Az infláció letörése, a hitelezés élénkülése, a gazdaság erősödése és a külföldi befektetői megítélés javulása miatt a minisztérium úgy ítélte meg, hogy egyes intézkedések fenntartása a továbbiakban már nem szükséges. Ezek közé tartozik a betéti kamatsapka is, amely „a kormány megfontolt, aktuális gazdasági helyzetre reagáló döntése alapján” 2024. április 1-jétől kerül kivezetésre – közölték.
2022. november 22-től egyes intézményi befektetők, pénztárak, lakástakarékpénztárak, biztosítók, befektetési alapok és a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfelek, majd később a vállalkozások
sem kaphattak a kereskedelmi bankoknál elhelyezett – látra szóló és legfeljebb egyéves futamidejű – betétjeik után a 3 hónapos Diszkont Kincstárjegy aukciós átlaghozamának mértékénél magasabb kamatot.
A betéti kamatsapka és annak kiterjesztése a vállalati szektorra továbbá azt a célt is szolgálta, hogy ösztönözze a beruházásokat, azaz a források ne ragadjanak be a számlákon, hanem a gazdaság körforgásába kerülve segítsék a fejlesztések megvalósítását és a gazdasági növekedést – írta a minisztérium.
Az intézkedések életbelépésekor a magas kamatkörnyezet akadályozta a hitelek felvételét, az infláció sikeres visszaszorításának köszönhetően ugyanakkor az irányadó jegybanki és bankközi kamat az azóta eltelt idő alatt közel 10 százalékponttal csökkent. A kedvező gazdasági változásoknak köszönhetően a szokásos piaci környezethez igazodó befektetési döntések újra teret nyerhetnek – véli a minisztérium.
A 3 hónapos Diszkont Kincstárjegy aukciós átlaghozama legutóbb 6,69% volt, ennél magasabb betéti kamatot nem fizethetnek a bankok a felsorolt intézményi és jellemzően privátbanki betétekre jelenleg, de ez a korlátozás április 1-jétől tehát megszűnik. Mivel a jegybank nem sokkal magasabb, 9%-os kamatot fizet a bankok kamatozó likvid állományára, és várhatóan további csökkenti az alapkamatot, drasztikus betéti kamatemelkedésre a kamatsapka kivezetése miatt nem számítunk.
Az intézkedés véleményünk szerint nem aratott sikert sehol a gazdaságban: 2022 novembere óta, a jelenleginél jóval magasabb kamatkörnyezetben sértette a jegybanki monetáris transzmissziót, nem tudott érdemben hozzájárulni a beruházások támogatásához (ezt tükrözte a vállalati betétállomány 4%-os növekedése is az elmúlt egy évben a kamatsapka ellenére), lehetőséget adott a szabályok külföldi szereplők közbeiktatásával vagy a swappiacon történő megkerülésére (az erre nem képes betétesektől viszont jövedelmet vont el), és szükségtelen feszültséget keltett a pénzügyi szektor, illetve pénzügypolitika egyes szereplői között, az MNB is kemény kritikával illette.
Címlapkép forrása: Getty Images
