Holnap érkezik az EU javaslata az orosz gáz tilalmáról: Magyarország sarokba szorulhat

Az Európai Unió földgázszükségletének körülbelül egyötöde még mindig Oroszországból származik: ebből mintegy 15 milliárd köbmétert a Török Áramlat vezetéken, míg a múlt évben további 25 milliárd köbmétert cseppfolyósított földgáz (LNG) formájában hoztak be. A 2022-es ukrajnai orosz invázió után azonban az EU többször is leszögezte, hogy rövid határidőn belül teljesen le kívánja építeni az orosz energiahordozó importját, aminek az ütemtervét tervezetten holnap mutatják be - számol be a Reuters. 

A Bloomberg értesülései szerint az anyagban

az Európai Bizottság júniusban javaslatot tesz az orosz gázimport teljes betiltására, amely az új szerződéseken túl a meglévő spotpiaci megállapodásokat is érintené.

Tehát az unió kétlépcsős tervet készül bemutatni az orosz gázimport felszámolására:

• Először, 2025 végéig, betiltanák az új orosz gázszerződéseket és a meglévő spotpiaci megállapodásokat, amelyek az import mintegy harmadát fedik le.
• A második lépésben, 2027 végéig, a már érvényben lévő hosszú távú szerződések alapján érkező vezetékes és LNG behozatalát is megszüntetnék, noha ezek felmondása komoly jogi és gazdasági akadályokba ütközhet.

Utóbbiak kapcsán a Bizottság jelenleg olyan jogi lehetőségeket vizsgál, amelyek lehetővé tennék az európai cégek számára, hogy „vis maiorra” hivatkozva kilépjenek az orosz gázszerződésekből – büntetés nélkül.

Ez Magyarország szempontjából is jelentős fejlemény, ugyanis 2021-ben Magyarország 15 évre szóló földgázvásárlási szerződést kötött a Gazprommal, amely évi 4,5 milliárd köbméter gáz szállítását biztosítja. Ezt a megállapodást 2024 októberében egy kiegészítő kereskedelmi szerződéssel erősítették meg:

A Reutersnek nyilatkozó jogászok és elemzők azonban kételkednek abban, hogy a vis maior jogalap megállná a helyét, hiszen az orosz gázszállítások – az ukrajnai háború ellenére – folyamatosak és zavartalanok maradtak.

A vis maior alkalmazásához szükséges, hogy a beszállító ne teljesítse a szerződéses kötelezettségeit – például ne szállítson gázt. De az orosz fél az elmúlt három évben folyamatosan teljesített

– mondta Agnieszka Ason, LNG-szerződésekre specializálódott független energiajogász, az Oxfordi Energiakutató Intézet vezető kutatója.

Bármilyen szándékos uniós intézkedés, amely megakadályozná a szállítások lebonyolítását, épphogy gyengítené a vis maior jogalapot – ez pont az ellenkezője annak, amiről a vis maior szól

– tette hozzá.

Tehát az egyetlen valóban működő eszköz az lehetne, ha az EU szankcionálná az orosz gázimportot. Ez azonban egyhangú tagállami jóváhagyást igényel, és több ország – köztük Magyarország és Szlovákia – továbbra is határozottan ellenzi az energiaszankciókat Oroszországgal szemben.

A Gazprom és több európai energiaipari vállalat között már jelenleg is zajlanak jogi eljárások a szerződések megszegése és elmaradt kifizetések miatt – ezek értéke a hírügynökség becslése szerint eléri a 18,5 milliárd eurót.

A meglévő hosszú távú szerződések többsége úgynevezett „take-or-pay” záradékot tartalmaz, amely arra kötelezi a vevőt, hogy akkor is kifizesse a gáz árát, ha nem veszi át a teljes mennyiséget – akár a 95 százalékát is.

Az EU-nak inkább arra kellene koncentrálnia, hogy a 2022 óta bekövetkezett körülményváltozásra hivatkozva segítsen a cégeknek újratárgyalni a szerződéseket – és így, tárgyalási úton kilépni belőlük

– javasolta David Haverbeke, a Fieldfisher ügyvédi iroda partnere.

Az ilyen körülményváltozásra hivatkozás lenne az úgynevezett hardship clause, azaz „nehézségi” záradék. Ez azt hivatott biztosítani, hogy ha a teljesítés fizikailag lehetséges ugyan, de egy külső körülmény valamelyik félre aránytalan terhet ró, akkor a felek kötelesek lennének a szerződés feltételeit újratárgyalni. Ha a felek nem tudnak megegyezni például ár-, mennyiség- vagy futamidő-módosításról, a választottbíróság a szerződés egyensúlyának helyreállítása érdekében maga módosíthatja vagy – végső soron – fel is bonthatja a megállapodást.

Haverbeke szerint egy másik megoldás lehetne, ha a jövőben az orosz LNG-vásárlásokat csak uniós közös beszerzési rendszeren keresztül engedélyeznék és mennyiségi korlátot vezetnének be azokra.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images