Történelmi fordulat: Amerika és a távol-keleti nagyhatalom váratlan megállapodása felrobbanthatja a világkereskedelmet

Az amerikai–kínai kereskedelmi feszültségek enyhülése bizakodást keltett a Sanghajban zajló China International Import Expo (CIIE) résztvevői között, különösen az amerikai szójababexportőrök körében. A múlt héten Donald Trump és Hszi Csin-ping egyéves kereskedelmi „tűzszünetről” állapodott meg, ami fellélegzést hozott az amerikai farmereknek, akiknek szállításai a magas vámok miatt korábban leálltak.

A kiállításon több mint 4100 külföldi cég jelent meg, Peking pedig nyitottságát hangsúlyozza, bár kevés jel utal arra, hogy csökkenne Kína rekordméretű árukereskedelmi többlete.

A tavalyi közel 1000 milliárd dolláros többlet után idén eddig már 965 milliárd dollárnál jár, az USA-val szembeni többlet pedig mintegy 233 milliárd dollár. Kína exportvezérelt növekedésre támaszkodik a mélyülő ingatlanpiaci válság miatt; októberben az export 1,1 százalékkal csökkent, míg az import 1 százalékkal nőtt.

Amerikai üzleti szereplők szerint a két ország közti kereskedelmi egyenlőtlenség alapvető, tartós szerkezeti probléma.

A deficit mérséklését elsősorban a mezőgazdasági termékek exportja segítheti, mivel ezek kevésbé politikailag érzékenyek. Ugyanakkor a szolgáltatásexport – például a pénzügyi vagy biztosítási szektorban – szintén hozzájárulhatna a mérleg javításához.

A vásáron jelen lévő külföldi cégek továbbra is hatalmas kínai piaci potenciált látnak, noha a növekedési dinamika lassul. A dán Speciality Foods például évi mintegy 280 millió dolláros kínai bevételről számolt be, amely a korábbi robusztus növekedés után évi 5 százalékkal bővül. A Tesla standján humanoid robot is megjelent, jelezve, hogy a legnagyobb globális márkák továbbra is kiemelt piacnak tekintik Kínát.

Amerikai regionális delegációk ritkán képviseltették magukat, de a jelenlévők pozitív elmozdulást érzékeltek a hangulatban. A kaliforniai borexportőrök például a piaci versenyt tartják a fő kihívásnak a politikai feszültségek helyett; Kína ma már nem elsősorban ajándékozási célra vásárol bort, hanem a fogyasztói kereslet alakítja a trendeket. A kiállításon azonban az is látszott, hogy a deflációs nyomás és a kemény árverseny komoly kihívást jelent: egyes helyeken bőrből készült kabátokat 81 dollárért árultak, azonnali készlettel – zárja cikkét az FT.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio