Csaknem három év után beszélt egymással Macron és Putyin, Ukrajna felé tartó amerikai fegyverszállítmányok álltak le – Háborús híreink szerdán

Nagy-Britannia nem állította le az Ukrajnának tett fegyverszállítást, annak ellenére, hogy érkeztek hírek arról, hogy az USA legalább részlegesen így tett.

(Guardian)

Az orosz katonai hírszerzés (GRU) áll egy, a szovjet megszállók ellen harcoló egykori litván ellenálló, Adolfas Ramanauskas emlékművének tavaly januári megrongálása mögött - jelentette be szerdán a litván ügyészség, vádemelésekről is hírt adva.

(MTI)

Keddi orosz közlés szerint az orosz erők elfoglalták a Dnyipropetrovszk megyei Dacsnye települést. Az ukrán vezérkar azonban szerdán tagadta ezt az információt. Azt elismerték, hogy egy kisebb orosz felderítő csoportnak rövid időre sikerült behatolnia a településre, ahol le is fotózkodtak orosz zászlóval, de az ukrán vezérkar szerint az ukrán erők ezt követően gyorsan „likvidálták őket”.

(The Kyiv Independent)

Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese szerdán elmondta, az idei év első felében több mint 210 ezer szerződéses katona csatlakozott az orosz hadsereghez. Emellett több mint 18 ezer fegyverest vettek fel az önkéntes egységekbe.

(TASZSZ)

Sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok leállította egyes fegyverek, például légvédelmi rakéták Ukrajnába szállítását, arra hivatkozva, hogy Washingtonnak sincs elég készlete ezekből.

Az ukrán védelmi tárca szerdán közölte, nem kaptak hivatalos értesítést a fegyverszállítmányok késéséről vagy leállításáról, ezért tisztázó telefonbeszélgetést kértek az amerikai féltől.

(Ukrajinszka Pravda)

Az ukrán külügyminisztérium szerdán bekérette az Egyesült Államok külügyminisztériumának ügyvivőjét, John Ginkelt. (A nagykövet néhány napja távozott, új jelölt még nincs a posztra.)

Marijana Beca külügyminiszter-helyettes háláját fejezte ki az amerikai félnek Ukrajna katonai támogatása miatt, azonban aggodalmainak is hangot adott az amerikai segélyszállítmányok esetleges késlekedése vagy lelassulása miatt.

(Ukrajinszka Pravda)

Kegyelmet adott Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök 16 elítéltnek a közelgő függetlenség napja alkalmából – jelentette szerdán a BelTA fehérorosz állami hírügynökség.

Különféle bűncselekményekért, köztük „szélsőségesség” miatt elítélt rabokról van szó, nyolc nőről és nyolc férfiról. Többeknek valamilyen krónikus betegsége van, mozgássérült vagy kiskorú gyereke van – közölte a BelTA.

Jogvédők szerint nagyjából 1150 politikai fogoly ülhet rács mögött Fehéroroszországban. Az utóbbi egy évben a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szoros szövetségben álló Lukasenka több mint 300 foglyot engedett szabadon, vélhetően azzal a céllal, hogy javítson a Nyugathoz fűződő kapcsolatain. Júniusban a fehérorosz hatóságok elengedték Szjarhej Cihanouszki ellenzéki vezetőt, Szvjatlana Cihanouszkaja, a fehérorosz ellenzék emigrációban élő vezetőjének férjét.

Szvjatlana Cihanouszkaja politikai főtanácsadója üdvözölte a szerdai bejelentést, de jelezte, a szabadon engedettek között nem szerepelnek ismert ellenzéki nevek.

(MTI)

A Kreml szerdán üdvözölte a hírt, hogy az Egyesült Államok leállította az Ukrajnába irányuló egyes fegyverszállításokat, mondván, minél kevesebb fegyvert szállítanak Kijevbe, annál hamarabb ér véget a konfliktus.

(Reuters)

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szerdán azt mondta, Dnyipro városát a rakéta- és dróntámadásokon túl nem fenyegeti másfajta támadás.

Az orosz szárazföldi erők egy része ugyan már Dnyipropetrovszk megyében harcol, de csak annak határainál, elsősorban délkeleten.

Budanov "médiaklisének" nevezte, hogy új orosz nyári offenzíva zajlik: szerinte állandó támadás van, amelyben nincs szünet.

(Ukrajinszka Pravda)

Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő szerdán azt mondta, az Emmanuel Macron francia és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti keddi telefonbeszélgetést a francia fél kezdeményezte.

(TASZSZ)

Az orosz hadsereg irányított légvédelmi rakétákat és több mint 100 csapásmérő, valamint csalidrónt vetett be ukrajnai célpontok ellen szerdára virradóra. Az eddigi adatok szerint legkevesebb tizenöten megsebesültek a támadásban, a harci drónok 14 helyszínen célba találtak.

A légierő parancsnokságának szerda reggel a Telegramon közzétett jelentése szerint az elmúlt éjjel az orosz hadsereg összesen 4 darab Sz-300-as típusú irányított légvédelmi rakétával és 114 csapásmérő, valamint csalidrónnal támadott ukrajnai célpontokat.

A légvédelem 79 drónt ártalmatlanított. Az orosz drónok 14 helyszínen célba találtak, 2 esetben pedig a lezuhanó roncsok okoztak károkat – áll a légierő hivatalos közleményében.

(MTI)

Az orosz védelmi minisztérium bejelentése szerint a légvédelem öt ukrán drónt le szerdára virradóra. A drónokat a Rosztovi és a Kurszki területek, illetve a megszállt Krím fölött lőtték le.

(TASZSZ)

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kedden bejelentette, orosz gyártmányú Oresnyik rakétarendszereket telepíthetnek Belaruszba az év végéig. Lukasenka hangsúlyozta, a rakétákat nem szerelik fel nukleáris töltettel.

Az Oresnyiket első és eddig egyetlen alkalommal tavaly novemberben vetette be Oroszország Ukrajna ellen.

(The Kyiv Independent)

Az ukrán vezérkar szerint az ukrán katonai hírszerzés egy más katonai egységek közös akciót hajtottak végre egy orosz olajfinomító ellen a Szaratovi területen.

A közlés szerint az olajfinomító üzemanyaggal látja el az ukrajnai háborúban részt vevő orosz katonai járműveket.

A dróntámadást 1500 kilométerre az ukrán határtól hajtották végre, tűz ütött ki, és a finomító egyes részeiben kár keletkezett.

(The Kyiv Independent)

Friedrich Merz német kancellár a német közszolgálati televízió egy műsorában azt mondta, az 500 km-es hatótávolságú Taurus rakéták Ukrajnába küldése továbbra is napirenden van, de konkrét döntés még nem született az ügyben.

Merz elmondta, ha átadnák a rakétákat, ezeket ukrán katonáknak kellene kezelniük, de a Taurusokra való kiképzés legalább hat hónapot venne igénybe. A kiképzést egyelőre nem kezdték el.

A kancellár azt is kijelentette, Németország többé nem közli pontosan, mivel támogatják katonailag Ukrajnát, mivel nem akarják, hogy Moszkva fel tudja becsülni a teljes nyugati támogatás mértékét.

(The Kyiv Independent)

Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnök 2022 szeptembere óta kedden először tárgyalt egymással telefonon. Macron tűzszünetre szólított fel az orosz-ukrán háborúban, és hangsúlyozta, Franciaország támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását. A Politico szerint a Pentagon leállított egyes Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokat, attól tartva, hogy túlságosan lecsökkennek az amerikai készletek. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

Címlapkép forrása: Ukrinform/NurPhoto via Getty Images