Az elektromos mobilitás egyik legfontosabb célja a dekarbonizáció, aminek értelmében 2030-ra várhatóan 140 millió elektromos autó fog a világ útjain közlekedni - mondta el Vígh Zoltán, a Jedlik Ányos Klaszter közkapcsolati igazgatója a Portfolio által szervezett Smart City 2017 konferencián. Számos kérdést kell azonban még tisztázni ahhoz, hogy egy biztonságos, elérhető, fenntartható városi közlekedés létrejöhessen, a legújabb információs technológiákkal. A járművek, infrastruktúra és szolgáltatások egymásra épülő rendszere mind része az elektromobilitási piacnak.
A szabályozásban is sok még a megválaszolatlan kérdés, jogi szempontból például az elektromos gépjárművek töltése nem minősül az érvényes energetikai szabályozás szerint villamosenergia-kereskedelmi tevékenységnek. A jövő kérdéseihez azonban olyan alapvető döntéseket kell meghozni, hogy milyen szabályok és szankciók vonatkozzanak például az elektromos töltőkre, üzemanyagnak számít-e a töltési energia vagy mi legyen a töltőpontokon elérhető áram árazása.
A rendszerek a mostani kiépítési fázisban még veszteségesek, ezért állami és EU-s támogatások is igényelhetők hozzá, amilyen például a töltőépítési program 1,25 milliárd forintos keretösszege, amivel 500 elektromos töltőpontot terveznek létrehozni. Ezzel párhuzamosan a gépjárműfinanszírozási konstrukció is említhető, ami 21 százalékos - de legfeljebb 1,5 millió forintos - támogatást jelent a 15 millió forint alatti elektromos autók vásárlására.
A smart city jövőképének koncepciója tehát még kidolgozásra vár, aminek fontos kérdése a megújuló energiaforrásoknak a rendszerbe történő integrálása - mondta el Barta Zsombor, a Sentient cégcsoport fenntarthatósági üzletág igazgatója. A szakember a budapesti új építésű lakásokra is kitért, ahol a nemzetközi minősítések fontosságára hívta fel a figyelmet. Az épületállomány megújítására egyre több országban ösztönzik adókedvezményekkel és egyszerűsített engedélyezési eljárásokkal a lakosságot, a középületeknél pedig a tulajdonosoknak kellene ezt kezdeményezniük, de Magyarországon erre még nem nagyon van példa.
A smart energetika területén nyitottnak kell lenni az egyelőre még hasznot nem termelő ötletekre is, vannak ugyanis olyan a lakosságot érintő projektek, amelyek akár 5-7 éven belül is megtérülhetnek - hangsúlyozta Kappéter Anna, a General Electric Smart Cities Senior Commercial Finance Managere.
Az MVM ügyfelei között szerepelnek olyan magyar városok is - Pécs vagy Sopron - amelyekben már most is vannak megújuló technológiák - mondta el Tajta Ákos, az MVM Zrt. Új Üzleti Területek Osztályának osztályvezetője. A szakértő szerint a szabályozást dinamikusan kell kialakítani, úgy, hogy folyamatosan lássuk az irányokat. Noha a projektek még nem térülnek meg, a folyamatok egyre bíztatóbbak, amit jól mutat, hogy a bankok is egyre inkább hajlandók finanszírozni a fejlesztéseket.
A smart települések egymáshoz illeszthető rendszereinek fontosságára hívta fel a figyelmet Vígh Zoltán, a Jedlik Ányos Klaszter közkapcsolati igazgatója. A piac ugyanis a kihívásokra akkor tud reagálni, ha kiszámítható, dinamikus, a körülményekhez illeszthető folyamatok jellemzik.
A városok "smartosodása" tehát már végérvényesen elkezdődött, így a témában egyre többször lesz lehetőség az érdeklődők közti párbeszédekre. A következő alkalomra mindössze néhány hetet kell várni, a Portfolio Clean Energy Summit 2017 konferenciáján a klímaváltozásról, a nukleáris energia szerepéről és az átalakuló villamos energia iparról is érdekes előadásokat hallhatnak az érdeklődők.
Új építésű lakás vásárlását tervezed?
Kíváncsi vagy a legújabb lakóparkokra? Találd meg nálunk az otthonodat, nézelődj a Portfolio új Ingatlan Adatbázisában!