a jegybank fontolóra vette az addigi 75 bázispontos kamatcsökkentési tempó gyorsítását. Erre januárban – bár az MNB kommunikációsan már előkészítette – még nem került sor, mert a piaci (főként forintpiaci) turbulenciák láttán a monetáris politika az utolsó pillanatban óvatosabbá vált. Februárban viszont már jött a 100-as vágás, hozzá viszont nagyon érdekes üzeneteket pakolt a jegybank. Egyrészt jelezte, hogy az év közepére változatlanul 6-7 százalék közé szeretne leérni az alapkamattal, másrészt utalt rá, hogy az év végére árazott alapkamatszint irreálisan alacsony. (Ezután fel is ugrottak az árazások.)
A rövid távon gyorsítási, közép távon pedig relatív szigorítási üzenetek hatására a szokásosnál megosztottabb volt a piac a mostani kamatdöntés előtt, hiszen míg a 75 bázispontos kamatvágás volt a konszenzus, 50 és 100 bázispontos várakozásokat is megfogalmaztak az elemzők (ráadásul az FRA-kban is csak 50 bázispontos vágás lett beárazva). A bizonytalanságot elsősorban a gazdaságban látott kettős kép okozza. A jegybanknak az inflációs és a pénzügyi stabilitási szempontokat is figyelembe kell vennie a kamatpolitikájában, ez pedig látszólag ellentmondásra vezet.
- Az infláció lendületes csökkenése gyorsabb kamatvágásokat is lehetővé tenne, hiszen akár az előretekintő, akár a visszatekintő inflációt figyeljük, a reálkamat igen magas.
- A pénzpiacokon viszont (részben a magyar gazdaság problémái, részben a gazdaságpolitika szereplői közötti feszültségek miatt) nagy mozgások voltak, ezek közül főleg a forint érdemi gyengülése volt figyelmeztető, ami ráadásul viszonylag kedvező nemzetközi környezetben történt. Ez arra utal, hogy a befektetők továbbra is magas kamatprémiumot várnak el a kockázatos magyar gazdaságtól, ezért az intenzív kamatcsökkentés akadályokba ütközik.
A kétféle szempont csak látszólag mond ellent egymásnak, hiszen a forint gyengülése, vagy a pénzügyi stabilitás bármilyen megingása visszahat az inflációs kilátásokra is. Többek között ezért mondja a jegybank, hogy a célja egy olyan kamatcsökkentési pálya befutása, ami biztonsággal fenntartható.
Hogyan tovább?
Az MNB jelzései alapján a következő hónapokban lassabb kamatcsökkentések jöhetnek. A Portfolionak megszólaló elemzők már a mai a kamatdöntés előtt úgy látták, hogy a márciusi ülés jó alkalom lehet, hogy a lazítási ütem mérséklésének megágyazzon a jegybank.
Erről többet tudhatunk meg a 15 órakor megjelenő közleményből, illetve az ugyanekkor kezdődő online sajtótájékoztatóból. Bizonyára a legfontosabb kérdés pont az lesz, hogy milyen utalásokat tesz a jegybank a közeljövő kamatpályájára. Ráadásul 15 órakor még a csütörtökön megjelenő inflációs jelentésből is kiadja a szokásos ízelítőjét az MNB, GDP-növekedési és inflációs előrejelzés formájában. Ezekről szokás szerint beszámolunk.
Címlapkép forrása: Shutterstock
