Trumpot letaszíthatja vámtrónjáról egy bíróság, fajsúlyos ítélet van küszöbön

Donald Trump hétfőn az Európai Uniót Kínánál is „rosszabbnak” nevezte, alig néhány órával azután, hogy Washington és Peking megállapodott a kölcsönös büntetővámok csökkentéséről. A megjegyzések komoly kontrasztot jelentenek Trump előző heti kijelentéséhez, amelyben még dicsérte Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét.

A tárgyalások ugyan folynak, de Brüsszel továbbra sem tudott érdemi előrelépést elérni az amerikai vámok ügyében.

Az EU a múlt héten tárgyalási javaslatként lazább szabályozást és közös fellépést kínált a kínai túltermeléssel szemben, ugyanakkor válaszul akár 95 milliárd euró értékű amerikai termékre is kivethetne vámokat, ha a megbeszélések zátonyra futnak. A Trump-adminisztráció kereskedelmi tanácsadója, Peter Navarro ezt provokációnak minősítette. Von der Leyen egyelőre elutasította egy Trump-találkozó lehetőségét, amíg nincs konkrét alku a napirenden.

Trump "Felszabadítás Napja" néven bevezetett globális tarifacsomagja, amely 10 százalékos alapvámot és 25 százalékos pótlólagos vámokat tartalmaz többek között autókra és fémekre, továbbra is érvényben van Európával szemben, és súlyos hatással lehet a világkereskedelemre.

Így jó hír lehet az Európai Uniónak, hogy egy bírósági ítélet már a következő hetekben elkaszálhatja Donald Trump vámháborúját.

A Court of International Trade (CIT) ugyanis hamarosan ideiglenes felfüggesztést rendelhet el Donald Trump áprilisban kivetett vámjai ügyében, ami akár már júniusban véget vethet az elnök 2025-ös kereskedelmi háborújának – függetlenül attól, hogy megállapodás születik-e az érintett országokkal – számolt be a Politico.

A bírósági eljárás középpontjában az a kérdés áll, hogy az elnök alkotmányosan járt-e el, amikor

a 1977-es International Emergency Economic Powers Act (IEEPA) jogalapjára hivatkozva általános 10 százalékos importvámot, sőt egyes országok esetében – például Kína esetében – akár 145 százalékos vámot rendelt el, amit később 30 százalékra mérsékelt.

A felperesek, köztük kisvállalatok és a Liberty Justice Center konzervatív jogi szervezet, azzal érvelnek, hogy Trump túllépte hatáskörét, hiszen a vámkivetés joga a Kongresszus kizárólagos hatásköre. Az ügy alkotmányossági vonatkozásai miatt több volt republikánus szenátor – köztük John Danforth és Chuck Hagel – is amicus beadványban kérte a vámok felfüggesztését.

Szerintük nem csupán a vámok gazdasági hatása, hanem a végrehajtó hatalom túlzott koncentrációja is veszélyt jelent a hatalmi ágak alkotmányos egyensúlyára.

A felperesek jogi érvei között szerepel a „jelentős kérdések doktrínája”, amely szerint a végrehajtó hatalom csak akkor cselekedhet jelentős gazdasági vagy politikai ügyekben, ha ahhoz világos felhatalmazást kapott a törvényhozástól.

Emellett hivatkoznak a „nem delegálás doktrínája” néven ismert alkotmányos elvre is. Ez az elv azt követeli meg, hogy a törvényhozó hatalom – amelyről alkotmányosan csak a Kongresszus rendelkezik – ne adja át lényeges döntéshozatali vagy szabályalkotási feladatait a végrehajtó ág vagy más állami szervek részére anélkül, hogy világosan meghatározott korlátokat és útmutatásokat közölnének.

Érvelésük szerint Trump egyedül, bármilyen indokkal és mértékben nem vethetne ki vámokat, mivel az alkotmányellenes.

A Trump-adminisztráció az IEEPA széles körű felhatalmazására hivatkozik, valamint arra, hogy a Kongresszus bármikor visszavonhatja az elnök által kihirdetett nemzetbiztonsági vészhelyzetet, így a hatalommegosztás nem sérül. A kormány védelmében hivatkozik továbbá egy 50 évvel ezelőtti precedensre is, amikor Nixon elnök hasonló jogalapon vezetett be új vámtarifákat.

Ugyanakkor egyes jogászok szerint a bíróság most szigorúbb mércét alkalmazhat, és nem fogja megengedni a jogkörök ilyen szintű tág értelmezését.

A legvitatottabb álláspont talán az amerikai igazságügyi minisztérium azon érve, miszerint az ügy a „politikai kérdés doktrínája” alá tartozik, tehát nem bírósági felülvizsgálat tárgya. A felperesek szerint ez az álláspont elfogadhatatlan, mert gyakorlatilag azt jelentené, hogy az elnök bármikor, bármilyen vészhelyzetre hivatkozva, bírói kontroll nélkül hozhat adóügyi intézkedéseket, ami szerintük közelítene az autoriter hatalomgyakorláshoz.

A bíróság döntése – különösen, ha ideiglenes felfüggesztést rendel el – nemcsak az érintett amerikai vállalkozások számára lehet létfontosságú, hanem Trump globális alkuerejét is gyengítheti.

A Fehér Ház jelenleg párhuzamos tárgyalásokat folytat több tucat országgal, köztük Kínával és az Egyesült Királysággal, új kétoldalú kereskedelmi megállapodások kidolgozása céljából, amelyek alapja épp a vámfenyegetés. Ha a vámintézkedések meginognak jogi alapon, az új megállapodások kényszerítő ereje is csökkenhet.

Címlapkép forrása: 2025 The Washington Post via Getty Images