Tömegesen menekülnek Európa legnagyobb gazdaságából a munkavállalók – kiderült, mi áll a háttérben

Az EU Egyenlő Bánásmód Hivatala által készített tanulmány azt vizsgálta, miért hagyják el az uniós állampolgárok Németországot. Az évi 400–700 ezres nagyságrendű bevándorlás ellenére az ország az uniós munkavállalók körében is magas elvándorlási rátát mutat. A tanulmány szerint a migránsok jelentős része már az érkezést követő négy éven belül távozik, ami arra utal, hogy a munka- és életkörülmények nem elég vonzóak a hosszú távú maradáshoz.

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy az uniós polgárok harmadát elveszítsük a rossz körülmények miatt

– mondta kedden Berlinben Natalie Pawlik, a szövetségi kormány integrációs biztosa.

A Német Gazdaságkutató Intézet (IW) 2025. novemberi adatai szerint a tíz legsúlyosabb munkaerőhiánnyal küzdő ágazatban több mint 260 ezer állást nem tudtak megfelelően képzett szakemberekkel betölteni. Egyedül az egészségügyben mintegy 46 ezer betöltetlen pozíció volt.

Az egészségügyi szűk keresztmetszetek hosszú várakozási időkhöz vezetnek, az építőipari munkaerőhiány pedig lassítja a lakásépítést

– mondta Valeria Quispe, az IW szakértője. Hozzátette: a gyenge konjunktúra ugyan valamelyest enyhítette a szakemberhiányt, de ez nem jelent valódi fellélegzést a munkaerőpiac számára.

Az uniós polgárok döntően gazdasági okokból – jobb munkalehetőségek, magasabb keresetek és nagyobb jogbiztonság – költöznek Németországba. A munkahelyi célú bevándorlók legnagyobb része továbbra is Romániából érkezik, amelyet Lengyelország és Bulgária követ, majd Olaszország, Magyarország és Spanyolország. Az uniós bevándorlók közel háromnegyede olyan országokból érkezett, amelyek csak mintegy 10–15 éve élvezik a teljes szabad mozgás jogát. 2024-ben ugyanakkor a Németországba irányuló bevándorlás 2011 óta a legalacsonyabb szintre esett: a horvát, lengyel és bolgár állampolgárok esetében 30, 21, illetve 19 százalékkal csökkent a beáramlás.

Az EU-országokból származó nettó vándorlás 2024-ben mindössze 38 735 fő volt, ami 66,8 százalékos visszaesést jelent az előző évi mintegy 117 ezerhez képest.

A tanulmány szerint a távozás mögött több tényező áll. A megkérdezettek 38,8 százaléka nem érezte jól magát Németországban, közel felük (49,4 százalék) pedig munkahelyi diszkriminációról számolt be. Sokan "instabil élettérként" jellemezték az országot.

A magas megélhetési költségek, a befogadottság hiánya, a rugalmatlan munkakörülmények, a végzettségek el nem ismerése és a bürokratikus akadályok egyaránt rontják a maradási hajlandóságot.

A tanulmány megállapítása szerint a munkaerőpiaci és lakhatási integráció javítása, valamint a befogadóbb társadalmi környezet erősítése növelhetné a tartós letelepedés esélyeit.

Andrea Nahles, a Szövetségi Munkaügyi Hivatal vezetője rámutatott, hogy a németországi foglalkoztatás növekedését az utóbbi időben kizárólag az EU-n kívülről érkező munkavállalók biztosították.

A német állampolgárok foglalkoztatottsága élesen csökken, elsősorban az elöregedés miatt – egyszerűen azért, mert a baby boom-nemzedék most vonul nyugdíjba

– fogalmazott Nahles.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images